„Az év többi hetének is ilyennek kellene lennie, ami itt természetes, annak nem kellene varázslatszámba menni az életükben” – mondja Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kommunikációs vezetője, miközben bemutatja a mozgáskorlátozottak és a kísérő önkéntesek számára szervezett balatoni tábort. A 104 országban működő Szuverén Máltai Lovagrend több mint harminc éve szervez mozgáskorlátozottak számára tábort. Ezek a mintegy ötszáz főt vendégül látó rendezvények országról országra vándorolnak, eddig már tízezernél is több résztvevőt fogadtak. „Hihetetlen dolgok történtek az táboroknak köszönhetően, házasságok születtek, emberek sokasága tapasztalt meg hatalmas átalakulást, mivel itt megérezték, lehet másképp is élni, van kilépés a beszűkített hétköznapokból” – véli a kommunikációs vezető. Hozzáteszi: A fogyatékkal élő embereknek őszinte elfogadásra, kapcsolatra, természetes viszonyulásra van szükségük, nem sajnálatra. Ha ez megvan, abból sok minden következik.
„Magyarország 2012-ben kapta meg a nemzetközi nagytábor szervezésének feladatát” – mondja Kállay Ubul Tamás, akkori táborvezető, a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége közelmúltban leköszönt elnöke. „Itt határoztuk el, hogy nekünk ezt hazai szinten is meg kell csinálnunk, mert a nemzetközi táborba mindössze 10-20 magyar résztvevő tud elutazni. Így történt, hogy idén már a harmadik alkalommal tudta meghívni a szeretetszolgálat nyaralni az érintetteket. A több mint 250 táborlakót a »Málta« régiói toborozták, ők szervezték meg utazásukat, s a programokon is csapatot alkotnak az egy területről érkezők. Idén a hét régió mellett egy országos központi csapat és egy erdélyi is létre tudott jönni.”
„Fontos a regionalitás” – hangsúlyozza Győri-Dani Lajos, az MMSZ ügyvezető alelnöke. „Mind a vendégeket, mind a kísérő önkénteseket helyben szólítjuk meg, hogy a jövőben is fenntartható kapcsolatok jöjjenek létre a fiatalok között. A vendég és a kísérő a táborban szimbiózisban tölti el a nyaralás hetét. Az önkéntesekben lévő félelem, idegenkedés a mozgássérültetekkel szemben biztosan megszűnik, de azt is merem mondani, hogy majd a gyerekeikben is. Nagy élmény számukra, hogy itt természetes módon tudják megélni a kapcsolatot egy olyan elidegenedett világból érkezve, ami fél mindenfajta sérüléstől. Ebben a természetes közegben leomlanak a gátak. Érték ugyanakkor az is, hogy a fiatal itt ajándékba adta az erejét, ő itt hasznos volt önkéntesen, s hiszem, hogy ezt az értékrendet tovább tudja vinni” – mondja a már huszadik táborban közreműködő Győri-Dani Lajos, akinek idén a lánya segítőként van jelen Balatonföldváron.
Az MMSZ ügyvezető alelnöke azt is kiemelte, hogy a tábor anyagi fedezetét helyi szinten biztosítani tudják: a balatoni nyaralás ingyenes mind a mozgáskorlátozott, mind az önkéntes fiataloknak. „Világosan megmondjuk, egy fiatal táborozása 80 ezer forintba kerül, és az adott településen mindig akad, aki hozzájárulást ad. Ma már nem nehéz a finanszírozás, már nagyon sok energiát fektettünk bele, és a támogatók évről évre rengeteg pozitív visszajelzést kaptak. Mára a költségek egyharmadát pályázati forrásból, kétharmadát egyéni és céges támogatásból biztosítjuk.”
A tábor színes programmal várja a résztvevőket. „A fő örömforrás az akadálymentesített balatoni strandon való fürdés, ami sokak számára az első alkalommal adatik meg” – mondja Bánlaki Szabolcs, aki érintettsége révén szintén táborlakó, ugyanakkor mint máltás dolgozó, bekapcsolódik a szervezésbe is. A vízbe jutást egy rámpa, egy emelőszék és az erre a célra alkalmassá tett kerekesszékek teszik lehetővé, a hátteret pedig egy szerviz biztosítja, ahol megjavítják a víz okozta hibákat.
A gyógypedagógus-asszisztens Józsa Dániel szerint nagyon értékes az, hogy vannak mozgássérültek, akik közreműködnek a szervezésben, s megmutatják, mit hogyan kell csinálni, s olyasmikre is felhívják a figyelmet, amik egy ép ember eszébe sem jutnának. Ilyen például az ebédlő asztalainak megemelése, amik alá csak így fér be a kerekesszék. „Látszik a sok energia, rengeteg kompetencia jelenik meg” – dicséri a szerevezőket a szakmabeli önkéntes.
A táborlakók másik kedvence a diszkó, nem múlhat el este nélküle. Szédületes a hangulat, éjjel kettőig megy a tánc. „Még a könnyem is kicsordul, amikor látom azt a felszabadult örömet. Mindenki amit tud, mozog” – mondja Kállay Ubul Tamás.
A táborlakók nem unatkoznak: a programok közt vitorlázás, rally, floorball és paintball, tanyagolf, rögbi, vízi versenyek, kézműves-foglalkozások, üvegfestés szerepelnek. Ezek mellett nem maradnak el az elcsendesedés alkalmai: a nyitó szentmisét Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mutatta be, és tartottak taizéi imaestet is.
Esténként ugyancsak fő esemény a „táborhíradó”: a Dextramédia csapata egész nap rögzíti az eseményeket, a táborlakók számára pedig óriási élmény viszontlátni mindezt. Vándor Attila, aki a videózás mellett mentőápoló is, évek óta részt vesz a máltai táborban. „A »Máltában« az jó, hogy van annyi rugalmasság a rendszerben, hogy mindenki feltalálhatja magát, lehet kezdeményezni, alkalmazkodni egy-egy helyzethez. Nagy a háttérkapacitás, ami tovább erősíti a rugalmasságot. Aki beteszi ide a lábát, hogy dolgozzon, elkapja a gépszíj, s nem szabadul. Az embert magával ragadja az itteni légkör. Akiben van indíttatás, hogy hívőként segítsen, itt megtalálja azt, hogy hatékonyan tudja tenni. Kinccsé válik az ember munkája, ezt élhetjük meg” – mondja Attila.
A szeretetszolgálat számára is nagy kincs az önkéntesek munkája. Az 1200 alkalmazottal működő szervezet 8-10 ezer önkéntest tud akciói keretében mozgósítani – tájékoztat Kállay Ubul Tamás.
Határozottan cáfolja, hogy Magyarországon gyenge lenne az önkéntes aktivitás, és rámutat arra is, hogy a segítés minősége nem elsősorban pénz függvénye. Könnyebb pénzzel segíteni, de az emberi hozzáállás a döntő. „Emocionálisan, lelkileg az számít, ha valakire odafigyelnek, meghallgatnak. Ember-ember kapcsolat a segítés” – hangsúlyozza.
Bánlaki Szabolcs szerint a mozgáskorlátozottak számára alapvető a szemléletváltozás. Mindkét oldalról nyitottságra van szükség. Ha valaki valamilyen sérüléssel él, nehezen mozdul ki a négy fal közül. Itt megvan a kipróbálás lehetősége, és a segítők is adnak ösztönözést.
A máltai tábor infrastruktúrája itt, Balatonföldváron megteremti számos lehetőség kipróbálását, de a legtöbb, amit ad, hogy vendég és kísérője együtt éli át ezeket az örömöket. Kapcsolat bontakozik ki, a lehetetlen is megtörténhet. Ádám és Krisztina példája legalábbis ezt mutatja. A kerekesszékes lány kísérője a jegyespárja. Krisztina születése óta székhez kötött, nem tudja mozgatni sem lábát, sem karját, egyedül nem képes felállni, beszéde is akadozik. A mosoly azonban ott van az arcán: őt elfogadták.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria