A Népek udvara Budapesten: Nyitva kell tartani szemünket a világ problémáira - VIDEÓVAL

A Népek udvara kezdeményezést XVI. Benedek pápa hívta életre 2009-ben a hívők és nem hívők, agnosztikusok és ateisták közötti párbeszéd elősegítésére. A jeruzsálemi templomhoz tartozott a népek udvara, egy olyan rész, ahová a nem zsidók is betérhettek; ez egy nem túl magas fallal volt elválasztva a templomtól, hogy át lehessen látni fölötte. Benedek pápa ennek mintájára a mai egyházban is létre kívánta hozni a pogányok udvarát, ahol hívők és nem hívők keresik a párbeszédet. A végül Népek udvara néven megvalósult rendezvénysorozatot a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros karolta fel és kíséri figyelemmel azóta is. A két magyarországi egyetem szervezésében sorra kerülő kétnapos budapesti konferencia főszervezője is a Kultúra Pápai Tanácsa, a program szellemi irányítója a dikasztérium elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros.

- Amikor hitünket a világnak meg akarjuk mutatni, akkor nem csupán belső baráti társaságban akarjuk kifejezni meggyőződésünket és örömünket, hanem párbeszédet kezdünk a világgal, a népekkel, mindenkivel - fogalmazott Erdő Péter bíboros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja a budapesti rendezvény nyitónapján. Erdő Péter köszöntőjében utalt a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes rendelkezésére is, amely kimondja, hogy „a világi krisztushívőknek különleges küldetésük, hogy az evangélium szerint alakítsák a földi országot, az evilági dolgok rendjét.”

Gianfranco Ravasi bíboros Chesterton angol írót idézve elmondta: a keresztény szenteknek nyitva van a szemük, mert szemlélik a világot, az indiai szenteknek pedig csukva van, mert önmagukat szemlélik. „Nekünk nyitva kell tartani a szemünket, hogy észrevegyük a politika és a társadalom problémáit” - hangsúlyozta. Leszögezte: amikor a gazdaság és az etika eltávolodik egymástól, az a gazdaság elszegényedését jelenti, a gazdaság eredeti útja pedig az erkölcsfilozófia kellene, hogy legyen. A közgazdaságtannak vissza kell térnie oda, hogy humán tudomány legyen - jegyezte meg.

Gianfranco Ravasi bíboros a Magyar Kurír kérdésére elmondta, hogy a Kultúra Pápai Tanácsa a Népek udvara kezdeményezéssel a kultúrák közti közeledést is szolgálni kívánja, amely a jelenkori migrációs hullámokkal együtt egyre jelentősebb kihívás. A katolikus egyháznak túl kell lépnie a multikulturalitáson az interkulturalitás, a kultúraköziség világába, hogy dinamikus egymásra tekintést tudjon folytatni a világgal és más egyházakkal. Ugyanakkor két szélsőségtől őrizkednünk kell: a fundamentalizmustól, hogy csak a mi véleményünket tekintjük helyesnek, valamint a közömbösségtől, a szinkretizmustól is. Európa kulturális téren nagy kihívás előtt áll, mivel egy nagyon erős önazonossággal rendelkező kultúrával, az iszlámmal találja szembe magát, míg önmaga szürke, nincs saját arca. Ahogy T. S. Eliot mondja: ha nem ismerjük a saját identitásunkat, akkor az azt tagadó Voltaire-t és Nietzschét sem értjük. Ha pedig elveszítjük saját arcunkat, a másikat sem tudjuk ténylegesen megismerni - hangsúlyozta a bíboros. A dikasztérium egyik célja az, hogy a Népek udvara a mintaadó pogányok udvarához hasonlóan Jeruzsálemben is létrejöhessen és a kultúrák találkozási pontja lehessen, s bár ezt a zsidóság részről Davis Rosen rabbi erőteljesen támogatja, jelenleg igen távolinak tűnik a megvalósulás.

Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője a konferencia keretében adta át Gianfranco Ravasi bíborosnak a Stephanus-díjat. A kitüntetés a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján adja át a társulat fővédője és az alapítvány elnöke, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. Ravasi bíboros még tavaly nyerte el a Stephanus-díjat, de a Szent István Könyvhét keretében megrendezett díjátadón nem tudott megjelenni, mivel éppen Mexikóban tartózkodott.

A díjátadáson Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja méltatta Ravasi bíboros keresztény kultúráért végzett munkásságát, amelyet kultúremberként, alkotó emberként és kultúrpolitikai szervezőként egyaránt végez. Kuminetz Géza felhívta a figyelmet, hogy ma éppen a humán kultúra fogyatkozik a valódi közösségek atomizálódásával; egységet, vagyis békét a lélekben s az emberek között egyaránt csak az igazi kultúra, az a keresztény kultúra teremthet. Gianfranco Ravasinak Lámpás a titkok tengerén címmel jelent meg könyve magyarul, amely egy francia filozófussal, Luc Ferryvel való találkozása hatására született. „Jézus a fény szakadéka, be kell csuknom a szememet, különben belehullok” – idézte Ravasi bíboros a díj átvételekor a zsidó és agnosztikus Franz Kafkát, hozzátéve, hogy a Kultúra Pápai Tanácsa élén hívőket és nem hívőket egyaránt e szakadékkal való szembenézésre akar hívni.

Fotó: Thaler Tamás

Bonum/Magyar Kurír
(asz)