Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) A pápa a romák integrációját sürgeti, a Magyar Hírlap (5.o.) Modern rabszolgaság címekkel számolnak be arról, hogy a cigányság társadalmi elszigeteltségére hívta fel a figyelmet Ferenc pápa a Vatikánban rendezett cigánypasztorációs találkozón. „Integráció nélkül a cigányok a rabszolgaság új formáinak áldozataivá válnak” – mondta a Szentatya. A pápa rámutatott: a cigányok ma is gyakran a társadalom peremén élnek, ellenséges érzelmektől övezve. Nem jutnak a megfelelő szakmai képzéshez, de egészségügyi ellátáshoz sem (Lásd még tegnapi, június 5-ei számunkban Ferenc pápa beszéde a cigánypasztorációs cigánytalálkozó résztvevőihez című beszámolónkat – a szerk.)

A maszol.ro Ferenc pápa lecserélte a Vatikán pénzügyi vezetését címmel adja hírül, hogy teljesen megújult a vatikáni Pénzügyi Információs Felügyelet (Aif) vezetősége a csütörtökön bejelentett személycserékkel. A pápai állam intézményeinek pénzügyi működését, így többek között az IOR vatikáni bank tranzakcióit ellenőrző Aif (aif.va) négyfős laikus igazgatótanácsának tagjait még XVI. Benedek 2010-ben nevezte ki. Most lejárt mandátumukat Ferenc pápa nem hosszabbította meg. Az egyházfő az Aif élére új vezetőséget nevezett ki. Közöttük van Maria Bianca Farina, az olasz posta biztosítási részlegének ügyvezető igazgatója, Marc Odendall svájci pénzügyi szakember, Joseph Yuvaraj Pillay, a szingapúri elnöki hivatal tanácsosa és Juan Carlos Zarate amerikai nemzetbiztonsági szakértő. Az Aif korábbi vezetősége kivétel nélkül olaszokból állt. Helyettük Ferenc pápa nemzetközi csoportot helyezett a vatikáni felügyelet élére. Az Aif igazgatója a pénzmosás elleni küzdelem szakértőjeként ismert René Brülhart svájci bankár maradt, aki 2012-ben került a felügyelet élére. Az Aif májusban mutatta be 2013. évi jelentését, amely szerint a vatikáni pénzügyi felügyelet tavaly több mint kétszáz gyanús tranzakciót vizsgált meg. 2012-ben ezeknek a száma csak 6 volt. Brülhart hangsúlyozta, hogy Ferenc pápával erősödött a Vatikán pénzügyi működésének átláthatósága.

A Magyar Nemzet (14.o.) Tömegsír a zárdában címmel számol be arról, hogy közel 800 újszülött és gyermek csontvázára bukkantak a nyugat-írországi Tuam település egy régi katolikus zárdája közelében, amely 1925-1961 között olyan fiatal hajadonokat fogadott be, akik házasságon kívül estek teherbe. A lap rámutat: a kutatással az ír katolikus egyház múltjának egy újabb sötét fejezetére derült fény, miután az egyházat az utóbbi évtizedekben botrányok sorozata rázta meg gyerekek zaklatása ügyében. Catherine Corless történész, a csontvázakkal teli, földalatti betontartály felfedezője közölte: „Valakitől értesültem egy újszülött-temető létezéséről, de amit találtam, az jóval több ennél.” A jelek szerint a gyerekek közül sokan alultápláltság, tüdőgyulladás, tuberkulózis vagy bántalmazás miatt vesztették életüket. A feltételezések szerint a gyerekek házasságon kívül születhettek, ezért az anyák szégyenükben hagyták őket a katolikus zárdában, ahol az apácák titokban elföldelték őket.

A Vigilia júniusi száma kiemelten foglalkozik napjaink keresztényüldözéseivel (402-428.o.) Víz Péter Bűnük az, hogy keresztények címmel adatokat közöl, amelyekből kiderül: a 2,2 milliárd keresztény 10 százalékát, 230 millió hívőt üldöznek világszerte a hite miatt. A szerző a Christian Solidarity International (CSI), a Krisztusi Szolidaritás szervezet magyarországi vezetője. Leszögezi: a világ több mint 60 országában pusztán a hitük miatt üldözik Krisztus követőit, „fizikailag bántalmazzák, rabszolgának adják el, megfélemlítik és elnyomják őket, megfosztva legalapvetőbb emberi jogaiktól is. Bűnösek, mert keresztények.” Különösen rossz a keresztények helyzete Szudánban, Iránban, Irakban, Kínában, Észak-Koreában, Egyiptomban, Törökországban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban. Víz Péter figyelmeztet: „Üldözött hittestvéreink kérik segítségünket és imáinkat. Némán viselik, hogy ősidők óta csend borul a sorsukra. Ártatlanok, mégis rájuk sütik a bűnök bűnét: a hitüket. Legalább egy kicsit segítsünk nekik megosztani a terhet.”

Maróth Miklós Az iszlám és a keresztényüldözés címmel felhívja a figyelmet: ha ismerjük az iszlámot, akkor a cím értelmetlennek látszik, mert az iszlám önképe szerint toleráns, ha nem éppen a legtoleránsabb vallás. Márpedig az eltérő nézetek üldözése összeegyeztethetetlen a tolerancia fogalmával. A klasszika-filológus, orientalista egyetemi tanár hangsúlyozza: az iszlám valóban toleráns volt bizonyos vallási kisebbségekkel, köztük a keresztényekkel, de ez csak az érem egyik oldala. „Ezzel együtt ugyanis az is igaz, hogy az iszlám hívei már koráni szövegek alapján is a legkorábbi időktől kezdődően úgy látják, hogy az Ábrahámnak adott őskinyilatkoztatás a Biblia könyveiben (Ó- és Újszövetségben egyaránt) meg lett hamisítva. Tulajdonképpen az iszlám a bennük megnyilvánuló egyistenhittel szemben nem is akar valami újat hirdetni, hanem pusztán a zsidók és keresztények torzításait akarja kiküszöbölni, azaz az Ábrahámnak adott kinyilatkoztatást akarja az igazságnak megfelelően helyreállítani.” A szerző saját tapasztalataiból tudja, hogy az utóbbi évtizedekben Kairó könyvesboltjai tele voltak olyan könyvekkel, amelyek a Bibliát, a Biblián alapuló keresztény tanítást és Jézus Krisztus istenségét támadják. Maróth professzor tényként állapítja meg, hogy a keresztény világban nem söpörtek végig tüntetések, „jogos” fölháborodásában senki sem ölt meg egyetlen Európában élő muzulmánt sem. „Akkor végül is ki toleráns? Az iszlám vagy a kereszténység?” – teszi fel a kérdést a szerző, megemlítve azt is, az üldözések elől Európába menekülő keresztényekkel senki sem törődik. A keresztény Európa teljesen érdektelen az irányukban, de ha nem, akkor is csak zavaró tényezőnek számítanak, mert Európa „a muzulmánoknak udvarol”, velük akar „párbeszédet”, az ő kegyeiket keresi. Ismert tény, hogy újabban egyes európai városokban nem állítanak karácsonyfát, nehogy az ott lakó muzulmánok érzékenységét sértsék. „Európa szégyelli keresztény voltát, ha ugyan az. Szégyenszemre Angliában megtörtént, hogy a ’tapintatos’ városi vezetőséget az ott élő zsidó és muzulmán kisebbség vezetői kérték meg, felejtsék el saját határozatukat, és állítsanak karácsonyfát. Németországban muzulmán szülők tiltakoztak az osztályteremben található feszület ellen, és kérték annak eltávolítását. Próbálna meg csak valami hasonlót egy keresztény az iszlám világban!’ Maróth Miklós emlékeztet rá, hogy a kereszténység egyre inkább abba az irányba fejlődik, amely a gyilkosságot minden körülmények között tiltja. „A máglyák tüze kialudt. Az iszlám is tiltja a gyilkosságot, ha valaki nem fegyverrel harcol az iszlám ellen. A belső tévtanok elleni harc azonban az iszlám esetében egyre inkább kiterjedt (példa erre az iraki és a szíriai polgárháború), és a szakadár csoportokon kívül a keresztények is gyakran váltak fegyveres akciók céltábláivá. Manapság azonban megjelent az iszlámnak egy olyan militáns ága, amely semmitől sem riad vissza a hit nevében. Az egymással szembenálló csoportok egymást is, de egymással egyetértésben a keresztényeket is gyilkolják. A szemünk előtt semmisült meg a kétmilliós iraki kereszténység, és a szemünk előtt van megsemmisülőben a kétezer éves szíriai kereszténység. (A damaszkuszi keresztények között Szent Pál jövevény volt!) Ez is genocídium!” – állapítja meg a tudós szerző, és fölteszi a kérdést: „A genocídiumok sorozatát elkövető iszlámot vajon nevezhetjük-e toleránsnak? A keresztények mindezek láttán vajon szóltak-e akár egy szót is a néhány rajz miatt már gyilkoló muzulmánoknak? Vagy egyre csak udvarolnak nekik? Vajon biztos az, hogy ez pusztán tolerancia Európa részéről?”

A Magyar Nemzet (1.o.) Csíksomlyóra indultak címmel közli, hogy utasok százaival elindult tegnap a Nyugati pályaudvarról a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, amelyen részt vesz Áder János államfő és felesége, Herczegh Anita is.

A szekelyhon.ro-nak (Pünkösd a lelkesedés napja) az idei csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Oláh Dénes, a Maros-Küküllő egyházkerület főesperese nyilatkozik, aki elmondta: „Nagyon meglepett az atyák felkérése. Nem tartom magamat sem alkalmasnak, sem méltónak egy ilyen feladatra. Csak az van nálam, és én ehhez egész papi életemben ragaszkodtam, hogy ha valamit kérnek tőlem, azt nem szoktam visszautasítani, bármilyen nagy kihívásról legyen is szó. Így hát igent mondtam, számítva az égiek segítségére is. S az égiek között egészen biztosan ott van a tizenöt hónapja meghalt édesanyám is, aki egyszer azt mondta nekem, ő imádkozott azért, hogy egyszer majd én is beszéljek Csíksomlyón. A felkérés éppen halála évfordulójának az előestéjén, január 19-én történt. Ezért nem volt bátorságom nemet mondani. Dénes atya leszögezte: „Pünkösd mindig az újrakezdés, az újjászületés üzenetével érkezik. Pünkösd a tűz, a szél, a lelkesedés napja. A pünkösdi lélek ha betölt, akkor megújul az életünk, megújulhatnak közösségeink, új erőt kapunk a helytálláshoz, dolgaink, feladataink következetes és áldozatos végzéséhez. Pünkösd a lélek új tavasza. A zarándoklat pedig szerintem az egyik leghatékonyabb evangelizációs eszköz. Ha alaposan átgondolt, megtervezett, következetes lelki programmal tartalmassá tett út, akkor minden zarándok kettős utat jár be. Egy fizikait és egy lelkit. A lelki út mindig hosszabb, keményebb, fárasztóbb, de megéri. Mert ebből majd élni, táplálkozni lehet. Ezért igen nagy a felelőssége a zarándoklat vezetőjének. Már induláskor tisztázni kell, kirándulni indulunk vagy zarándokútra. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Csíksomlyón is csak a zarándokok kapják azt, amit Csíksomlyó adni tud. Aki kirándulóként érkezik, az eltévesztette a házszámot.” Kérdésre válaszolva a főesperes elmondta azt is: az ünnepi prédikációban „Isten igéjét akarom és fogom hirdetni. El fog hangzani három gyönyörű szentírási szakasz, és én azokból próbálok majd üzenetet kihámozni a jelenlévők számára. Lesznek példaképek is, hiszen fontos, hogy valakire, valakikre felnézzünk.” A hírportál közbevetésére – „Egyre erőteljesebbek azok a mozgalmak, amelyek nyíltan a kereszténység ellen tevékenykednek. Még az úgymond keresztény Európa is egyre jobban elfordul hagyományos értékeitől. Milyen kihívást jelent ez az egyház számára? Hogyan lehet az elvilágiasodás (szekularizáció) ellen felvenni a harcot?” – Dénes atya azt válaszolta: „Az egyház a II. Vatikáni Zsinat szellemében senkivel sem harcol, hanem hirdeti az evangéliumot azzal a szent meggyőződéssel, hogy Jézusnak egyedül van élhető üzenete a világ számára. Én vagyok az út, az igazság és az élet, mondta Jézus. Ő a ma embere számára is az. Akiben még van önbecsülés, aki még önmagában értéknek tartja az embert, az megkeresi ezt az utat és járni kezd rajta. Az egyház hegyre épült városként, tartóra helyezett mécsesként végzi a dolgát. A gond csupán csak az, hogy nem minden tagja van tisztában azzal, hogy az egyház mi vagyunk. Ezért néha egyes tagjaiban csődöt mond az egyház. Summa sumarum: nem harcolunk, hanem tanúságtevő keresztény életre hívunk minden megkeresztelt embert.” Hozzátette: „Egyszerre vagyunk egy népnek és egy belőlünk álló közösségnek, az egyháznak a tagjai. A fák értéke szerint becsülik a kertet, mondja Sirák fia, az ószövetségi bölcs. Próbáljunk úgy élni keresztényként és úgy megállni a helyünket magyarként, bárhová is állított az Isten, hogy mindkét közösségünk becsületére váljon elkötelezett, becsületes, következetes, szolgálatban kiteljesedő életünk.”

A június 4-ei, szerdai szekelyhon.ro után ma a maszol.ro-nak (Pünkösdi zarándoklat: 130 kilométer gyalog) is nyilatkozik a gyergyóalfalvi Balázs József festőművész, tanár és a csíksomlyói zarándokok vezetője, aki már 22. alkalommal vág neki a megpróbáltatásokkal teli útnak. Elmondta: „Úgy vágyom, hogy Somlyóra induljak, mint az ember, aki nagyon fáradt, és arra vágyik, hogy aludjon egyet. Vagy amikor arra vágysz, hogy tiszta levegőt szívhass. Méregtelenítés ez a szervezetnek szellemileg, fizikailag. Öt nap. Az élet legkellemesebb öt napja. Akármilyen kínokkal járjon is, a megpróbáltatások megszépülnek… Az ember lelkében, ha megjelenik a gondolat, hogy gyalog kell mennie a Csíksomlyói Máriához, kételkedhet az erőben, de ha van lelki késztetés, indulni kell. Őt már megszólította a Babba Mária, meghallotta a hangot, már csak erőt kell kérni hozzá. Mert aki úgy érzi, nem bírja, akinek a lelki érettsége gyenge lábakon áll, fel lehet kérezkedni a szekérre, de huszonkét év alatt azt tapasztaltam, sosem a test, hanem a lélek ül fel a szekérre" – vallja a zarándok. Mint meséli, az ütem nem megerőltető, mindig a leggyengébbhez alkalmazkodnak, mert minden lánc annyira erős, mint a leggyengébb láncszem. Odafigyelünk egymásra, mert ez az út a szeretetről szól, nem a vitézségről.”

A Magyar Nemzet (Pünkösdi Bach-hét… 10.o.) közli, hogy 23. alkalommal rendezik meg a Deák téri evangélikus templomban a Bach-hetet, amely pünkösdhétfőn kezdődik. A nyitókoncert hétfő este lesz, a Weiner-Szász Kamara-szimfonikusok oratóriumestje ingyenes esemény. A Kamp Salamon vezényelte együttes Bach h-moll miséjét adja elő, amelyben a szólókat Zádori Mária, Meláth Andrea, Megyesi Zoltán és Jekl László énekli. Koncertek a budapesti Szent István-bazilikában is lesznek a hét végén. Ma este nyolc órakor Szakács Ildikó, Bakos Kornélia, Kálmán László, Kováts Kolos énekesek, Virágh András Gábor orgonaművész, a Budapest Kórus, a Belvárosi Főplébániatemplom Énekkara és a Monarchia Szimfonikus Zenekar előadásában Virágh András Mozart Requiemjét dirigálja. Vasárnap este nyolckor Rahmanyinov Éjszakai virrasztása szól majd a Szent Efrém Férfikar előadásában, Rajk Judit és Komáromi Márton szólójával, Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök és a NIKA Kamarakórus közreműködésével, Bubnó Tamás vezényletével.

Az erdon.ro Mária-kegyképek és -tisztelet címmel számol be arról, hogy szerda délután a váradi római katolikus püspöki palotában véget ért Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát előadássorozata a Mária-tiszteletről. A három részből álló sorozat célja a lelki élet gazdagítása, illetve a Mária-tisztelet helyes mederbe terelése volt, a záróalkalmon Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója köszöntötte az érdeklődőket. Bevezetőjében Anzelm apát hangsúlyozta: a bizánci kultúrából öröklődött át az a felfogás, miszerint az ikonok tulajdonképpen úgymond relatíve, tehát nem tökéletesen, hanem az emberi tudás lehetőségeihez mérten bemutatnak valami istenit. A csodatevő kegyképek esetében tehát nem maga a kép imádandó, hanem az a lényeg, hogy az ábrázolás előtti megjelenésének köszönhetően kegyelmeket kapott valaki, például meggyógyult. Az egy családba tartozó szentképek közt egyaránt megfigyelhetőek hasonlóságok és különbségek, hiszen akkoriban nem volt nyomtatás, így képírók másolták ezeket. A váradi római katolikus egyházmegye területén megtalálható Mária-kegyképmásolatok közül először a váradszentmártoni kápolnában levő Segítő Szűz Mária ábrázolásra hívta fel a figyelmet az apát. A kép prototípusa id. Lucas Cranach németalföldi festő alkotása, aki egyébként Luther Mártonnak volt a barátja, de nem értettek egyet a Mária-tiszteletet illetően. Az évszázadok folyamán aztán több másolata készült a képnek, ezek közt egyaránt megtalálhatóak naivabb ábrázolások, freskók, de ugyanígy bedolgozták oltárképekbe is, vagy a hívek felfestették saját házaik falára. A berettyószéplaki plébániatemplomban a mariazelli kincstári Madonna pontos mása tekinthető meg. A micskei plébániatemplomban kitett Mária-kép azért szokatlan, mert kendővel a kezében, és latin típusú koronával a fején ábrázolja a Szűzanyát, eredetije egy ukrajnai főmonostorban van kiállítva. Szilágysomlyón a füzesmikolai kegykép igen szép, pontos mása látható, míg a nagyváradi premontrei templomban és Szentjobbon a czestochowai Fekete Madonna kegykép másolatai. A belényesi római katolikus templom is rendelkezik még egy szép Mária-kegyképpel, de erről nem lehet bizonyossággal tudni, hogy melyik ikonnak a mása.

A Magyar Hírlapnak (Egyházi törvény… 2.o.) Rétvári Bence, a KIM államtitkára elmondta: minden valószínűség szerint fellebbez a magyar állam az egyházügyi törvényt elmarasztaló strasbourgi ítélettel szemben. Erre július elsejéig van lehetőség. Ismeretes: áprilisban a strasbourgi bíróság több mint egy tucat hazai kisegyház kezdeményezésére úgy ítélkezett: a jogszabály sérti az érintett vallási csoportok egyesülési jogát és vallásszabadságát. Az ítélet a jogszabályt nem változtathatta meg, azt viszont elősírta, hogy az államnak tárgyalnia kell a kártérítésről. Volt olyan kisegyház, amelyik több mint egymilliárd forintban jelölte meg az őt ért hátrányt. Az államtitkár szerint a testület nem vette teljes körűen figyelembe a hazai szabályozást. A kettős mérce érvényesült. Más európai országokban ugyanis kevesebb garancia védi az egyházi intézményeket, sőt néhol kifejezetten államegyház működik, idehaza viszont a szabályozás sokrétű és megengedő.

Magyar Kurír

Magyar Kurír