Nem a munkáért van az ember – Éppen 1700 éve különleges nap a vasárnap

Kultúra – 2021. március 3., szerda | 19:10

321. március 3-án Konstantin császár az egész Római Birodalomban ünnepnappá nyilvánította a vasárnapot. Az 1700. évforduló alkalmából német egyházi vezetők nyilatkozatot adtak ki a vasárnap védelmében.

A vasárnap nem szokványos nap, és nem is szabad azzá válnia – fogalmaz a március 2-án kiadott dokumentum. – Munka nélkül ugyan nem tud élni az ember, a munka elengedhetetlen része az életnek, de nem az ember van a munkáért, hanem éppen fordítva.

Nemcsak az államnak, de minden egyes embernek is feladata, hogy ügyeljen rá, vélelmezett szabadságunkért folytatott küzdelmünk során ne adjuk fel valódi szabadságunkat, azt a szabadságot, amelyet a közös munkamentes vasárnap vívmánya biztosít számunkra. A vasárnapi munka nem szabályos munka – állítják a keresztény vezetők –, ezért

csak meghatározott foglalkozáskörökben lenne szabad engedélyezni a vasárnapi munkavégzést, s kivételeket csak mértékkel és a legszükségesebbre szorítkozva lenne szabad jóváhagyni.

A vasárnap is dolgozó emberek tevékenysége nem magától értetődő, és nem is szabad annak tekinteni:

a vasárnap ellenére és a vasárnap megőrzésének érdekében dolgozó emberek nagy tiszteletet és különleges anyagi megbecsülést érdemelnek.

A vasárnap megtöri a hétköznapok menetét, ritmust ad az életnek, a szabadság tereit nyitja meg az egyén előtt, kapcsolatot teremt az emberek között és előmozdítja a közjót – olvasható a szövegben. – Csakhogy a munka- és a szabadidő közötti fontos ritmus fokozatosan eltűnik az emberek életéből, mind a home office, mind a többfázisú munkaidők miatt.

A digitális átalakulás nemcsak a munkavégzés módját fogja megváltoztatni, de a vasárnapot is, az emberek együttlétét, találkozásait, közös ünneplését és életét is: valószínűleg minket magunkat is.

A léleknek szüksége van arra, hogy megtörje a hétköznapokat: a vasárnap a kikapcsolódás és a kikapcsolás napja, átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt.

A nyilatkozat végül a vasárnap vallási gyökereire hívja fel a figyelmet: a vasárnap Krisztus feltámadásának napja, s ezért a vasárnapi liturgia áll az Egyház életének középpontjában.

Az ókeresztény időszámítás szerint a vasárnap volt a hét első napja, s ezért egyben a nyolcadik napnak is számított: ami pedig az újrakezdést, az új kezdetet jelképezte.

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria