Oliver Dashe Doeme nigériai püspök Budapesten – Kereszténység a Boko Haram árnyékában

Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság és a PPKE közös rendezvénye abba a sorozatba illeszkedik, amelynek vendégei voltak már szíriai és iraki katolikus és ortodox felekezetek püspökei.

Fodor György, a PPKE prorektora köszöntőjében kifejezte örömét, hogy immár hetedik alkalommal adnak helyet az üldözött keresztényeket megsegítő államtitkárság rendezvényeinek. Beleillik ez a küldetésükbe, és jelzi, milyen szorosan együtt tud működni állam és Egyház a fontos, hasznos dolgokban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, Nigériában üldözik a keresztény közösség tagjait, milliók kényszerülnek elhagyni otthonukat. A maiduguri egyházmegyében az árva gyerekek, özvegyasszonyok száma meghaladja a húszezret, az országban 250 templomot romboltak le.

Kifejezte a magyar kormány meggyőződését, hogy a világ nagy bajaira nem megoldás a migráció: ott kell segíteni az embereket, ahol élnek. Elmondta, hogy ösztöndíjprogramot hoztak létre tanulni vágyó fiataloknak: a már létező Stipendium Hungaricum nevű ösztöndíj mellett, amely segítségével bármely vallás, felekezet fiataljai hazánkban tanulhatnak, erre kizárólag keresztény fiatalokat hívtak meg. A történelmi egyházak és a szerzetesi közösségek vállalták a fiatalok patronálását. A száz meghirdetett helyre több mint négyszázan jelentkeztek, a helyi egyházak segítségét kérték az elbírálásban. Kifejezte reményét, hogy jövőre már 150 helyet hirdethetnek meg. A miniszter hozzátette: kegyelem számunkra, hogy adni, segíteni tudunk. Ez a lehetőség megtiszteltetés, visszahat majd ránk, gazdagodunk általa.

Ezt követően Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja mondott köszöntőt. Hangsúlyozta: a közös javunkat szolgálja, ha teszünk másokért. A vallásszabadság minden emberi szabadságjog lakmuszpapírja, és ahol hatalmi érdekekből, ideológiai okokból korlátozzák, ott más állampolgári jogok is csorbulnak. Felhívta a figyelmet: közös célunk, hogy jobbá tegyük a 21. századot. Felsorolta a 20. század nagy genocídiumait, és hozzátette, hogy jelenleg is folyamatos mészárlás folyik a Közel-Keleten. A világ 40 százalékában súlyosan vagy nagyon súlyosan megsértik a vallásszabadságot, ez az emberiség 75 százalékát érinti. Az ideológiai gyűlölködés ellen fel kell építeni a szolidaritás szövetségeit – figyelmeztetett, és hozzátette, hogy a közöny, a tudatlanság és a félelem a legfőbb ellenség számunkra is, Európában is. Ha félünk felemelni a hangunkat azokért, akik nem tudnak kiállni magukért, akkor nagy a baj.

Oliver Dashe Doeme püspök hálát adott Istennek a lehetőségért, hogy megoszthatja a tapasztalatait, és köszönetet mondott azoknak, akiknek munkája nyomán szenvedő testvéreink támogatást kaphatnak.

Elmondta magáról, hogy a maiduguri egyházmegye negyedik püspöke, nyolc éve vette át hivatalát, amikor a Boko Haram mint szekta megerősödött. Már korábban, 2006-ban a dán Mohamed-karikatúrák nagy felháborodást keltettek Nigériában; Maiduguriban február 18-án a muszlim fiatalok dühöngeni kezdtek: a kormány aktív támogatásával a városban 52 templomból 50-et megsemmisítettek. Véleménye szerint a muszlimok programja a világ iszlamizálása. Ennek egyik módja a terrorizmus. Úgy véli, a migráció részesei azért nem muszlim országokba mennek, mert programjuk van.

Országa legnagyobb problémájának és a Boko Haram megerősödése legfőbb okának a korrupciót tartja. A vezetők hasznot húznak a háborúból, ezért nem lépnek fel a terrorszervezet ellen. Nigéria északi részén nagy hatalmú muszlim vezetők és maga a kormány támogatta a Boko Haramot. Tragédiának nevezte, hogy Észak-Nigériában a kormányzati szervek elhanyagolták kötelességüket, a muszlim fiatalok oktatását. A Boko Haram 3-4 éves korukban elragadja családjuktól a gyerekeket, brutális körülmények között tartják, nevelik őket. A Boko Haram célja megszüntetni a kereszténységet: „a nyugati oktatást meg kell szüntetni” – ezt jelenti a nevük is.

A szervezet 2009 óta támadja a keresztény intézményeket. 2014-ben volt a csúcspont, két és fél államnyi területet szereztek meg. Ebben az évben 150 ezer keresztény vált belső menekültté az ország északi részen. A Chibokból elrabolt lányok közül is visszatértek, de sokan még nem. Sok férfit megöltek, hogy elvehessék a feleségüket. Több mint ezer keresztényt öltek meg a válság során. Aki nem csatlakozik hozzájuk, azokat megölik. Ők korunk mártírjai.

Jó hír azonban – tette hozzá –, hogy a kereszténység soha nem törhet meg. A római császárok, Nero és mások megpróbálták kiirtani az Egyházat, de soha nem sikerült nekik. Emberi erő nem tudja megsemmisíteni az isteni akaratot: ami Istentől ered, az mindig fennmarad. A nigériai keresztények bátrak, elszántak, a támadások ellenére eljárnak a templomokba. Bíznak benne, hogy imáik meghallgatásra találnak. Tudják, hogy velük van Jézus, az Eucharisztia van az életük középpontjában.

Nagyon erős bennük a Szűzanya iránti szeretet, aki valóban megsegíti őket. Doeme püspök elmesélt két csodás eseményt. A Szűzanya beavatkozásának tartják egy fiatal fiú esetét: a terrorszervezet tagjai elvitték az erdőbe, ahol ő elővette a rózsafüzérét, és hosszan énekelte: „Jézus megment engem minden bajtól, soha nem törnek meg.” Egy héttel később visszahozták a faluba.

A másik eset egy családdal történt meg: a Boko Haram elfoglalta a településüket, későn vették észre, hogy csapdába estek. Az egész család a rózsafüzért imádkozta, és a terrorszervezet tagjai nem törtek be a házukba, pedig mindenhová be szoktak menni. Hónapokon át olvasták a Bibliát reggel, délben, este, és nem fogyott el az ételük, sem a vizük. Ott maradtak egészen addig, amíg a katonaság vissza nem foglalta a területeket – akkor fogyott el a vizük.

A püspök csodának tartja azt is, hogy ő maga életben van, hiszen fehér reverendát és püspöki süveget hord mindenütt. A papok kint vannak az emberek között, de a Szűzanya és Jézus vigyáz rájuk – mondta.

Az Egyház segíti a belső menekülteket. Sokan visszatértek, de nincs házuk, ételük. A korrupció miatt más segítség nem ér el az emberekhez, a kormányhoz közeli szervezetek zsebre teszik a támogatást, csak az Egyház van olyan közel az emberekhez, hogy el tudja juttatni hozzájuk a segítséget. Újjá kell építeni az Egyházat, ehhez pedig segítségre van szükségük. Szükség van az imákra és az anyagi támogatásra is. Ismét megköszönte a lehetőséget, köszönetet mondott a miniszterelnöknek, a miniszternek, az államtitkárnak és mindenkinek, aki segíti ezt a kezdeményezést. Valóban kegyelmi állapot ez, az Úr majd visszaadja – tette hozzá.

Végül elmondta, hogy egyházmegyéje tavaly volt ötvenéves, novemberben ünnepelnek majd, és ezzel a gonosz erők fölötti győzelmet is ünnepelik. A Boko Haram démoni erő, az Úr pedig nem engedi, hogy elhomályosítsák a fényét. Arról is biztosította a hallgatóságot, hogy ők is imádkoznak a szekularizációtól szenvedő Európáért, az európaiakért, hogy együtt győzedelmeskedjünk a gonosz felett.

* * *

Oliver Dashe Doeme a sajtó képviselőinek elmondta, utazása célja, hogy felhívja a figyelmet arra, mi történik Afrikában, Nigériában. Úgy vélte, az üldözött keresztények megsegítésére hazánkban létrehozott helyettes államtitkárság látható segítség, nagyon jónak tartja, imádkozik érte, és reméli, más országok is követik majd. A hivatal segít, hogy ne érezzék magukat egyedül. Hozzátette: egy testhez tartozunk, az Úr testéhez – ha a test egyik része szenved, szenved a többi is.

A migrációt a kialakult helyzet szomorú fejleményének nevezte. Óriási kockázatot vállalnak az emberek, tengeren, sivatagon kelnek át, de mivel a helyzet nem alkalmas arra, hogy otthonaikban maradjanak, vállalják a kockázatot. A válságot politikai, társadalmi, gazdasági, vallási okok súlyosbítják, a vezetők dolga az lenne, hogy a békét építsék, fejlődést hozzanak, ehelyett azonban a mohóság és az önzés jellemzi őket. Mohóságuk árát a szegények fizetik meg. Nincs fejlődés, ha az emberek harcolnak egymással. A vezetők feladata szolgálni, nem pedig uralkodni. Arra kellene használniuk a képességeiket, a lehetőségeiket, az erőforrásokat, hogy fejlődjön az ország – ez tenné lehetővé, hogy otthon maradjanak az emberek. Hozzátette, hogy a segélyként kapott pénz sokszor a gazdagok zsebébe kerül, holott fontos lenne befektetni a vezetők képzésébe, hogy megtanulják, hogyan szolgálhatják népüket. 

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír