Nőnek lenni Európában - Szent Erzsébet útján

Hazai – 2011. május 25., szerda | 10:35

„Kenyérből rózsa: jóságból szépség – ez az örök női eszmény. A magyar királylány élte eszményre minden embernek és minden kornak égető szüksége van, nekünk talán mindennél jobban” – fogalmaz felhívásában a Nőnek lenni Európában – Szent Erzsébet útján címmel rendezett nemzetközi konferencia. A vonzó alternatívát nyújtó nőideál megfogalmazása elsődleges feladattá vált.

Vonzó nőideált nyújtani

Szent Erzsébet szülővárosa, Sárospatak adott otthont a hétvégén a női önazonossággal foglalkozó nemzetközi konferenciának. Az Ékes Ilona, Gál Kinga és Anna Záborska védnöksége alatt álló tanácskozás arra mutatott rá, hogy a nők érdekében felszólaló mozgalmak, így a feminizmus és a gender elméletekkel szemben szükség van a női értékek, mint például az életadás, a gyengék felkarolása, a közösségek megteremtése, megtartása, a gondoskodás, együttműködési készség felmutatására. Ezek olyannyira sajátjai a nő létének, hogy a média hatására uralkodóvá vált nőideállal szemben alkalmasak arra, hogy alternatív és vonzó képet kínáljanak a társadalom számára – hangsúlyozta Ékes Ilona a konferencia megnyitóján.

Christl Ruth Vonholdt előadása az önazonosság kifejlődésének alapjaival foglalkozott. Létezni annyi, mint kapcsolatban lenni – fogalmazta meg előadása kiinduló tételét a Németországból érkezett Christl Vonholdt. A kötődést az ember kisgyermekként először az anya, majd mindkét szülő révén élheti meg. E kapcsolatnak a lényege az öröm, a megelégedettség megtalálása. A megismerés forrása a kisgyermek számára a kötődés megélésén keresztül nyílik meg. Olyan mély, intuitív megismerés jöhet így létre, mely minden másnál fontosabb. Nem lehet túlbecsülni, amit az anya adni tud a gyermeknek, nagyon lényeges lenne, hogy a társadalom ezt értékén kezelje. A nemi identitás a következő életszakasz egyik fejlődési folyamata. Az apa az anyáról való szükségszerű leválás révén kap nagy szerepet. Az elszakadást megélő gyermek nem a semmibe lép, hanem az apa nyitott, szeretetteljes elfogadásába. Így jön létre az egészséges önazonosság kialakulásának szükségszerű körforgása: az anyától az apához, onnan önmagához és önmagától a világba. A két szülő együttesen alapozza meg a fejlődéshez szükséges biztonságot. Ezt követően az előadó részletesen foglalkozott azokkal a zavarokkal, melyek e kötődések hiányában alakulhatnak ki egy gyermek életében, elsődlegesen a nemi identitás zavaraival. Bemutatta a nemi identitás zavarának gyógyítását célzó terápiás lehetőségeket. Hangsúlyozta továbbá, küzdeni kell azért, hogy lehetőség nyíljon mindkét szülő számára a kisgyermek mellett állni. Az orvos végzettségű előadó a Német Ifjúságért és Társadalomért Intézet (DIJG) vezetője, melynek létrehozója az Offensive Junger Christen ökumenikus közösség. (Ezekről bővebben a következő interjúnkban olvashatnak.)

Aczél Petra A szó fontossága, értékrendek a médiában címmel tartott előadást. Aczél Petra egy a társadalom számára is vonzó nőideál megfogalmazásának szükségességét látja a legfontosabb feladatnak. Előadásában összefoglalta azokat a tényezőket, melyek e kép megalkotását szükségeltetik. A posztmodern a társtalan egyén világa. Az individualizmus mindenek felettiségét hirdeti, ugyanakkor az az érzés tölti el az embert, hogy nem tudja megtalálni önmaga számára a társat. Az önmaga harcosa egyén számára fontosabb lenne tartozni valahova. A pluralista értékrend, a sokféleség és sokszempontúság önmagában jó, de az egyén boldogsága számára mégis fontosabb a valahova tartozás céljából az azonosulás képessége, ez pedig egy közösség szempontjából való látást szükségelteti. A sokban kell meg kell tudni látni azt az egyet, ami összeköt. A modernizmus másik vesszőparipája, valami akkor jó, ha új, hihetetlen kényszert gyakorol mind az egyénre, mind a családra. Milyen női létformát tud kínálni a konzervatív értékrend, mikor tud ez vonzóvá válni – tette fel a kérdést Aczél Petra. Látnunk kell, hogy a konzervatív oldalon is megvannak a veszélyes sztereotípiák, így például a nők közéleti szerepének rosszallása, a nő helyének – tűzhely mellett fakanállal - egyoldalú kijelölése. Elsődleges, hogy a nő maga érezze értéknek azt, amit tesz. A nőkép megfogalmazása a széles körben folytatott párbeszéd, a közös munka eredménye kell hogy legyen. A konzervatív értékrend vonzereje, hogy létegészben gondolkodik. Megnevezni törekszik a csodálatos különbözőséget, ami a női lét sajátja. Teszi ezt öntudatos, de nem kizáró szavakkal. A nő számára az élet nem egyvonalú, hanem körkörös – nem kell befejezni valamit ahhoz, hogy újat kezdjünk. Nem szabad egymást kizáró választásokban gondolkodnunk. Helytelen a karrier és a család alternatívaként való feltüntetése és ennek egymást kizáró felfogása – hangsúlyozta Aczél Petra. A kommunikációs szakember szerint új szótárt kell összeállítanunk, mely nem valami máshoz viszonyítva, hanem önállóan tematizálva fogalmazza meg értékeinket. Aczél vallja, hogy ez az ideál érvényre juttatható, e reményre jogosítja a közösség erejébe vetett hite, a közösség megteremtéséért, megtartásáért végzett szolgálata.

Az USA-ból érkezett újságíró, Dale O’Leary arról a kulturális harcról beszélt, melyet a „szexuális baloldal” folytat. Ennek egyik induló jelszava volt a „Sok a gyerek, kevés a szex”, amiből kiindulva követelték a teljes szexuális szabadságot, a legális abortuszt, a szülői felügyelet kiiktatását az iskola szexuális nevelését illetően, a nem szabad megválasztásnak lehetőségét. O’Leary szerint minden ország számára létfontosságú, hogy megtalálja az anyaság értékként való feltüntetésének lehetőségét.

Konstantin Mascher előadásában a TeenSTARprogram németországi működését mutatta be. Ez az értékorientált program a tinédzserek szexuális nevelését célozza. Arra készíti fel a fiatalokat, hogy megértsék szexuális kapcsolataik érzelmi következményeit, mélyebb dimenzióit, eljussanak a felelős szexualitáson keresztül az önbecsüléshez. Óriási értéke, hogy a keresztény erkölcsöt közvetíti moralizálás nélkül. Fel tudja tenni a megfelelő kérdéseket, melyekre a fiatalok maguk kell hogy megtalálják a válaszokat.

Anna Zaborska EP képviselő Szent Erzsébet női önazonosságát vizsgálva arra kereste a választ, mit adhat ma a nőknek ennek ismerete. Rámutatott, hogy Szent Erzsébet korával szemben élünk a váddal, hogy akkor diszkriminálták a nőket, miszerint kiszolgáltatott helyzetben tartották őket. A valóság azonban mást mutat: a nők fontos szerepet töltöttek be családjukban és a társadalomban is. Erzsébet példája is ezt mutatja. Női mivoltából fakadóan követte élete hívószavát, nem a férfival akart versenyezni, vagy annak helyére állni. Aktív életet élt, részt vett három gyermeke életében, nevelte, tanította őket. Azok mellé állt, akik rászorultak segítségére, és megtalálta ennek a segítségnek a formáit. Kitartott meggyőződése mellett, nem lehetett manipulálni. Anna Zaborska szerint az az általános az EU-ban is, hogy alulértékelik a nők háztartásban végzett munkáját, és így nem ismerik el a nők tevékenységének nagy részét a közjó szolgálatában végzett tevékenységként. Anna Zaborska szerint az igazi egyenlőségnek a lehetőségek terén kell megvalósulni, egy olyan környezetet teremtve, melyben mindenki – férfi és a nő a maguk különbözőségében – tudnak élni képességeikkel. Nincs csodára szükség, csak arra, hogy akarjuk megérteni egymást – zárta szavait az EP képviselő.

Ékes Ilona a konferencia szervezői és résztvevői nevében felolvasta azt a közösen megfogalmazott 12 pontot, melyben a nőiség lényegét kívánták megfogalmazni.

A program a Sárospatak és Kassa között június 13-án nyíló Szent Erzsébet útón tett zarándoklattal folytatódott, és szentmisével zárult a kassai dómban.

Trautwein Éva/Magyar Kurír