Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 3. o.) Erdő Péter a felelős nyitottságról főcímmel és „A segítségnyújtást hosszú távon a család, a nemzet, az egyház teszi lehetővé” felcímmel tudósít a budapesti Szent István-bazilika előtti téren bemutatott tegnapi, ünnepi szentmiséről. Az írás kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek homíliájában a migrációs hullámról azt mondta: olyan hatalmas, nemzetközi méretű folyamatról van szó, amely messze meghaladja akár az egyéni lehetőségeinket, akár országunk képességeit és méreteit. A bíboros leszögezte: most is cselekedni kell, ahogyan máskor is. A hitünk és Szent István öröksége a segítő szeretetre, a felelősségre és a gondviselésbe vetett bizalomra tanít minket, ezért mindenkinek, aki valódi szükséget szenved, segíteni akarunk.

A Népszabadság (2. o.) Bevándorlókról szóltak a szónokok címmel idézi Hende Csaba honvédelmi minisztert, aki ünnepi beszédében kijelentette: „Ez a mi hazánk, nem valamiféle átjáróház! Nem engedjük meg és nem is tűrjük el, hogy embercsempész bandák csalárd ígéretekkel indítsák útnak az embereket Magyarországon keresztül.” A lap ezzel szemben rámutat, hogy más hangot ütött meg Erdő Péter bíboros, prímás, aki a fent említett ünnepi szentmisén a menekültügyről szólva első királyunknak Imre herceghez intézett intelmeit idézte, amikor felhívta a figyelmet, hogy egyszerre kell szem előtt tartani „a rendezett és igazságosan működő országot, valamint a felelős, befogadó nyitottságot”.

A Krónika.ro Az államalapítóra emlékeztek, a Székelyhon.ro A jövőbe vetett hittel emlékeztek meg Szent Istvánról Csíkszeredán – Hálaadás és kenyérszentelés Gyergyószentmiklóson című tudósításai szerint Erdély-szerte megünnepelték csütörtökön a magyar államalapítás évfordulóját, több városban ünnepi szentmisét, istentiszteletet tartottak Szent István király emlékére. Kolozsváron megáldották és szétosztották a Kárpát-medence kenyerét.

A Magyar Hírlap (Feltárulnak… 13. o.) beharangozza, hogy szombattól látogatható Pécsett a püspöki palota megújult kertje, továbbá a kertet a püspöki pincével és a magtárral összekötő „titkos alagút”. Az érdeklődőket az első napon 19-23 óra között, ünnepi hangulatban, különleges meglepetéssel várják, a belépés ekkor ingyenes lesz, a helyszín az északi, Aradi vértanúk útja felőli kapun át közelíthető meg.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Puzsér Róbert El Camino 2015 címmel számol be arról, hogy hetekig rótta a kilométereket Európa legismertebb zarándokútján, az El Camino de Santiagón. „A Franciaországból induló, Pireneusokat átszelő, végül a spanyolországi Compostelában végződő zarándoklat résztvevőinek spirituális ébredést és lelki fejlődést ígér. A valóságban ezzel szemben képmutatás, szemérmetlen üzletelés, valamint a végstádiumos európai katolicizmus várja az utazót… Soha életemben nem éreztem még ilyen égetően, hogy mit jelent Európa elveszett lelke. Hogy mit jelent az a világ, amely kizárólag anyagban és mennyiségben, megtermelt GDP-ben, megtermelt kilométerben, elfogyasztott sörben, dinamizmusban, sikerben és fiatalságban képes mérni önmagát. A zarándokút sem egyéb többé, mint a fogyasztói társadalom újabb sztrádája, melyen szédítő sebességgel száguldunk Krisztus felé, hogy féknyom nélkül gázoljunk át rajta.”

A Heti Válaszban (60. o.) Baritz Laura Sarolta Emberközpontú a magyar növekedési pálya? címmel rámutat: bár a makroadatok szerint növekszik a hazai gazdaság, a részletek kisebb-nagyobb árnyékot vetnek az első látásra idilli képre. A domonkos rendi szerzetesnő kifejti: a multicégek hazánkban adózott pénzmennyisége töredéke a kivitt profitnak és a nekik nyújtott állami támogatásoknak. A multinacionális cégek magyarországi teljesítményének megjelenése a magyar makroadatokban azonban előnyökkel is bír: a gazdasági mutatók javulása a hitelezők, a nemzetközi tőkepiacok felé több százmilliárd forinttal teszi olcsóbbá a külső adósságfinanszírozást. A magyar gazdaság ugyanakkor nagymértékben függ a külföldi tőkétől – ennek csökkentése kívánatos lenne. A belső fogyasztást illetően a magyar társadalmat nagyfokú egyenlőtlenség jellemzi. A lakosság közel 25 százaléka a súlyosan deprivált kategóriába tartozik. Az elmúlt két évben százezer fővel nőtt a nyomorban élők száma. A gazdasági növekedés tehát nem járt együtt a társadalmi különbségek csökkenésével, a 3,5 százalékos növekedés nyertesei a gazdagok. A szociális támogatások rendszerének 2015-ös változása sem a legszegényebbeknek kedvez. A fogyasztás szerkezete fejletlen életszínvonalra utal: 60 százalékát teszik ki az alapvető megélhetési kiadások, s például oktatásra csak a jövedelem töredéke jut. A GDP egészségügyre költött részaránya öt százalékról 4,6 százalékra csökkent, az Egyesült Államok viszont 16,4 százalékot, de még Szlovénia is 8,7 százalékot költött rá 2011-ben. Az oktatás terén sem jobb a helyzet, 2003-ban a bruttó hazai termék 5,69 százalékát, 2012-ben viszont ennek 4,08 százalékát költötte az állam a szektorra. Laura nővér leszögezi: „A rejtett és nyilvánosságra került korrupciós ügyek követelménnyé teszik a gazdasági szereplők értékrendi, erkölcsi megújulását, amely nélkül nem jöhet létre hosszú távú, stabil gazdasági, társadalmi fejlődés.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír