Nemzetközi falképkutató csoport látogatott a székesfehérvári székesegyházba

A BCPCE tagjai a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara által szervezett nemzetközi művészettörténeti konferenciára érkeztek hazánkba.

A társaság elnöke Herbert Karner, az Osztrák Tudományos Akadémia Művészet- és Zenetörténeti Kutatóintézetének igazgatója példa nélkülinek nevezte a székesfehérvári főtemplomban zajló restaurátori munkálatok tudományos és szakmai megalapozottságát. Az egyházmegyei, kormányzati és önkormányzati forrásokból finanszírozott, átgondolt és részletes alapossággal megvalósuló feltárás mindenképpen meghozza az eredményét, a szakértő szemével nézve is.

A Szent István király-székesegyház külső felújítása 2016-ban fejeződött be. A belső felújítást megelőzően, 2017-ben minden műemléki értékre kiterjedő restaurátori kutatást végeztek. A székesegyház műemléki értékleltárát Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész készítette. A nemzetközi szakértői csoport látogatása során a szakember kiemelte: a Szent István király-székesegyház múltja és jelene, de legfőképpen a jövője mindenki számára nagy jelentőséggel bír, hiszen egész Közép-Európának fontos temploma ez, Mária Terézia uralkodásának időszaka, a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság egész története szempontjából. Ezt az épületet külföldön is jegyzik a szakemberek.

Az osztrák, olasz, horvát, cseh, szlovák és magyar falképkutatókkal Jeszeniczky Ildikó Munkácsy Mihály-díjas festő-restaurátor művész ismertette az eddigi eredményeket a freskók kutatása és tisztítása során készült fotók segítségével. A nemzetközi társaság tagjai a templomtérben felépített állványokról közelről is megtekintették a mennyezetképeket.

A Szent István király-székesegyház első boltszakaszát díszítő freskókat megtisztították az évszázados szennyeződésektől és a későbbi átfestésektől, így feltárult eredeti szépségük; láthatóvá váltak Johann Ignaz Cimbal (1722–1795) festőművész 1768-ban készített alkotásai. Az eredeti barokk alkotás magas minőségére – a nagyvonalú ecsetvonásokkal megfestett, világos tónusú, finom gyöngyházfényű színekben pompázó részletek alapján – már most, a helyreállítás korai szakaszában is következtetni lehet. A székesegyházba látogatókat ezután egy egészen más látványvilág fogadja majd: az eddigi sötét, fakó és töredékes mennyezetképek helyett világos, élénk színekben pompázó jelenetek lesznek láthatók a boltozatokon.

Smohay András művészettörténész, múzeumigazgató, a restaurálási munkálatok egyik szervezője a nemzetközi falképkutató társaság tagjainak bemutatta azt a számítógépes programot, amelyet a Székesfehérvári Egyházmegye megbízásából fejlesztettek. A restaurálási munkák során ma már nagy mennyiségben készül digitális tartalom. Az egyházmegye főtemplomában több mint ezer műtárgy helyreállítása zajlik. A hatalmas műtárgymennyiség restaurálásának hatékony irányítása és ellenőrzése hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen, ezért volt szükség egy számítógépes programra. Így garantálható, hogy a nagyszabású projekt határidőre, a lehető legjobb minőségben készüljön el. Smohay András azt is elmondta, hogy az applikáció segítségével hamarosan már nemcsak a szakértők tájékozódhatnak a székesegyházban folyó munkákról, hanem a Székesfehérvári Egyházmegye honlapján keresztül minden érdeklődő. 2022 után pedig szeretnék, ha a látogatók okoseszközeik segítségével minden templomi műtárgyról információt kaphatnának.

A Szent István király-székesegyházban a magyar kormány támogatásával végzett 2018-as teljes régészeti feltárás után a belső restaurálási munkálatok és építőipari felújítások várhatóan 2022-ben fejeződnek be.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír