Ne szűnjetek meg sosem keresni az Istent! – Érseki szentmise Egerben Jó Pásztor vasárnapján

A főpásztor szentbeszédében emlékeztetett, ma anyák napját is ünnepeljük – első gondolatunk a legszebb hivatásban élők felé fordul, elsősorban saját édesanyánk felé, aki szíve alatt hordozott bennünket, s életet adott nekünk. Ma sok édesanya nem láthatja gyermekeit és sok gyermek nem láthatja édesanyját, létezik azonban egy olyan köldökzsinór, ami örökre összeköt bennünket.

Az evangélium szavait idézve az érsek kiemelte, Jézus mint közvetítő jelenik meg Isten és ember között: „Én vagyok az ajtó.” Jézus többször mondja: „én vagyok”, erről az ószövetségi áthallás juthat eszünkbe, ahol Isten kinyilatkoztatja magát. Jézus sokféleképpen nevezi magát: szőlőtő, élet kenyere, mennyből alászállott kenyér, az élet világossága, a feltámadás és az élet, az út, az igazság és az élet, a jó pásztor. Istenfiúi identitása következik ebből.

Jézus az ajtó, ami összeköt de el is választ egyben, ez közvetítői hivatásának tartalmát világítja meg. Az ajtó metafora mindenki számára érthető, nem szorul magyarázatra. Közvetítőkre ma is szükség van, nélkülük nem tudunk találkozni Istennel. Nem mi határozzuk meg a találkozás módját, helyét, idejét, ha ezt tennénk, akkor Isten fölé akarnánk helyezni magunkat. A találkozás módját egyedül az Isten határozza meg, aki kinyilatkoztatja nekünk belső életét, Szent Fián keresztül, a maga teljes valóságában.

Hiányos és töredékes az az emberi próbálkozás, amely Jézus nélkül akarja megismerni az Istent, mert Isten világába egyetlen egy ajtó vezet: az egyházában továbbélő Krisztus. Krisztusnak pedig emberekre van szüksége, hogy művét folytatni tudja egyházában, ezért választ ki és hív olyanokat, akik keresik Istent.

Mi, papok soha nem viselkedhetünk úgy, mint valamiféle guruk, akik az igazság birtokosai, akiknek már nem kell tovább keresniük. Ellenkezőleg, a többi keresővel együtt kell tovább kutatnunk – fogalmazott Ternyák Csaba.

A jó pap is holtig tanul – tartja a mondás, s a konkrét tanuláson túl van egy mélyebb értelem is: Istenről mindig töredékes az ismeretünk, megismerése egész életre szóló feladat. Közel hatvan év telt el azóta, amióta meghallottam Isten hívó szavát plébánosom közvetlen kérdése által. Akkor nemmel válaszoltam neki, de elindult bennem egy folyamat, ami azóta is tart. Isten egyre mélyebb megismerésének vágya, s ez nem zárult le tanulmányaim befejezésével, a papszenteléssel vagy éppen a püspökszenteléssel. Mindennap igent mondok a szentmisében, s legeltetem Isten rámbízott nyáját – utalt személyes történetére Ternyák Csaba.

A pap állandóan alakítja magát, hogy Krisztus vonásai egyre jobban kirajzolódjanak benne – mutatott rá az érsek. – Nekünk is van ajtó szerepünk, mely által az emberek közelebb kerülhetnek, eljuthatnak Istenhez. Olyan nagyszerű hivatás ez, hogy beleborzadunk és lélekben levetjük cipőnket: „Uram, nem vagyok méltó...”. Jézus nemcsak az ajtó, hanem a jó pásztor is, aki a nyáj előtt jár, szereti nyáját és életét adja értük. Ő egyben jó bárány is, ezért lehetett jó pásztor, a vérével váltott meg bennünket, az ő sebei szereztek számunkra gyógyulást.

Ti arra készültök, hogy jó papok és jó pásztorok legyetek – fordult a papnövendékekhez a főpásztor. – Akkor lehettek azok, ha egyre jobban kialakítjátok és megőrzitek magatokban a kezes bárány lelkületét, aki ismeri a pásztor hangját és hallgat a szavára. Adja Isten, hogy ne szűnjetek meg sosem keresni Őt! Legyetek példa, legyetek ajtó azok számára, akikben még nincs meg a bátorság, hogy a hívó szóra igennel válaszoljanak! 

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Egri Szeminárium Facebook-oldala

Magyar Kurír