Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (16. o.) Kuthi Áron Bezár a templom, beköltözik a buli címmel ír arról, hogy Kárpát-medencei utazásai során – főként Dél-Erdélyben – félreeső településeken sokszor botlik romos, tető nélküli templomokba, amelyeket néha felver a gaz. A cikkíró kifejti: a jelenség mögött a magyar kisebbségi közösségek fogyatkozása, elöregedése, a súlyos pap-, illetve lelkészhiány áll. A problémakörhöz hozzátartozik a kisközösségek szétforgácsolódása, amit egy-egy magyar tannyelvű iskola bezárása még gyorsít is. A szerző rámutat, hogy az épített örökség ilyenfajta pusztulása, átrendeződése Európa nyugatabbra fekvő országaiban egyre gyorsuló jelenség. Az anglikán, katolikus, református és más felekezetek „egész döbbenetes nagyságrendben és ütemben kényszerülnek templomaikra lakatot tenni”. Kuthi a funkcióváltó templomok egyik jellegzetes példájaként említi a glasgow-i Oran Mor egykori szent helyét Skóciában, ahol a vevők kocsmát, whiskybárt és koncertszínpadot rendeztek be tíz éve. A „pubtemplom” azóta performerek, zenekarok fellépésének helyszíne. Az auditórium mennyezetét Alisdair Gray híres skót író és művész festette, aki apokaliptikus regényeinek világából örökített meg részleteket freskó formájában. „A honnan jövünk, kik vagyunk, hova tartunk felirattal ékesített festménye ezen a szekularizáció győzelmét hirdető helyen ilyen módon – mint mementót – még felvillantja a modern ember transzcendencia iránti érdeklődését” – írja a cikk szerzője. Kuthi Áron emlékeztet rá, hogy a Vatikán 2009-ben adott ki nyilatkozatot az elhagyott templomokról. Ezzel egyidejűleg Giovanni Ravasi bíboros, a Pápai Kulturális Tanács elnöke azt mondta, hogy az egyház nem szeretne bulikat az ilyen sorsra jutott ingatlanokban. A hívek által nem látogatott – és különösebb művészi értékeket nem képviselő, valamint csak drágán felújítható – templomok eladhatók vagy lebonthatók, de nem alakíthatók át éjszakai szórakozóhellyé. Ravasi bíboros megjegyezte: a Vatikán a kérdésben nem adott általános érvényű irányelveket, minden esetben egyedi döntést kell hozni, a templomok sorsáról pedig a nemzeti egyházak püspöki konferenciái hivatottak határozni. A főpásztor elismerte, hogy egyes templomok fenntartása túl sokba kerülhet az egyházmegyéknek, mégis a „legnagyobb körültekintésre” intette a szentélyek sorsáról döntő illetékeseket.

A Magyar Hírlap (5. o.) Először fejeztek le nőket a dzsihadisták címmel számol be arról, hogy „boszorkányság és mágia” vádjával az Iszlám Állam terrorszervezet aktivistái kedden lefejeztek két nőt az a Szíria keleti részén fekvő Deir Ezzor tartományban. Ez volt az első alkalom, hogy a dzsihadisták ilyen módon végeztek ki nőket.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Lukács Csaba Európa önvédelme címmel emlékeztet rá, hogy 2015 elején az Iszlám Állam Líbiában lefejezett huszonegy kopt keresztény túszt, s a brutális gyilkosságról készült videón egy fegyveres megmutatja véres kezét, és azt kiáltja: „Allah segítségével meghódítjuk Rómát!” A szervezet azt is bejelentette, hogy terroristákat küld a menedékkérők közé. London bizonyos részein pedig muzulmán erkölcsrendészet vegzálja a szerintük erkölcstelenül öltöző lányokat. Lukács figyelmeztet: „Ma már arról kell beszélni, hogyan védekezzünk azok ellen, akik életcélnak érzik a zsidó-keresztény kultúrán alapuló nyugati társadalmak elleni harcot – miközben kihasználják ennek a társadalomnak a jóléti vívmányait.”

Az Erdon.ro („Érdekes…) beszámolója szerint a nagyváradi gótikus székesegyházról és Szent László koponyacsont-ereklyéjéről tartottak előadásokat vasárnap délután a nagyváradi vár Bethlen-termében. Mihálka Nándor régész, a nagyváradi várban folyó archeológiai feltárás munkatársa emlékeztetett rá: a váradi püspökség Szent László alapítása, aki a várban székesegyházat is építtetett, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel. Ez a székesegyház a Kárpát-medence második legnagyobb gótikus egyházi építménye volt az esztergomi bazilika után.

Patonay Lajos arc- és állcsontsebész, anatómus, valamint Pálfi György antropológus, tanszékvezető egyetemi docens Szent László király Győrben őrzött koponyamaradványának multidiszciplináris vizsgálatairól és annak eredményeiről tartottak előadást. A két magyarországi tudós elmondta: a tudományos vizsgálatok megállapították, hogy a koponya eredetileg földbe volt temetve, később hosszú évszázadokon keresztül ereklyetartóban tárolták. Bebizonyosodott az is, hogy a koponya egy 50-60 éves kora között elhunyt férfié, a csont bizonyos külső jellegei pedig az egyén igen erőteljes izomzatára, fokozott fizikai aktivitására utalnak. Taxonómiai szempontból a koponya alapvetően europid, néhány mongoloidokra utaló jelleggel. Az antropológiai vizsgálatok valamennyi eredménye azt mutatja, hogy a Szent László királynak tulajdonított koponyaereklye valóban a lovagkirálytól származik.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír