Oktatói-nevelői pályájáért díjazta a püspöki konferencia Bajzák Erzsébet M. Esztert és Görbe Lászlót

Az oktatás-nevelés nemcsak az egyén, de az egyház életében is jelentős szereppel bír – mutatott rá Veres András a budapesti díjátadáson. Ezután örömét fejezte ki, hogy két olyan szerzetest részesíthetnek a püspöki konferencia kitüntetésében, akik életük munkásságával kiérdemelték azt, valamint bizonyságot tettek arról, hogy az oktatás-nevelés mindannyiunk számára valóban megkülönböztetett feladat, amit szívesen teszünk a jövő nemzedéke érdekében.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) legmagasabb elismerésével, a Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntette ki Bajzák Erzsébet M. Eszter nővért. Ezzel elismerését fejezte ki azért a szolgálatért, amelyet a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) nyugdíjba vonuló vezetője élete folyamán az egyház és a katolikus oktatásügy érdekében végzett.
 
Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér Tiszabercelen született. A debreceni Svetits Gimnázium növendéke volt, ahol 1964-ben érettségi vizsgát tett. Egy évvel később, 1965. augusztus 24-én kérte felvételét a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendjébe (ma Boldogasszony Iskolanővérek). Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1971-ben magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. A tanári oklevél megszerzése után kezdhette meg a noviciátust, majd 1972-ben letette első és 1979-ben örökfogadalmát. Ezen időszak alatt – 1971 és 1981 között – tíz éven át volt a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium tanára. 1981-től Budapesten a Patrona Hungariae Gimnáziumban folytatta oktató-nevelő tevékenységét, ahol 1982-től igazgatóhelyettes volt, majd 1989 és 2003 között a gimnázium igazgatója. A rendszerváltás éveiben előkészítő tárgyalásokat kezdett arról, hogy a gimnáziumnak legyen általános és zeneiskolája is. Életre hívta a gimnázium mellett – az azóta is egyedülálló – hatosztályos általános iskolát, valamint a zeneiskolát, ami azóta is sok száz gyermek számára nyújt művészeti oktatást. Az iskola számára mindenkor a minőségi oktatás volt a legfőbb szempont, ezért is vált a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola gyakorlóiskolájává.

Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér sokrétű tevékenységei közé tartozik, hogy 1993-tól kezdve szakértői tevékenységet folytatott: 1986-tól érettségi vizsgaelnök, 1993-ban a Nemzeti Alaptanterv bírálatával, szakmai anyagok és közoktatási törvény-, rendeletmódosítások véleményezésével bízták meg, 2003-tól közép- és emelt szintű érettségik vizsgaelnökeként, javító és szóbeli vizsgáztatóként, közoktatási szakértőként (szakterületei: szaktárgyi oktatás, pedagógiai értékelés, tanügyigazgatás) is tevékenykedett.

Eszter nővér közéleti tevékenysége is szerteágazó: 1999-től az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közoktatás-politikai Tanácsának nem állami intézményfenntartók oldaláról kinevezett tagja, 2005-től az OKM Alapkezelő Igazgatósága civil szervezetek pályázatait bíráló bizottságának tagja, 2006-tól részt vesz a Regionális Közoktatási Egyeztető Fórum munkájában az egyházi intézmények képviseletében, valamint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnöke.

Az 1997-ben az MKPK alapította Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) vezetésére 1998-ban kapta meg a főpásztori kinevezést. A KPSZTI vezetőjeként nevéhez fűződik a tantárgygondozói és továbbképzési rendszer kialakítása, 2001–2002-ben Hoffmann Rózsa vezetésével a komplex intézmény-ellenőrzési és -értékelési program kidolgozása, majd bevezetése a katolikus köznevelési intézményekben, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karával közösen a pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés összeállítása.

2003-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Paedagogia Christiana díjjal tüntette ki a katolikus oktatásügy érdekében kifejtett kitartó és eredményes munkásságáért, ezen teljesítményéért a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány 2009-ben Trefort Ágoston közoktatási díjban részesítette. 2011-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát kapta meg „a közoktatás területén végzett több évtizedes munkája, szakmai-közéleti és vezetői tevékenysége elismeréseként”.

* * *

– Milyen érzéssel vette át ezt a magas egyházi kitüntetést?

– Egyrészt zavarba ejtett, mert amikor engem a rendem (a Boldogasszony Nővérek – a szerk.) ide küldött, a szolgálatra helyezett ide, és én kezdettől fogva nagyon komolyan vettem ezt. Nem gondolom, hogy ezért különösebb köszönet járna, csak azt tettem, amit meg kellett tennem, amit a lelkiismeretem diktált, és amit a körülmények és az adottságaim lehetővé tettek.

– A KPSZTI-t 1998-ban hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). Szinte egészen a kezdetektől ön vezette a szervezetet. Júliustól távozik posztjáról. Hogyan emlékszik vissza az itt eltöltött csaknem két évtizedre?

– Amikor 1998-ban a püspöki kar megbízott a KPSZTI vezetésével, egy munkatárs dolgozott a korábbi oktatási osztályon. Az volt az első és legfontosabb feladatom, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően felépítsek egy pedagógiai, szakmai szolgáltató intézetet. Emellett természetesen hozzákezdtünk a feladatok megvalósításához is, amelyek középpontjában a pedagógusok (óvodapedagógusok, alsó- és felső tagozatos tanítók, gimnáziumi tanárok) továbbképzése állt.

– Hogyan valósult ez meg?

– Olyan programokat kellett kidolgoznom, amelyekkel segítjük az óvópedagógusok, a tanítók és a különböző szaktanárok, kollégiumokban dolgozó kollégák munkáját. A törvény azt is meghatározza, hogy egy katolikus pedagógiai intézetnek milyen szolgáltató feladatokat kell ellátnia. Ezzel kapcsolatban a leglényegesebb, hogy a katolikus közoktatatást képviselje különböző fórumokon, egyrészt az oktatási minisztériummal való kapcsolattartásban, másrészt a nemzeti tehetségsegítő tanácsban, a köznevelési érdekegyeztető tanácsban.

– Milyen feladatokat lát el a KPSZTI, miben és hogyan segíti a tanárok és a közoktatásban dolgozók munkáját? Hogyan építette fel az intézmény működését?

– Nagyon fontos feladatunk volt, hogy kiépítsük a szaktanácsadás és a tantárgygondozás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az intézetünkben egy-egy területtel foglalkozó pedagógust alkalmazunk, aki országos szinten összegyűjtötte a szakterületéhez tartozó tanárok, szaktanácsadók nevét, elérhetőségét, hiszen egymagában a KPSZTI egy teljes országnak a közoktatását nem tudja ellátni. Emellett ki kellett építenünk a pedagógiai értékelés módszereit, a pedagógiai tájékoztatás lehetőségeit. Ehhez fölhasználjuk a honlapot, a levelezőlistákat. Tanügyi szolgáltatást is kellett biztosítanunk, hiszen az intézményvezetőknek is segítséget kell nyújtani abban, hogyan vezessék az intézményeket, melyek az új elvárások az oktatásirányítás részéről. A legfontosabb és legszebb feladatunk az volt, hogy a pedagógusok képzésének és továbbképzésének rendszerét kialakítsuk, segítve ezen belül az önképzésüket.

Tehát ki kellett építenünk az óvodapedagógia számára egy olyan rendszert, amelyben minden területen kapnak az óvodapedagógusok szakmai támogatást. Ugyanígy az általános iskola alsó- és felsőtagozatának összes tantárgyára kiépítettünk egy olyan rendszert, amelyben folyamatosan és mindig az aktuális oktatási elvárásoknak megfelelően tudunk olyan képzéseket szervezni a katolikus intézményrendszerben dolgozó pedagógusok számára, melyeket ők a napi munkában alkalmazni tudnak.

Ezenkívül tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek megszervezése is a feladataink közé tartozik. Azonban nemcsak a diákok, hanem pedagógusok számára is készítettünk pályázatokat, akik a szakmai területükön olyan plusztudással, gyakorlattal rendelkeznek, melyet az egész katolikus közoktatásban közkinccsé tehetnek. Ezek mellett igen lényeges a tanulóknak nyújtott tanácsadás és tájékoztatás a gyermek- és ifjúságvédelem, az iskolai szolgáltatások területén. Ugyancsak fontos feladatunk volt a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelzőrendszer kiépítése. A katolikus közoktatás ugyanis nemcsak a budapesti és a vidéki nagyvárosokban van jelen, hanem vidéken, a nagyon szegény, nehéz körülmények között élő területeken is működnek katolikus iskolák, amelyek kiemelten foglalkoznak a hátrányos helyzetű, súlyos családi problémáknak kiszolgáltatott gyermekekkel.

– A továbbképzésekben mennyire kapcsolódik össze a katolikus hit és a szakmaiság?

– A mi intézetünknek szakmai feladatai vannak, hitoktatási, vallási kérdésekben a hitoktatási bizottság illetékes. Nekünk az iskolák szakmai támogatását kell ellenőriznünk. Természetes azonban, hogy minden szakmai szolgáltatásunkat áthatja a keresztény értékrend, de nekünk nem ez az elsőrendű feladatunk. A kollégáim mindig beépítenek olyan elemeket a képzésekbe, amelyek segítenek abban, hogy a keresztény értékrendet is megjelenítsék a pedagógusok a szakmai munkájuk során, óvodapedagógustól kezdve középiskolai tanárig.

– Tizennyolc év után távozik a KPSZTI éléről. Miben látja az intézet jelentőségét?

– A püspöki kar rendkívül fontos döntést hozott akkor, amikor 1998-ban megalapította ezt az intézetet. Ennek egyik leglényegesebb eleme a szakmai támogatáson és segítésen túl az, hogy a keresztény értékrendben is megerősítsük a pedagógusokat. A szakmai rendezvényeinkre nyilvánvalóan olyan előadókat hívunk, akik a kimagasló szakmai tudásuk mellett képesek keresztény értékeket is közvetíteni mások számára.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Lambert Attila

Interjú: Bodnár Dániel/Magyar Kurír