Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Kubai látogatást fontolgat Ferenc pápa címmel számol be arról, hogy Federico Lombardi szentszéki szóvivő bejelentése szerint a Szentatya mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államokba tervezett szeptemberi apostoli útja alkalmával Kubába is ellátogasson (Lásd tegnapi, április 17-ei számunkban a Korai még Ferenc pápa kubai látogatásáról beszélni című tudósításunkat – a szerk.).

A Kárpátinfo.net Elromlott az elnök repülője, lemondták a vatikáni látogatást címmel adja hírül, hogy a repülőgép, mely Tomislav Nikolić szerb elnököt szállította volna a Vatikánba, hajtómű hiba miatt visszafordult Belgrádba. Az elnök tanácsadója, Stanislava Pak állítása szerint csak a pilóta szakértelmének köszönhetik életüket. Közölte: „Az egyik pillanatban úgy zuhantunk, mint a kő.” Végül a gép biztonságosan landolt a belgrádi Nikola Tesla reptéren. A szerb államfő Ferenc pápával és Pietro Parolin bíborossal, a Vatikán államtitkárával is találkozott volna. A géphiba miatt Nikolic látogatását lemondták.

A Magyar Nemzetben (17., 21-23. o.) Vig György Kapaszkodni a jeges csúszdán című riportja a Rákóczi híd alatti aluljáróban élő hajléktalanok sorsán keresztül mutatja be a hazai hajléktalanvilágot, a tervezett új kormányzati stratégia végrehajtása előtt. A cikkből kiderül: Magyarországon százezer embert fenyeget a hajléktalanság. Nyilatkozik a lapnak Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki leszögezte: „Bármilyen furcsa is, de Európa egyik legjobb hajléktalanellátási rendszere működik Budapesten. Olyan sokrétű, annyi mindent tudunk, amire nálunk gazdagabb országban is büszkék lennénk… Mi a hajléktalanságnak azzal a szeletével is foglalkozunk, amely nem szúr szemet. Egy hajléktalan a Nyugati téri aluljáró környékén ötven méteren belül talál nyilvános vécét. Nem kell sokkal távolabb mennie ahhoz sem, hogy hosszabb-rövidebb időt tölthessen egy fűtött helyiségben anélkül, hogy kiküldenék, tehát túlélhet. Ha sokáig egy helyen áll, ül vagy fekszik, és maga elé tesz egy üres poharat, az nem marad üres estére. Biztos, hogy a társadalmi lelkiismeret anyagilag is segítségére lesz. Nemcsak azért tanyáznak sokan az aluljárókban, mert ott nem esik az eső, vagy kevésbé fúj a szél, hanem mert ott van a legtöbb járókelő, ami nyilvánvalóan növeli a potenciális adományozók számát…

Ezzel szemben rengeteg az olyan vidéki település Magyarországon, ahol feleennyi lehetőség sem áll az ott lakók rendelkezésére. Egy hátrányos térségben lévő kis faluban a kisgyermeknek egyszerűen nem érdemes arról panaszkodnia, hogy télen fűtetlen szobában kell aludnia, hogy éhes, hogy nincs cipője, mert nincs a környezetében, aki meghallaná.” A máltaiak alelnöke rámutat: „A szegénység súlyos hiányállapot, de amíg létezik valamiféle cél, addig van remény. Ennél sokkal súlyosabb a nyomor. Ide akkor ér el valaki vagy egy közösség, amikor a hiány mértéke már elpusztítja a holnapot. Aki nem tudja, mennyire hatol a csontok mélyére a fájdalom mínusz húsz fokban, az rácsodálkozik, hogy felszedik a parkettát is a lakásban, ha az az egyetlen éghető anyag… Nagyon hosszú az út, amely a nyomorból, a mélyszegénységből a szegénységig vezet. Irgalmatlan hosszú folyamat, amíg újra érdemes lesz célokban hinni. Egy nyomorban élő gyerek honnan tanulna célt, amikor a szüleinek sincs… Ilyenkor be kell avatkozni, különben a kedves, maszatos gyermekből veszélyes és ijesztő felnőtt cseperedik. A beavatkozás természetesen nem azt jelenti, hogy elvesszük a szüleitől, mindenáron kiragadjuk a családjából. Be kell avatkozni, de nem erőből, hanem óriási érzékenységgel. Mi erre használjuk a szociális diagnózis szót. Nincs más elv, mint hogy minden gyerek, minden ember egy-egy „projekt” az utcán is…

Arra a kérdésre, mennyi ideig tart egy rehabilitáció, azt szoktuk mondani: „annyi ideig kell szeretni valakit, amennyi ideig nélkülöznie kellett a szeretetet. Akkor vagyunk nullán.” Vecsei Miklós arra is felhívta a figyelmet: aki kilábal a reménytelenségből, aki képes újra felemelt fejjel élni, tenni magáért, visszatérni a társadalomba, azt valaki szeretni kezdte. „Kibogarászni öt-, tíz-, húszéves zuhanásból, hogy melyik szakaszban ki miért felelős, nem igazán lehet. Találni kell valamit, ami miatt úgy érzi egy nyomorban élő ember, hogy mégis érdemes. Az otthon nélkül élőket segítők munkájában az az egyik legnagyobb feladat, hogy mindezt megértessék azokkal, akik a döntéshozó testületekben nyomorgatják a zöld és a piros gombokat.”

A Maszol.ro Felújítják a csíksomlyói Hármashalom-oltárt címmel közli, hogy javítási munkálatok zajlanak a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom-oltárnál; a felújítást a magyar kormány ötmillió forinttal támogatja. A Makovecz Imre tervei alapján 19 évvel ezelőtt készült, a pünkösdi zarándoklat búcsús szentmiséjének helyszínéül szolgáló építmény felújítása mára elkerülhetetlenné vált. A munkálatok során kicserélik a tető zsindelyborítását, korszerűsítik a szigetelést és a vízelvezetést. Mivel öt évvel ezelőtt villámcsapás érte az oltár keresztjét, ezért az építményre villámhárítót is szerelnek. Böjte Mihály, a csíksomlyói ferences rendház házfőnöke elmondta: a szerződés értelmében egy héttel a búcsú előtt be kell fejeznie a kivitelezőknek a munkálatokat, és reméli, hogy ezt be is tudják tartani.

A Székelyhon.ro Felújítják a lövétei katolikus templomot című beszámolója szerint felújítják a lövétei római katolikus templom padlózatát, melybe fűtésrendszert szerelnek, továbbá modern padokat is helyeznek az egyházi épületbe. A munkálatok húsvét harmadnapján kalákával kezdődtek, amelyen közel 250-en vettek részt.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír