Nyolcvanéves a Rezső téri templom, „a kommunizmus mementója”

Boldog Meszlényi Zoltán életének példája megtanít minket arra, mit jelent az, hogy hitünket bátran megvalljuk, és hitünk szerint éljünk. Hiszen a bérmálás éppen az a szentség, amely ehhez különleges kegyelmi segítséget ad. Ő hűséges akart lenni hitéhez és hivatásához, nem kereste a színpadias, hősies helyzeteket – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom 80 éves jubileumán, október 8-án celebrált szentmisén, amelynek keretében a bérmálás szentségét szolgáltatta ki, elhelyezte Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéjét a szembenéző oltárba, és felszentelte azt. A plébánia vizitációja is az évfordulóhoz kapcsolódott.

A templom akaratlanul is a kommunizmus mementója: 1919 után kezdték el építeni, a bejárat mellett látható a „Malenkij robot”-dombormű, az oltárban Meszlényi Zoltán-ereklye, a szentély külső falán pedig az 56-os emlékmű. Mondhatnám: a Magyarok Nagyasszonya lát és nem felejt – mondta a Magyar Kurírnak Vargha Miklós Péter plébános.

Az idén 125 éves, 1885-1887 közt felépült kertvárosi negyed, a Tisztviselőtelep templomának felépítése érdekében a hívek 1900. augusztus 16-án a helyi ferencrendi apácákkal egyetértésben, miniszterileg jóváhagyott alapszabállyal megalapították a Szent István Filléregyesületet. A templomot ugyanis eredetileg Szent István tiszteletére kívánták emelni.

A pénz azonban lassan gyűlt, így az apácák 1902-ben a Hermina útra költöztek. 1904-ben az egyesület Vaszary Kolos hercegprímást kérte fel fővédnöknek, aki ezt elvállalta és jelentős összeget adományozott az építkezés javára. Halála után Csernoch János hercegprímás lett a fővédnök, védnöki tisztet pedig Prohászka Ottokár, Kohl Medárd püspök és Eszterházy Miklós herceg vállalt.

A főváros a Rezső téren ingyen telket adományozott a templomépítésre, és ígéretet tett arra, hogy ugyanannyi ezer koronával járul hozzá az építéshez, mint amennyi az egyesület pénztárában lesz a templom építésének megkezdésekor.

A Tisztviselőtelepen kívül még a Diószeghy Sámuel utca és az Orczy út határolta „tortaszelet” tartozik a plébániához, ennek lakossága teljesen más jellegű, mint a Tisztviselőtelepé. Ide tartozik továbbá a Ganz kolónia, és olyan, „lakatlan” területek, mint az Orczy-kert, a Népliget, a Ganz-Mávag és a kínai piac. A Kőbányai úton új, zárt, kőkerítéssel körbevett lakópark épül, amely Péter atya szerint „nehezen bevehető terület” lesz, hiszen fizikailag nehéz oda bejutni.

Az Egyesület 1909-ben felkérte Izabella főhercegnőt az építés legfőbb védasszonyának. 1913-ban az ő kifejezett kívánságára az Egyesület felkérte I. Ferenc Józsefet: engedje meg, hogy az építendő Magyarok Nagyasszonya-templomot 80. születésnapján, hosszú uralkodásának emlékére, jubileumi templomnak nevezhesse el. A királyi engedélyről tanúskodik a kupola belső felirata. A király százezer koronát adott a templom építéséhez. A kupola felirata mindezért Ferenc Józsefről is megemlékezik: In honorem Beatae Mariae Virginis Patronae Hungariae et in memoriam Francisci Josephi I. apostoli regis (A Boldogságos Szűz Mária, Magyarország Patrónája tiszteletére és I. Ferenc József apostoli király emlékére).

Rövidesen 600 ezer korona gyűlt össze. Folyt a pályázatra beérkező tervek bírálata. Ezt a folyamatot az első világháború állította le. A háború befejeztével az összegyűjtött, hadikölcsönbe fektetett pénz elvesztette értékét, így a templom építése bizonytalan időre elhalasztódott.

Milyen szerepet tölt be a plébánia a környék életében? – kérdeztük Vargha Miklós Pétert, aki szerint mindig a hívek aktivitásától függ, hogy mennyire érzik ezt fontosnak. Hozzátette: nem könnyű erre nevelni a híveket, mivel negyven évig sulykolták belénk, hogy a vallás magánügy. Még a katolikus családokban sem mindig normális, hogy a hitről beszélgessenek.

1923. május 8-án a hercegprímás a tisztviselőtelepi plébániát a főváros kegyurasága alá helyezte. 1924. február 15-én kinevezte a tisztviselőtelepi plébánia első plébánosává Filó Károlyt. 1924. november 19-én Csernoch János ünnepélyes keretek között lerakta a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett templom alapkövét.

A templom a plébános elmondása szerint olyan szempontból nincs szerencsés helyen, hogy nincs a közelében tömegközlekedés, akik pedig busz- vagy villamosmegálló közelében laknak, inkább egy azzal könnyen elérhető templomhoz mennek, mintsem gyalogoljanak. A templomnak ráadásul csak egyik oldalán vannak lakóházak, a többi három oldalról elsősorban középületek veszik körbe. Valószínűleg építésekor úgy kalkuláltak, hogy majd errefelé terjeszkedik tovább a város, és lakóházak fogják körülvenni.

Amikorra összegyűlt 1,3 millió pengő, az elnök asszony tíz kiváló magyar építészt hívott meg a tervpályázatra. Az első díjat a bíráló bizottság Kismarty Lechner Jenő műegyetemi tanár pályamunkájának ítélte oda.  Ennek az építési költségei azonban meghaladták a 3 millió pengőt, ezért a terveket a költségek csökkentése érdekében át kellett dolgozni. Ezért nem valósult meg többek között a templom fűtése és a főbejárat szélfogója sem. Mivel ezek után már rendelkezésre állt a templom építéséhez szükséges pénz, 1929. június 22-én megindult az építkezés.

Az elkészült templomot Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás 1931. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel ünnepélyes keretek között. A szertartáson – a teret betöltő hívekkel együtt – Horthy Miklós kormányzó és felesége is részt vett.

Eleinte párszáz főre gondoltunk, de abból kiindulva, hogy egy évben például mennyi temetés van, arra következtetünk, hogy feltételezhetően 3200 katolikus lakik a plébánia területén, még ha nem is mindenki ide jár misére – vázolta Vargha Miklós Péter. – Az egyházközséggel szorosabb kapcsolatban négy-ötszázan vannak. A Rezső téri talán a főváros harmadik legnagyobb temploma, ugyanakkor a harmadik legkisebb egyházközsége. Valószínűleg nem ekkora lakosságra építették, hanem arra gondoltak, hogy sokkal többen laknak majd itt. Ráadásul sok eredetileg lakóháznak épült házban hotel vagy cégek működnek.

A templomon, amelyet nemrég újrafestettek kívülről, 2002-ben végezték el az első felújítási munkálatokat. A templom egyedülálló abból a szempontból, hogy öt kupolája van és kilenc bejárati ajtaja, valamint hat lépcsőháza. A bejárati oszlopcsarnokot kerítésráccsal vették körbe, hogy így is védjék a templomot a betörésektől és attól, hogy éppen itt rendezkedjenek be a hajléktalanok. Innen lopták el – hozzáértő módon – a Malenkij robot fémdomborművét  is, amelyet az eredetinek műanyag másolatával pótoltak. Annak ellenére, hogy rá is van írva, hogy ez az eredeti műanyag másolata, vésővel még leellenőrizték. A nyolcvanéves tölgyfaajtókat fel kell újítani a plébános elmondása alapján.

Mi várható a jövőben? Azt látom, mióta itt vagyok plébános, hogy a családokat kellene erősíteni – mondta Péter atya. A plébánián többek közt  Igen Klub, regnumos közösség és MÉCS házasközösségek is működnek. A plébániai élettel kapcsolatban Vargha Miklós Péter megjegyezte: kérdés, hogy van-e rá igény. Hihetetlenül túlterheltek az emberek, mindenki önmaga rabszolgahajcsára lett. Még akkor is nehéz jól beosztani az időnket, ha felmérjük, hogy mire van igazán szükségünk, és erre koncentrálunk. Ha ezt nem tudjuk mérlegelni, akkor menthetetlenül felmorzsolódunk – fogalmazott.

A családos közösségek havonta egyszer jönnek össze, és minden nyáron rendezünk családos tábort – mutatott rá az egyházközség pásztora. – Az a tapasztalat, hogy azok a gyerekek maradnak meg, akik szüleikkel járnak misére. A plébánia a Tisztviselőtelep szélén található Vajda Péter Általános Iskolával is jó viszonyban van, hárman is tartanak ott hittanórákat, az iskola pedig a templomban szokta megtartani karácsonyi hangulatkeltő műsorát.

A klasszicizáló, empire stílusban épült templom görög kereszt alaprajzú épület. Az apszis mögött, a szabadban pedig az 1971-ben lebontott, Golgota téri keresztút két megmaradt stációja látható. A főoltáron a Magyarok Nagyasszonyának Jankovics Ferenc által megalkotott szobra látható, fején a Szentkoronával, egyik karjában a jogarral, a másikban a Kisjézussal, aki az országalmát tartja. A baloldali kereszthajót Feszty Masa alkotása, Lisieux-i Szent Teréz oltárképe zárja, az alatta látható festmény pedig ezzel a templommal a középpontban a történelmi Magyarország templomai közül foglal magába néhányat (Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed), hátterében a Tátrával. A templom egyik kápolnájának festményei és a keresztút képei Szinte Gábor festőművész munkái. Értékesek a templom régi közösségeinek hímzett zászlói is, amelyek a karzat alatt függenek. Az egyik felirata: Ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

SzG/Magyar Kurír