A mozgalom eredetileg azt szerette volna a CNA riportjai szerint, hogy az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció hagyja jóvá az Út liturgikus gyakorlatát. Ezzel szemben azonban a kongregációval való egyeztetés után a Világiak Pápai Tanácsa volt az, ami elfogadta – nem az Út teljes liturgikus gyakorlatát, hanem – a Kateketikai Direktóriumát és az abban foglalt, liturgián kívüli gyakorlatokat.
A CNA-nak egy névtelenül nyilatkozó vatikáni forrás egyértelműen leszögezte: a mostani engedély csakis a nem liturgikus gyakorlatokra vonatkozik, és szó sincs benne a miséről vagy az egyház más liturgiáiról. Az engedély arról szól, hogy nincs semmi elvetendő az Út által használt imákban.
Az Út liturgikus gyakorlatával ugyanis akadtak gondok: a Vatikán figyelmeztette is a mozgalmat olyan problémák miatt, hogy a miséiken laikusok prédikálnak, a hívek nem térdelnek, hanem állnak az eucharisztikus ima alatt, hogy ülve áldoztak vagy épp kézről kézre adták a Krisztus vérét tartalmazó kelyhet. Kiko Argüello, a mozgalom alapítója ugyanakkor leszögezte: a Neokatekumenális Útnak nincs „saját liturgiája”, hanem a római rítus rendes formáját használja. Emellett ragaszkodnak a két szín alatti áldozáshoz a II. Vatikáni Zsinatra hivatkozva. Ez ugyanakkor elmondása szerint sok „logisztikai” nehézséget okoz olyankor, amikor nagyon sokan vesznek részt egy-egy szentmisén.
A CNA-nak nyilatkozó vatikáni forrás leszögezte: a fent említett, mise alatti gyakorlatokra nem kapott engedélyt a mozgalom, ezek miatt folyamatosan kap panaszokat a Vatikán. A január 20-án kiadott dekrétumnak semmi köze nincs a Neokatekumenális Út „litugikus innovációihoz”, amelyeket azonnal be kellene szüntetniük, mivel ellentétben állnak az egyház univerzális gyakorlatával. Amire ezek közül engedélyt kapott az Út, az csupán az, hogy a hívek a békecsók alkalmából nem kell, hogy a helyükön maradjanak, és hogy két szín alatt is áldozhatnak rendszeresen. De még ezekre is kell a helyi püspök engedélye is.
Ugyancsak problémás, hogy az Út elválasztja a híveket a plébániától, ezért most felszólították a mozgalmat, hogy működjön együtt jobban a plébánosokkal. Problémásak például az Út szombat esti „magánmiséi”. A japán püspöki karnak számos problémája akadt a mozgalommal, volt olyan püspök, aki fel is függesztette 2011 elején az Út működését, mivel úgy találta, a mozgalom tagjai számára problémás a püspök főségének elfogadása, valamint hogy megosztják a plébániákat. A japán püspöki kar Rómával is konzultált aggodalmaival kapcsolatban.
A Wikipédia szerint a Neokatekumenális út alapítói, Francisco (Kiko) Argüello – aki eredetileg festőművész – és Carmen Hernandez új módszerekkel indították el az evangelizálást. 1964-ben a spanyolországi Madrid szegényei, a Palomeras Altas barakkjainak lakói között kezdtek élni, és kérésükre Jézus Krisztus evangéliumát kezdték nekik hirdetni. Az új módszer elterjedt a madridi plébániákon. Fölfigyelt rájuk a madridi bíboros, így jutott el híre a Vatikánba. Rómában 1969-ben kezdte meg szolgálatát az első csoport, a Kanadai Szent Vértanúk plébánián.
A mozgalom a nevét – Neokatekumenális Út – 1989-ben az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációtól kapta. Evangelizációs tevékenységének jóvoltából számtalan férfi és nő, család tért vissza a hitélethez a keresztség szentségének újrafelfedezésén keresztül. Ma már mind az öt kontinens 140 országában vannak jelen, 2006-ig 16 700 közösség működött az egész világon – 5500 plébánián, 880 egyházmegyében. 2002. június 29-én a Világiak Pápai Tanácsa „ad experimentum" engedélyezte öt évre a Neokatekumenális Út statútumát (alkotmányát, alapító okiratát), melyet az ötéves próbaidő alatt végzett különböző szintű vizsgálatok után 2008. május 11-én XVI. Benedek pápa véglegesen jóváhagyott. A Világiak Pápai Tanácsának elnöke, Stanislaw Rylko bíboros június 13-án ünnepélyesen átadta a dekrétumot a mozgalom alapítójának.
Magyarországon a Neokatekumenális Út 1983 óta van jelen. Először Budapesten alakultak közösségek. 2006-ra 8 egyházmegyében 16 plébánián 34 közösség jött létre.
Kapcsolódó cikk:
Cañizares bíboros: Isten cselekszik a keresztény beavatás szertartásaiban
Magyar Kurír (szg)