Társadalmunkban a XX. század hatvanas évei óta egyre erőteljesebben érvényesül a New Age-ként ismert kulturális áramlat hatása. Egy modern asztrológiai felfogás szerint a következő korszakot a Vízöntő korának is nevezhetjük. Eszerint az elmúlt kétezer éves időszak, a Halak kora után, amelyben a kereszténység alakította a történelmet és a kultúrát, ma egy új korszak küszöbén állunk. Vajon mit hoz ez az új kor, és keresztényként hogyan vélekedjünk a New Age tanairól?
• A korábbi patriarchális kort lágyabb, nőiesebb lelkülettől áthatott korszak követi.
• Az ember újfajta harmóniában él majd a természettel, amelynek újra felismeri isteni természetét. Az új ökológiában fontossá válik a természet „szentsége". A New Age felfogásában minden él és mindennek van tudata; még a víz is képes megérteni az emberi beszédet (ezt a jégkristályok alakjából vélik látni).
• Nem lesznek dogmák, nem lesz abszolút igazság, mindenki „a maga igazságát" követi.
• Az új korszak keretei között az ősi ezoterikus eszmék és eljárások mindenki számára elérhetővé válnak.
• A felvilágosodás racionális, intellektuális gondolkodásmódját olyan szemléletmód váltja fel, amelyben az intuíció és az érzelmek játsszák a főszerepet.
• A New Age jelképe a szivárvány, amelyben a spektrum valamennyi színe egyesül. Isten- és emberkép
• A New Age gondolkodóinak istenképe panteisztikus. Magát a világegyetemet isteni természetűnek tartják. Az isteni világegyetemen belül minden létező egy.
• A Földet élőlénynek tekintik; a rajta élő emberek olyanok, mint „Gaia" testének sejtjei.
• A New Age az „új ember", a felvilágosult, saját istenségét felismerő ember eszményét hirdeti. • Minél több ember eszmél rá isteni természetére és lép szellemi kapcsolatra a többiekkel, annál hamarabb beköszönt az új korszak.
• A New Age szellemi környezetében sokan hisznek a reinkarnációban. Az ember számos újjászületése során isteni szuperemberré fejlődik.
• A New Age nem vallás, hanem szinkretista mozgalom, amelyben a legkülönfélébb vallási elemek keverednek és ötvöződnek. A keleti hitvilág, a buddhizmus, a taoizmus, a hinduizmus mellett meghatározói az indiai vallások, a sámánizmus, a gnózis, a kabbala és számos más eszmerendszer. A New Age-ben a kereszténység előtti Európa valamennyi pogány hagyománya újjáéled.
Ki áll a New Age-es áramlatok mögött? 
• Az eljövendő aranykor gondolata nem új, már az ókorban ismert volt.
• A modern New Age mozgalom indulásában meghatározó szerepet játszott a Helena Petrovna Blavatsky által 1875-ben alapított teozófiai társaság, melynek akkori irányelvei máig hatnak.
• A teozófiai társaság és más, hasonló csoportok célja a társadalom New Age-es eszmék szerinti átalakítása volt. E több évtizedesnek szánt folyamat során észrevétlenül kívánták New Age-es eszmeiséggel átitatni a társadalmat, hogy végül ez legyen az általánosan elfogadott világnézet.
• A New Age-es környezetre jellemző, hogy az említett eszmeiségen alapuló és azt közvetítő tevékenységeket alkalmazzák és terjesztik. (Ez a mindennapi élet valamennyi területén, a gyógyászat, a munka, a nevelés, a szabadidő vonatkozásában egyaránt megfigyelhető, ld. tajcsi, csikung, mandalák, homeopátia, Bach-virágterápia, drágakő-terápia, kineziológia, transzcendentális meditáció, jóga, zen, reiki stb.) • A New Age fontos képviselői: Marilyn Ferguson, Fritjof Capra, Ken Wilbur, David Spangler.A New Age és a kereszténység
• A kereszténység intézményesült formája nem kap helyet a New Age-es gondolkodásban, mivel az elutasítja, hogy bármely vallás dogmatikusan az igazság igényével lépjen fel.
• Keresztény ember nem hihet egy eljövendő új korszakban, hiszen hite szerint Jézus Krisztusban beteljesült az idő. A keresztény ember tudja, hogy a „végső időben" él, és egyedül a történelem beteljesedését várja, amely Krisztus második eljövetelével valósul meg.
• A New Age egyrészt visszatér a régi, önmegváltást hirdető gnosztikus eszmékhez, másrészt igyekszik kiüresíteni a kereszténységet, mivel a különféle vallások és kultuszok keveredését szorgalmazza. Ma a keresztények közül nem kevesen esnek e szellemi irányzat áldozatául.
• A keresztény ember nem próbál lelkileg felemelkedni az istenihez, mivel Istenben hisz, aki Jézus Krisztusban leszállt közénk.
• A keresztény ember nem a különféle spirituális technikák általi önmegváltásban, hanem a Krisztus keresztje által történt és ajándékként kapott megváltásban hisz.
• A keresztény ember hite szerint a teremtő Isten és teremtményei között áthidalhatatlan különbség van. Az ember legfőbb célja nem az, hogy isteni képességeket fejlesszen ki magában, hanem hogy megélje a tökéletes szeretet teljességét. A keresztény ember tudja, hogy örök szeretetközösségre hivatott.
• A keresztény ember nem érthet egyet a vallás relativista felfogásával, hiszen az Egyetlen mellett kötelezte el magát, aki azt mondta: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam." (Jn 14,6)
Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik.
Sorozatunk korábbi cikkében az ezotéria jelenségét ismertettük.
További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.
A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.
Magyar Kurír
;)
