Orlando di Lasso megzenésített bűnbánati zsoltárai

Kultúra – 2016. február 14., vasárnap | 15:59

Orlando di Lasso 1584-ben komponált bűnbánati zsoltárai, a Psalmi Davidis poenitentiales a zeneirodalom talán legszebb műve, amely a hét bűnbánati, Dávid királynak tulajdonított zsoltár reneszánsz zenei feldolgozása.

Gherard van der Horst : Orlandus Lassus (1610-1628), Museo internazionale e biblioteca della musica di Bologna

„Nagy és kitűnő komponista, aki közel negyven esztendőt töltött a bajor herceg udvarában. Több kötetnyi latin és francia nyelvű művét adta ki, tehetsége elmélyült és kifinomult. Latin nyelvű művei közül a Hét bűnbánati zsoltár a legremekebb darab”– így jellemzi Henry Peacham angol író A tökéletes úriember című művében a 16. századi zeneszerzőt, Orlande de Lassust (Orlando di Lassót), aki 1532-ben a németalföldi Monsban (ma Belgium) látta meg a napvilágot.

A több mint kétezer zeneművet maga után hagyó művész a kor legelterjedtebb és legismertebb műfajaiban alkotott, számos madrigál, motteta, mise, Mária-antifóna, Passió, Magnificat, valamint sanzon és német dal fűződik nevéhez. 

Fra Angelico: Psalteriumon játszó Dávid király, 1430 körül, British Museum, London

Liturgikus művei közül kiemelkedik a Dávid bűnbánati zsoltárai (Psalmi Davidis poenitentiales), amely a reneszánsz egyik leghíresebb megzenésített zsoltárgyűjteménye. A zeneszerző mindenekelőtt az érzelmi hatást szerette volna zenei formába önteni, amelynek egyik eszköze a polifón zenében ismert szabad ellenpontozás, illetve a kifejező, expresszív zenei szerkezetek alkalmazása. A  mű utolsó előtti darabja, a De profundis kezdetű, 130. zsoltár számos zenetudós szerint a reneszánsz polifónia kiemelkedő zeneműve, ha nem annak tetőpontja, amelyet egy másik zeneszerző, Josquin des Prez azonos zsoltárszövegre írt műveivel lehet egy lapon említeni.

A bűnbánati zsoltárok elnevezés Cassiodorustól származik,  aki 6. századi kommentárjában nevezi így a 6., 32., 38., 51., 102., 130., és 143. zsoltárok alkotta csoportot.

A bűnbánati zsoltárok kezdősoraik szerint a következők:

6. zsoltár: Domine, ne in furore tuo arguas me (Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben!)

32. zsoltár: Beati quorum remissae sunt iniquitates (Boldog, akinek a bűne megbocsátva, akinek be van födve gonoszsága.)

38. zsoltár: Domine ne in furore tuo arguas me (Ne fenyíts meg, Uram, haragodban, ne büntess engem felindulásodban!)

51. zsoltár: Miserere mei, Deus, secundum magnam misericordiam tuam (Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy!)

102. zsoltár:  Domine, exaudi orationem meam, et clamor meus ad te veniat (Hallgasd meg imámat, Uram, kiáltásom jusson színed elé!)

130. zsoltár: De profundis clamavi ad te, Domine (A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, Uram, halld meg a szavam!)

143. zsoltár: Domine, exaudi orationem meam: auribus percipe obsecrationem meam in veritate tua (Halld meg, Uram, imámat, te, aki hűséges vagy, halld meg kérésemet! Hallgass meg igazságod szerint!)

Orlando di Lasso zenei feldolgozása mellett ismertek többek között Andrea Gabrieli és Giovanni Croce művei. Utóbbit azért érdemes megjegyezni, mivel a Francesco Bembo által olasz szonett-formában fordított zsoltárszövegeket veszi alapul a zeneműhöz. Ezeken kívül meg kell még említeni William Byrd brit zeneszerző zsoltárfeldolgozásait is, amelyek a Songs of Sundrie Natures (1589) című kötetben jelentek meg. Az 51. zsoltár olyan zeneszerzőket ihletett meg, mint Gregorio Allegri, Josquin des Prez, vagy Bach. A De profundist is sokan  megzenésítették, közülük kiemelkedik a már említett des Prez.

Orlando di Lasso (Orlande de Lassus, 1532-1594) késő reneszánsz németalföldi zeneszerző.

A francia-holland zenei iskola érett polifón zenei stílusának vezető alkotója, a 16. századi Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hatást kifejtő zeneszerzője Giovanni Pierluigi da Palestrina és Tomás Luis de Victoria mellett.

Forrás: Epa.oszk.hu; Wikipédia

Fotó: Wikipédia; Lasacramusica.blogspot.hu; Wga.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria