Ősi kulturális örökség, templomok, mecsetek tűnhetnek el a föld színéről Szíriában

Kultúra – 2014. március 18., kedd | 10:02

Régészeti térségek, múzeumok, mecsetek, templomok, kolostorok állnak a katonák, rablók látcsövének középpontjában. A nyugati és keleti világ kereszteződésében fekvő Szíria kincsei teljesen eltűnhetnek vagy megsemmisülhetnek a bombázások, lopások, fosztogatások és illegális ásatások következtében.

Aleppótól északra fekvő 5. századi Szt. Simeon- bazilika
építészeti elem részlet

A háború borzalmainak ugyanis nemcsak a lakosság, hanem a jelentős kulturális örökség is áldozatául esik: mintegy tízezer műemlék, történelmi helyek, központok, műalkotások. Kezdeményezések sorozatának keretében Olaszországból indult el az erre irányuló figyelemfelhívó és mozgósító vészjelzés. Nemzetközi projektek során eddig 2,5 millió euró gyűlt össze, amelyet többek között az illegális kereskedelem megfékezésére, őrök, restaurációk anyagi fedezetére fordítanak. Rómában nyitják meg a Szíria, ragyogás és dráma elnevezésű európai kiállítást is. A kampány vezetői Francesco Rutelli, Róma volt főpolgármestere és Paolo Matthiae volt kulturális miniszter, a Szíriában működő olasz régészek dékánja, az ókori nyugat-szíriai város, Ebla felfedezője. Célul tűzték ki, hogy a műemlékvédelem a béketárgyalások egyik témája legyen.

Apamea

A közel-keleti országban hat olyan hely található, amelyet az UNESCO az emberiség örökségévé nyilvánított. Olaszországot ősi kötelékek fűzik Szíriához.

Damaszkuszi Apollodórosz (Kr. u. 2. század első fele) Traianus, majd Hadrianus vezető építésze, és a korai római császárkornak is egyik nagy hatású építésze volt. Mint hadmérnök Traianus hadjáratainak műszaki közreműködőjeként Drobetánál, a Vaskapu-szoros alatt megépítette a faszerkezetű dunai hidat (104–105). Ezt a Traianus-oszlop is megörökíti. Jelentős római építészeti alkotása: az odeum, a circus, a gymnasium, a forum Traiani (Traianus-fórum, 107–113), a Mercati di Traiano (Traianusz-piac), és valószínűleg ő építette át a római Parthenont.

Középkori városnegyed

„A kulturális örökség Szíria elfelejtett áldozata – hívja fel a figyelmet Rutelli, a berlini Institute for cultural diplomacy tiszeletbeli elnöke, a Priorità cultura (Kulturális prioritás) alapítója. Ez a helyzet olyan országot érint, amely több ezer éves civilizáció örököse: az első ábécé hazája, a Krisztus előtti harmadik évezredben már városállamként létezett, a síiták és szunniták közötti iszlámszakadás központja, három császár és több római pápa születési helye.

Mivel a kereszténység közel-keleti gyökerű, természetes volt, hogy a pápaság korai történetében több ázsiai, illetve észak-afrikai származású pápa volt. Nemzetiségüket néha lehetetlen megállapítani, hiszen volt, aki közülük rabszolgaként került Rómába, még a Római Birodalom fennállása idején. Itáliai görög származású pápa akadt még a VIII. században is az egyházfők között.

Hat pápa szíriai származása bizonyossággal ismert: Szent Anicét (155-166), V. János (685 – 686), Szent I. Szergiusz (687 – 701), Sziszinniusz (708), Konstantin (708 – 715), Szent III. Gergely (731 – 741).

Apameai múzeum – mozaik részlet

A kampány alkalmából Matteo Barzini fiatal olasz rendező rövid dokumentum filmet készített Ennio Morricone zenei hátterével, melyet Rómában mutatnak be először. Dermesztő felvételek: összeomló minaretek, ágyúval szétlőtt építmények, oszlopsorok között vonuló harckocsik.

A program részeként felhívják a figyelmet, hogy ez év februárjától látható a mozikban George Clooney Monuments men (Műkincsvadászok) című filmje is: az azonos című regény alapján, igaz történetre épült film bemutatja, hogy a II. világháborúban a szövetséges haderők egy csoportja hogyan mentett meg értékes műkincseket a pusztulás elől.

Maalula

A Rómából indult kampány nemzetközi támogatást élvez, többek között a párizsi Sorbonne és a berlini Freie Universitet részéről. „A szíriai kulturális örökség elpusztulása nem másodlagos kár – hangsúlyozzák a program vezetői –, hiszen a nemzetközi törvényhozás bőven kifejtve elrendeli a történelmi és művészeti kincsek védelmét. A nemzetközi együttműködésre nyitott országban 2010-ben közel 70 nemzetközi régészeti misszió valósult meg.”

A damaszkuszi Omayyade mecset – a bombázások előtt

„A népesség, a kulturális javak és a táj, mint földrajzi terület ugyanannak a láncnak a szemei, tehát együtt kell megmenteni őket. Ha az emberek védelme mellett veszni hagyjuk a műemlékeket, az a nép kulturális identitásának megsemmisülését jelentené, és gátolná a háború utáni gazdasági felépülést” – húzza alá Paolo Matthiae. A jelenleg is tartó összecsapások közepette nehéz felmérni a kár és a pusztítás mértékét.

Az aleppói Omayyade mecset belülről – a bombázások után

„A damaszkuszi múzeumok, régiségek és műtárgyak főigazgatósága felhívást intézett a hadviselő felekhez, hogy ne használjanak védőbástyaként vagy tüzelőállásként régészeti helyeket és műemlékeket, mert ez többek között a cassinói apátság létét fenyegetné. A damaszkuszi és aleppói múzeumok védelem alatt állnak, számos értéktárgyat és dokumentumot biztonságba helyeztek – mondja el Matthiae. Mindezzel együtt azonban nem sikerült elkerülni az aleppói Omayyade mecset középkori minaretjének teljes lerombolását. Megkárosodott a Krak del Cavalieri, a 12. századi keresztes erőd, Maalula városa, ahol két keresztény kolostor is van, amelyekben még Krisztus nyelvén, arámul beszélnek. Apameát – Antiochia, Alessandria és Róma mellett –, az ókor egyik legjelentősebb városát tönkretették az illegális ásatásokkal.”

Forrás: Avvenire

Lisztovszki Tünde/Magyar Kurír

#művészet

Kapcsolódó fotógaléria