Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 15. o.) és az Újszo.com (Ferenc pápa… ) az olasz Corriere della Sera cikkét ismerteti, amely megállapítja: szűk esztendők köszöntöttek a Vatikánra Ferenc pápa hivatalba lépésével. A bíborosok már nem járnak drága szabóhoz és elegáns éttermekbe, valamint sokkal ritkábban látni őket a római arisztokrácia és a politikai vezetők szalonjaiban is. A Szentszéknél bevezetett alacsony költségvetés miatt a „pápák szabójaként” ismert Luciano Ghezzi nyári akciós áron hirdeti a miseruhákat. A római Pantheon melletti Ghezzi-szabóságban varratta magának a pápai ruhát 1978-ban II. János Pál pápa és XVI. Benedek is 2005-ben. Elődeivel ellentétben Ferenc pápa olcsóbb megoldást választott. Ghezzi szerint „A pápa példamutatásával összhangban az egyház többi tagja is takarékoskodni igyekszik.”

A Székelyhon.ro Búcsús szentmise Pricskén című tudósítása szerint Urunk színeváltozásának ünnepét idén is sokan a Gyergyói-havasok legmagasabb csúcsán tartották. Terepjárókkal, kerékpárokkal, és nagyon sokan gyalogosan érkeztek a hegycsúcsra. „Amikor Isten hallótávolságán belül vagyunk, biztonságban érezzük magunkat. Egyedül az ember fél, ezért zajt csap, okoskodik, bölcsködik… Pedig az egyetlen megoldás csak az, hogy visszakerüljön olyan közelre Istenéhez, hogy hallhassa a hangját, megnyugodjon” – mondta Vakaria Béla lelkipásztor, az egykori ötödikes félő gyerek, a pricskei búcsú idei ünnepi szónoka. A közelségérzés alapjára is fényt derített a güdüci származású csíkszentmártoni plébános, állítva: a hegyek üzennek. A gyergyóiak Táborhegye volt az utolsó az üzenő hegyek sorában, amely a kegyelemről szól. Arról, hogy az ember a jót a rossztól, a szépet a csúnyától, az igazat a hazugtól meg tudja különböztetni. „Jézus azért vitte barátait a Táborhegyre, hogy megerősítse őket. Mi azért vagyunk itt? Miért élünk? Mert az őseink fontosnak tartották a hitet, a családot, a földet és a közösséget. Ha van Istenünk, van életforrásunk, van jövőnk” – foglalta össze üzenetét Vakaria Béla.

A Kárpátinfo.net „Az iszlám erejével sújtunk le” címmel adja hírül, hogy muszlim „polgárőrök” igazoltatnak Londonban: a megállított járókelőktől a nyilvános alkoholfogyasztás abbahagyását követelik, italukat megsemmisítik, a nőket pedig bőrük eltakarására szólítják fel a „muzulmánok területén”. Az önjelölt polgárőrök a múlt hét végén publikáltak egy felvételt, melyen egy arra haladó, számukra homoszexuálisnak tűnő férfit zaklatnak, hangos megjegyzést tesznek rá, illetve felszólítják, hogy hagyja el a muzulmánok által lakott területet. Mohamad Safik, a brit Ramadán Alapítvány elnöke elítélően nyilatkozott a muszlim „polgárőrökről”: „Az Egyesült Királyságban élünk, és az ország törvényei érvényesek ránk. Nem szabad, hogy bandauralom alakuljon ki. Ha az emberek így viselkednek, az aggodalomra ad okot, de ez egy elszigetelt eset.”

A 2011-es népszámlálás szerint az elmúlt 10 évben 73 százalékkal nőtt a muzulmán lakosok száma Nagy-Britanniában, jelenleg a 2,7 millió muzulmán a lakosság 4,8 százalékát teszi ki. Kutatók szerint azonban a növekedés ennél sokkal meredekebb, mivel a megkérdezettek 7 százaléka nem válaszolt a vallást firtató kérdésre, és ezek többsége valószínűleg muzulmán. London egyes kerületeiben, például Tower Hamletsben a muzulmánok aránya (34 százalék) magasabb a magukat kereszténynek valló angoloknál (27 százalék). A fővárosban legalább egymillió muzulmán él, ez a szám a tizede London lakosságának. Jelentős az arányuk olyan nagy városokban is, mint Birmingham (21 százalék) és Manchester (16 százalék).

Az emberek sokféleképpen reagálnak ezekre az adatokra. Julian Bond, a Keresztény-Muzulmán Fórum szervezet elnöke szerint az adatok tükrében meg kellene találni a lehető legjobb megoldást az iszlám kezelésére. Szabadnapot kellene adni a munkavállalóknak az iszlám ünnepekkor, meg kellene vizsgálni, hogyan lehet lebonyolítani a Ramadánt és azt, hogyan tanítsanak a vallásról az iskolákban.

Párizsban már annyira erős az iszlám vallás jelenléte, hogy a rendőrök egyes kerületekben nem is avatkozhatnak be, amikor muzulmán hívők tömegesen zárják le az utcákat ima közben. Egész Nyugat-Európára jellemző az iszlám-hívők számának növekedése, amely elemzők szerint az európainak nevezett kultúra eltűnéséhez vezethet néhány évtizeden belül.

A Magyar Hírlap (13. o.) Már kétmillió dollár is elég Pákh Imrének címmel emlékeztet rá: júliusban még hatmillió dollárra is nemet mondott Pákh Imre műgyűjtő a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), most már akár kétmillió dollárért is eladná Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Pákh Imre azonban erre csak akkor hajlandó, ha valóban független értékbecslők is ennyire értékelik a képet. Az Amerikában élő műgyűjtő hónapok óta nem tud megegyezni a tőle a Munkácsy-képet megvenni szándékozó állammal. Elmondta: az állam által felkért értékbecslők egyike a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, „kettő pedig olyan galériák értékbecslője, akik milliárdos üzleteket ütöttek nyélbe.” A gyűjtő szerint a feladatuk az volt, hogy verjék le a festmény árát. Ezt visszautasította az egyik szakértő. Felidézte: még tavasszal adott értékbecslést a Golgotáról, jóval azelőtt, hogy családja üzletelt volna az állammal. Pákh Imre azt javasolja, kérjenek fel három olyan értékbecslőt, akit ő és az MNB is elfogad. Leszögezte: „Azt az összeget, amelyet ők mondanak, elfogadom, még akkor is, ha a kép szerintük csak kétmillió dollárt ér.”

A Népszabadságban (1., 4. o.) Czene Gábor Nem a démonűzés a megoldás, vallják a melegek felé nyitó keresztény fiatalok – Legfőbb tanítás a szeretet címekkel készített riportja emlékeztet rá: az idei Pride-on debütált a Keresztények a melegekért nevű szerveződés. A csoporthoz a legkülönfélébb felekezethez tartozó fiatalok csatlakoztak, akik elősegítenék, hogy párbeszéd induljon az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek és a keresztények között.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír