Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Kellemetlen helyzetbe hozták Ferenc pápát című beszámolója szerint a Palesztin Hatóság határozattervezetet nyújtott be az ENSZ-ben arról, hogy a világszervezet szeptemberi közgyűlésének idején zászlajukat is felvonják az ENSZ székháza elé. A palesztinok beadványukban azt állították, hogy a Szentszék is csatlakozik követelésükhöz, azaz a vatikáni zászló kifüggesztését akarja. Kiderült azonban, hogy a palesztinok ezt nem egyeztették a Szentszékkel, amely ezután arra kérte a palesztin ENSZ-képviseletet, távolítson el minden rá vonatkozó utalást az ENSZ Közgyűlés elé terjesztendő határozattervezetből. A Vatikán ugyanakkor kiemeli, hogy a maga részérők nem talál kivetnivalót a palesztin kezdeményezésben. A Népszava szerint Ferenc pápa számára kellemetlen a palesztin lépés. A Vatikán idén ismerte el hivatalosan a palesztin államot, de Izraellel is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik, kivált a Szentatya szeptember 25-én, az ENSZ Közgyűlés előtt elmondott beszéde előtt.

Ugyancsak a Népszava (1., 3. o.) Katonák a menekülők ellen? címmel kiemeli, hogy a Fidesz már a katonákat is bevetné a szerinte egyre agresszívabb menekültek ellen, miközben Európa segíti és befogadja őket. A lap megemlíti, hogy a szolidaritás kultúrájából mutat ismét példát Ferenc pápa, a Vatikán ugyanis 68 ezer eurót oszt szét a menekültek között a hívek adományainak köszönhetően. A gyűjtést Ferenc pápa és a Cor Unum Pápai Tanács kezdeményezte, az összeget jordániai menekültek, gyermekes családok kapják meg.

A Magyar Hírlap (Egy keresztény közösség… 2. o.) hírt ad arról hogy a CitizenGo nemzetközi online keresztény közösség – és annak magyar tagozata – közvélemény-kutatást kezdeményezett a menekültkérdésről, amelyben arra kéri a közösség tagjait, mondjanak véleményt három megoldási javaslatról. Az első álláspont szerint „mindenki fogadjon be egy menekültet az otthonába, így segíthetjük a beilleszkedést leginkább, és kerülhetjük el a kulturális konfliktusokat. Embertársainknak segítenünk kell, bármi legyen is az oka az otthonuk elhagyásának.” A második vélemény, hogy „a háborúk sújtotta területekről érkező menekülteket a biztonság helyreállításáig be kell fogadnunk. A gazdasági bevándorlókat ne engedjük be Magyarországra.” A harmadik válasz, hogy „Magyarország ne engedjen be menekülteket, mivel körülöttünk minden ország biztonságos: nincsenek életveszélyben az emberek. A menekülteket befogadó országokra eső anyagi terhekből hazánk gazdasági mutatóival arányosan vegye ki a részét mint az EU egyik tagállama. A volt gyarmatosító országok pedig kiemelt felelősséggel és arányosan járuljanak hozzá a probléma megoldásához.”

A Napi Gazdaság (A világ… 17. o.) beszámolója szerint a világ egyik legnagyobb Krisztus-szobrával büszkélkedhet hamarosan Vlagyivosztok. Az Oroszország távol-keleti részén fekvő nagyvárosé lesz ugyanis a híres grúz-orosz művész, Zurab Cereteli 83 méter magas alkotása. Maga a szobor – a krisztusi korra utalva – 33 méter magas, és ehhez jön még az 50 méteres talapzat, ezáltal a műalkotás három méterrel lesz magasabb a híres Rio de Janeiró-i Krisztus-szobornál. Cereteli a monumentális alkotások szakértője: II. János Pál pápáról mintázott szobra 2014 óta áll Párizsban, a Notre Dame-i székesegyháztól nem messze. A Napi Gazdaság hivatkozik az orosz Vosztok-Media hírportálra, amely szerint a vlagyivosztoki lesz a világon a legnagyobb Krisztus-szobor.

A Magyar Nemzet (Pákh elviszi… 1. o.) idézi Pákh Imrét, a New Yorkban élő magyar származású műgyűjtőt, aki közölte: már csak néhány napig látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, a Golgotát ugyanis augusztus 31-én elviszi a debreceni Déri Múzeumból. Döntéséről tegnap írásban is értesítette Angi Jánost, a Déri Múzeum igazgatóját. Pákh Imre elmondta: „Azért kényszerülök erre a számomra is szomorú lépésre, mert a jegybank képviselői hónapok óta semminemű együttműködést nem tanúsítanak, hogy tárgyalásos úton megegyezzünk. Igyekezetük arra korlátozódik, hogy erőnek erejével akarják Magyarországon tartani a festményt, s ezért a védetté nyilvánítás sincs ellenükre.” A műgyűjtő közölte azt is, hogy egyeztetett a Forster-központ vezetőjével, L. Simon László államtitkárral, Papp László debreceni polgármesterrel, akik egyértelművé tették, hogy tulajdonosként rendelkezhet a Golgota elviteléről.

Az Erdon.ro (Barátok…) beharangozza, hogy Stoffán György Barátok konyhája című könyvét két alkalommal is bemutatják. Először augusztus 28-án, pénteken 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban, másodszor pedig augusztus 30-án, vasárnap a csíksomlyói ferences kegytemplomban a fél 11-es szentmise után. Kézdivásárhelyen a kötetet Erőss Pál, míg Csíksomlyón Urbán Erik ferences szerzetes, a kegytemplom igazgatója mutatja be.

A hírportál emlékeztet rá: Stoffán György író, egyháztörténet-kutató, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárában meglelte az eredeti, 1693-ban írt somlyói receptes könyv kéziratát, amelynek másolatát rendelkezésére bocsátották, s erre a receptes könyvre épül a kötet, amely nem csupán egyszerű szakácskönyv, hiszen az író élete szorosan kapcsolódik Szent Ferenc rendjéhez. Ebbéli emlékeivel fűszerezve teszi egyház- és gasztronómiatörténeti kuriózummá a kötetet. Olyan – időben közeli történelmi – érdekességeket tudunk meg a konyhaművészet mellett a ferences barátok belső kolostori életéről, amelyek a kívülálló számára e könyv nélkül ismeretlenek maradnának. A receptek sokasága igazi élményt nyújt a gyakorló és a kezdő háziasszonyoknak, de a kolostorok konyháin is újra kipróbálhatják a mai szakácsok a régi refektóriumi ízeket. Az író nem feledkezett meg az étkezés előtti és utáni hálaadásokról, köztük a székely asztali áldásról sem.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír