Paweł Cebula minorita lett Esterházy János boldoggáavatási eljárásának posztulátora

Isten szolgája Esterházy János vértanú a magyar kisebbség jogainak szószólójaként kapcsolódott be a politikai életbe az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, 1918 novemberében Csehszlovákia részévé vált felvidéki területeken. Az Országos Keresztény Szocialista Párt elnökeként bekerült a csehszlovák parlamentbe. Kapcsolatai és családi összeköttetései segítségével – apai ágon magyar, anyai ágon lengyel arisztokrata család leszármazottja volt – a második világháború idején segítette a Szlovákián, majd Magyarországon és Románián át nyugatra menekülő lengyeleket. A lengyel menekülteknek nyújtott segítségéért Lengyelország köztársasági elnöke, Lech Kaczyński posztumusz Polonia Restituta Érdemrenddel tüntette ki. A háború idején Esterházy folyamatosan segítette a szlovákokat és a zsidókat is, 1942-ben pedig a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben. A háború után a szovjet titkosszolgálat szibériai kényszermunkára ítélte. Három év múlva visszaküldték, mivel időközben a csehszlovák kormány a németekkel való együttműködés vádjával halálra ítélte. A közvélemény nyomására végül az ítéletet életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1957-ben a mirovi börtönben hunyt el. Testét egy közös sírveremben temették el.

Földi maradványait halála után hatvan évvel találták meg. 2017 szeptemberében Marek Jędraszewski krakkói érsek részt vett Esterházy újratemetésén, 2018 márciusában a lengyel főpásztor a magyar Parlamentben Esterházy-díjat vett át. Ugyanebben a hónapban Marek Jędraszewski bejelentette, hogy a Krakkói Főegyházmegye kész lefolytatni Esterházy János boldoggáavatási perét. Júliusban a területileg illetékes csehországi Olomouc érseke lemondott hatásköréről, és felkérte a krakkói érseket a további ügyintézésre.

A Szentek Ügyeinek Kongregációja 2018. november 20-án adta ki az úgynevezett Nulla Osta jóváhagyást, amely lehetővé tette a vértanú boldoggáavatási eljárásának elindítását. Esterházy Jánost ettől kezdve megilleti az Isten szolgája cím, és a hívek már most kérhetik közbenjárását. Rövid időn belül felállítják azt a két magyar, egy szlovák és egy lengyel szakemberből álló történelmi bizottságot, amely Esterházy János életét és munkásságát fogja tanulmányozni a fennmaradt dokumentumok alapján. A teológusok megvizsgálják Isten szolgája írásos hagyatékát a keresztény hit és erkölcs szempontjából. A vizsgálatok befejezése után az aktákat továbbítják Rómába.

Paweł Cebula OFM Conv. atya, a boldoggáavatási per posztulátora megbízása után így nyilatkozott: 1991 óta élek Magyarországon, és már évekkel ezelőtt megismertem Esterházy János alakját. Olyan embernek ismertem meg, aki elsősorban keresztény volt, és csak azután politikus, apa és férj. Első helyen volt az életében az evangélium, ennek köszönhetően tudta szeretni az embereket nemzeti hovatartozásuktól függetlenül.

Marek Jędraszewski krakkói érsek korábban kérdésünkre elmondta: „Esterházy János utolsó leheletéig arról tanúskodott, hogy ami igazán fontos, az Krisztus keresztje; ami egyesít minket, az a keresztény hit; amit a leginkább tennünk kell, az az, hogy szeretjük egymást. Mindenkinek eszerint kellene élnie, a keresztény ember számára természetes kell hogy legyen. Olyan ember ő, aki egyesít minket – a magyar, a szlovák és a lengyel nép történelmének szimbolikus alakja.”

Fordította: Koncz Éva

Forrás: Krakkói Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita; Krakkói Főegyházmegye

Magyar Kurír