Ökumenikus imaóra a roma holokauszt és a kislétai gyilkosság évfordulóján – VIDEÓVAL

KÉPGALÉRIÁVAL – Klikk a képre!

A kislétai gyilkosság évfordulója egybeesik a cigány holokauszt, a pharrajimos emléknapjával: hetven esztendővel ezelőtt, 1944-ben ugyanezen az éjszakán ölték meg az auschwitz-birkenaui haláltáborban még életben maradt mintegy háromezer romát és szintit.

A szertartáson részt vett Deák László evangélikus és Aaron Stevens presbiteriánus lelkész, református lelkészként Balog Zoltán, valamint Sajgó Szabolcs jezsuita. A hívek között jelen volt számos szerzetesrend és egyházi karitatív intézmény képviselője. A közélet szereplői közül ott volt Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár, Sólyom László volt köztársasági elnök, Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese. Az imádságon részt vettek a cigánygyilkosság-sorozat áldozatainak családtagjai és keresztény roma fiatalok is.

Szőke Péter, az imádságot szervező Szent Egyed Közösség magyarországi felelőse köszöntötte az egybegyűlteket. Feltette a kérdést: „Hol volt az ember Auschwitz-Birkenauban, Kislétán, Tiszalökön, Tatárszentgyörgyön és Nagycsécsen? És hol vagyok én, amikor ma embereket aláznak és vetnek meg, újra csak azért, mert például cigányok? Hol van az emberségünk, amikor eltűrjük, hogy ilyen sok hajléktalan éljen az utcán és még zaklassák is őket, vagy nem adják meg azt az ápolást az idős embernek, amit a fiatal megkap?” Hangsúlyozta, hogy a hívő ember soha nem tehetetlen, az imádság minden más fegyvernél erősebb. Kérhetjük az Urat, hogy adja meg az áldozatoknak és szeretteiknek a békét, nekünk pedig azt a kegyelmet, hogy mellettük álljunk, és békeszerzők legyünk.

Felolvasták Alberto Bottari de Castello pápai nuncius üzenetét, aki a Ferenc pápa június 5-én, a cigánypasztoráció felelőseihez intézett beszédében elhangzott gondolatokra hívta fel a figyelmet: „Szükséges, hogy a cigány nép melletti szolidaritást kinyilvánító kezdeményezések mellett a helyi és országos intézmények a nemzetközi közösség támogatásával olyan programokon és intézkedéseken munkálkodjanak, amelyek életminősége javítását célozzák.”

Ezt követően Fahidi Éva debreceni származású zsidó asszony levelét olvasták fel, aki 1944-ben, az augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán tanúja volt Auschwitzban a cigány barakk felszámolásának. „Amikor egy hónappal korábban, családommal együtt én is megérkeztem Auschwitz-Birkenauba, az első láger, amit megláttunk, a családi cigányláger volt. A mély családi érzés és összetartás előtt még az SS-nek is fejet kellett hajtania, nem választották szét a cigány családokat… Attól az éjszakától, 1944. augusztus 2-ától fogva kínoz az a gondolat, milyen gyötrelem tudni, hogy néhány percen belül meg kell halni. Micsoda fokozott külön kínzás még, ha egy szülőnek meg kell élnie gyermeke meggyilkolását, sőt még végig is kell néznie. A cigánytábor tele volt gyerekkel” – írta üzenetében.

Székely János püspök beszédében hangsúlyozta: azzal a hittel imádkozunk, hogy életünk a teremtő Isten kezében van. Figyelmeztetett arra, hogy amikor a történelemből eltűnik Isten, eltűnik az ember is, hiszen emberi méltóságunk alapja, hogy a teremtő Isten képmásai vagyunk.

A püspök felidézte a cigány emberek szenvedését az üldöztetés idején. Himmler már 1938-ban elkészítette a végső megoldás tervét, amelynek következtében roma nők ezreit sterilizálták, a betegek életét pedig az eutanáziaprogrammal oltották ki a kórházakban. Emlékeztetett azokra az eseményekre, amikor magyarországi településeken 1944–45-ben a csendőrök golyószóróval lőtték le a sorba állított cigányokat, illetve a cigánytelepeken lövöldöztek rájuk. A roma holokauszt félmillió ember életét oltotta ki, akik közül a legtöbbnek a nevét sem tudjuk, nem írták fel, mert nem vették őket emberszámba.

Székely János megosztotta az egybegyűlt hívekkel egy cigány fiatalember, Sanyi történetét, akit a dachaui lágerben egy sikertelen szökési kísérlet után a téli hidegben keresztre kötöztek. Szenvedését és fagyhalálát cigány társainak végig kellett nézniük. Ezek az emberek szenvedéseikben hasonlókká lettek a szenvedő Krisztushoz – mutatott rá a püspök, és azt kérte, imádkozzunk, hogy a feltámadásban is hasonlóvá váljanak hozzá.

Ezt követően felolvasták a cigánygyilkosság-sorozat áldozatainak, sebesültjeinek történeteit, és imádkoztak az Úrhoz, hogy fegyverezze le az erőszakos kezeket és szíveket. Az imádságok után roma és nem roma fiatalok és gyerekek meggyújtottak egy-egy gyertyát az áldozatok emlékére. A Szent Egyed Közösség kórusának éneke közben az imádság minden résztvevője meggyújthatta az oltár előtt az emlékezés mécsesét.

Az imádságon református lelkészként részt vett, és könyörgést mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. „Tedd, hogy akinek a dolga a segítség, segítsen. Tedd, hogy akinek meg kell bocsátani, meg tudjon bocsátani. Tedd, hogy akinek szeretni kell, tudjon szeretni” – kérte az Úrtól.

Deák László evangélikus lelkész erőért fohászkodott önmaga, minden ember és minden felekezet számára, hogy össze tudjanak fogni az elesettekért. Hangsúlyozta, hogy a változás bennünk kezdődik. Aaron Stevens, a skót presbiteriánus egyház lelkésze imádkozott mindazokért, akiket a hitükért üldöznek. Kérte az Urat, hogy a szeretet győzedelmeskedjen, legyen vége a háborúnak a Szentföldön, Irakban, Szíriában, Ukrajnában.

Fotó: Merényi Zita

Videó: Bonum Televízió

Magyar Kurír
(tzs)