Napi sajtószemle

A Népszabadság (2. o.) Erős mondat, a Magyar Hírlap (5. o.) Nagaszaki figyelmeztetés az emberiség számára címekkel számolnak be arról, hogy tegnap Japánban megemlékeztek arról, hogy augusztus 9-én egy amerikai B-29-es bombázó repülőgép atombombát dobott le a japán Nagaszakira. A robbanás több mint hetvenezer halálos áldozatot követelt. Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében szintén felidézte a tragikus évfordulót. Leszögezte: „A lakosságával együtt elpusztított Hirosima és Nagaszaki örök figyelmeztetés az emberiség számára, hogy egyszer s mindenkorra utasítsa el a háborút és az összes tömegpusztító fegyvert. A háborúval mindig veszítünk, az egyetlen mód a győzelemre, ha nem háborúzunk.” (Lásd a vasárnap, augusztus 9-én megjelent Ferenc pápa: Nemet mondunk a háborúra és az erőszakra című hírünket– a szerk.)

A Székelyhon.ro A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve című beszámolója szerint a Mária-tisztelet sokszínűségét tárja fel a Csíki Székely Múzeumban megtekinthető A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve − Mária-tisztelet Erdélyben című kiállítás. A csíksomlyói kegyszobor létrejöttének 500. évfordulója alkalmából összeállított kiállításon olyan tárgyi emlékek, levéltári dokumentumok is láthatók, amelyeket eddig még nem mutattak be a nagyközönségnek. (Lásd a kiállításról Sarkadi Nagy Emese művészettörténész beszámolóját – a szerk.

A Kárpátinfo.net Zarándokhelyet szeretnének létrehozni Veszprémben a szerzetesrendek címmel adja hírül, hogy Janka Ferenc görögkatolikus lelkész szombaton az M1 csatorna aktuális műsorában elmondta: zarándokhelyet szeretnének létrehozni Veszprémben a szerzetesrendek az egykori Veszprém-völgyi görög apácakolostornál. A veszprémi parókus az Apácavölgy elnevezésű, szombaton kezdődött, kétnapos konferencia céljáról kifejtette: a szerzetesek szeretnék megmutatni, hogy a kolostorromok nemcsak a múltról szólnak, hanem üzennek a mai emberek számára is. Janka Ferenc hangsúlyozta: a Hét Domb Egyesület, a Szent László-plébánia és a Veszprémi Görögkatolikus Lelkészség által szervezett rendezvényen bemutatkozó szerzetesrendek elhozták az általuk előállított termékeket is, így például a jezsuiták könyveiket, míg a ciszterci nővérek lekvárjaikat és szörpjeiket.

A Magyar Nemzetben (8. o.) Csejtei Dezső Néhány szó az emberről – hőhullám idején címmel az ember fogalmát járja körül. Felidézi, hogy a görög neveléseszmény Platón óta már tudatosan törekedett a csodákat rejtő emberi belső világ feltárására. A kereszténység folytatta és elmélyítette a görög kezdeményezést. Szent Ágoston megfogalmazása szerint „Ne menj kifelé, magadba térj vissza, a belső emberben lakozik az igazság.” Avilai Szent Teréz pedig messze megelőzve a modern pszichoanalízist, a lelket „belső várkastélynak” tekinti, olyan szentélynek, amelynek bejárása, felfedezése az arra érdemes embert végtelen örömmel tölti el. Ám a szerző tényként állapítja meg, hogy korunkban a benső kimunkálására irányuló igény háttérbe szorult, szinte a megsemmisülés szintjéig jutva. „A ma emberét minden korábbinál erőteljesebben kerítette hatalmába az igézet: külső javakat kell felhalmozni, ebben testesül meg minden. Ezt sugallja számára korunk gazdaság- és pénzfilozófiája, ezt sulykolja belé a média világa, s ezt várja el tőle talán még a saját szomszédja is. S e végletesen egyoldalú emberképet támogatják szolgálatkészen a tudományok is…” Csejtei Dezső Assisi Szent Ferencet idézi: „Kevésre van szükségem, s arra is csak nagyon kevéssé.” Ezt a mondatot ragyogó elképzelésnek nevezi, szerinte „e néhány szó realizálása halálos csapást jelentene a fogyasztói társadalom roppant arzenáljára, az egész menazséria alól kihúzná a talajt, ha egyszer meghallanák az emberek, s e szerint kezdenének élni. Vagyis ha a külső javak felhalmozását hajszoló ember helyébe a maga benső javait építő ember lépne, aki beéri önmagával.”

A Napi Gazdaságban (8. o.) Papp Viktor Milyenek is azok az európai értékek… címmel állítja: ha a középkorban nem lett volna az egyháznak az a kohéziós ereje, amellyel társadalmakat fogott össze, akkor Európa már régen a káoszba süllyedt volna. „Európát sújtották járványok és idegen hadak, de mindig talpra tudott állni, köszönhetően hitének, tudásának és józanságának.” A cikk szerzője szerint Európa a legnagyobb tudásra a XX. században tett szert, miközben a hit megingott, majd sok helyen el is tűnt, „a józanság helyét pedig gyakran az őrület vette át.” Papp Viktor két példát említ az Európában fejtetőre állított értékrendről. Néhány évvel ezelőtt öngyilkos lett Robert Enke, a német labdarúgó-válogatott tartalékkapusa, aki állami temetést is kapott, a sajtó hősként mutatta be, csakúgy, mint a szintén válogatott német labdarúgót, Thomas Hitzlspergert, aki bevallotta, hogy homoszexuális. A cikkíró rámutat: „Amikor a józan ész a hagyományos keresztény európai értékeknek ellentmondó dolgokat tapasztal, akkor az ember felhorkan és érzi, hogy itt valami kisiklott. A hagyományos erkölccsel homlokegyenest ellentétes jelenségeket a többség nem tudja magáévá tenni, bármennyire is próbálkozik ezzel az elszánt és nagyon erős véleményformáló hatással bíró, de akkor is kisebbség. Ha pedig valamit nagyon erőszakosan próbálnak ráerőltetni a többségre, akkor vélhetően egy kritikus pillanatban elfogy a türelem, és az senkinek nem lehet ideális állapot.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír