Pázmány-napot tartottak az egyetemalapító főpásztor születésének 450. évfordulója alkalmából

Hazai – 2020. október 15., csütörtök | 12:58

A Pázmány-nap minden évben az egyik legkiemelkedőbb esemény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) életében, különösen így volt ez idén, az alapító születésének 450. évfordulóján. Október 14-én Kuminetz Géza rektor doktorokat avatott, valamint habilitációs okleveleket adott át, majd sor került a központi ünnepségre.

A karok dékánjai mellett jelen volt az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, valamint az idén Pázmány-plakettel kitüntetett Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke.

Semjén Zsolt köszöntőjének egyik legfontosabb gondolata volt, hogy „Pázmány Péter személyében és művében iskolapéldája a kereszténység és a magyarság egységének”. Kitért arra is, hogy a kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték.

Veres András Pázmány Péter gondolatait idézve kezdte köszöntőjét, hiszen ezek a gondolatok értékeiből és mondanivalójuk fontosságából semmit sem veszítettek. Ezt követően úgy fogalmazott: „A Katolikus Egyház Magyarországon is tudatosan részt szeretne venni a katolikus és a keresztény értékrend iránt érdeklődést mutató családok nevelési törekvésében, ezért vállalunk részt a köz-, a szak- és egyetemi oktatás munkájában, amely a bölcsőtől az egyetemi diploma megszerzéséig, sőt azon túl is tart.”

Az MKPK elnöke hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem egyrészt oktatja, neveli a következő generáció pedagógusait, másrészt „vállalja azt az ideológiai és kulturális harcot, amely napjainkban is erősen próbára teszi a keresztény értékrendet valló és követő embereket”.

Kuminetz Géza rektor Képzés és önképzés, nevelés és önnevelés a Katolikus Egyetemen című előadásában az egyetem feladatait (főleg a személyiség és a hivatás fejlesztésének oldaláról) és az igazsághoz vezető utat vizsgálta. Megállapítása szerint a személyi és hivatásbeli érettség magaslataira Krisztus segítségével, a képzéssel és önképzéssel abban az esetben juthat fel valaki, ha vállalja a hozzá vezető rögös, igencsak küzdelmes utat.

Az igazság hétfokú piramisának megmászása, életen át tartó ostromlása – józan ésszel, szakismeretekkel, bölcsességgel, hittel, netán misztikus ihletettséggel – műveltséggel fog megajándékozni minket, ha vállaljuk a hozzá elvezető fegyelmet. A katolikus egyetem pedig az emberi intelligencia, vagyis a műveltség, a keresztény hit lelkekben való kibontakoztatásának szolgálatában áll – emelte ki a rektor.

A Pázmány-napi központi rendezvény keretében vehette át Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke a Pázmány-plakettet Veres Andrástól, az MKPK elnökétől.

Rojkovich Bernadette doktornő nem csupán a betegeit szolgálta és szolgálja nagy odaadással évtizedek óta – jelenleg ambulanciavezető főorvosként a Budai Irgalmasrendi Kórházban –, hanem nagyon sokat tett a legkiszolgáltatottabb embertársaink életének és méltóságának védelméért a Magyar Bioetikai Társaság, a legégetőbb bioetikai kérdésekben a helyes erkölcsi szemlélet képviseletét vállaló tudományos testület elnökeként. Emellett a Magyar Bioetikai Szemle című rangos tudományos folyóirat működtetésében is kimagasló érdemei vannak. Képes volt fiatal szakembereket, kutatókat a különböző szakterületekről az ügyért lelkesítve összegyűjteni a társaság köré, ezáltal is gondoskodva a méhmagzati korban levő ember, a fogyatékkal élő, a súlyosan beteg, illetve a haldokló ember, továbbá a házasság és a család jelenének és jövőjének teoretikus és ugyanakkor célját tekintve gyakorlatorientált védelméről.

Melegszívűsége, alázata és kitartó tudományszervezői munkája eredményeként a társaság a régióban és Európában szinte egészen kivételes módon mind a mai napig rendületlenül a helyes emberképet vallja, s eredménnyel érvel tudományos fórumain az emberellenes nyomasztó kortárs törekvésekkel szemben. Rojkovich Bernadette rendületlenül a katolikus erkölcsi alapállást védelmezi, s tette, teszi ezt oly vonzó módon, hogy azt közel tudta vinni másokhoz is. A katolikusokat eredménnyel biztatta arra, hogy ne tágítsanak ettől a helyes felfogástól, hanem hogyha kell, akkor új érvekkel tudják azt megvédeni építő jellegű párbeszédben a másként gondolkodókkal. A katolikus és általában a keresztény bioetikával foglalkozókat tehát megerősítette hitükben és erkölcsi alapállásukban, amelynek révén a tudományos érvelésük is eredményesebb és meggyőzőbb lett az újabb és újabb bioetikai kihivásokra folyamatosan reflektálva.

Forrás: PPKE

Fotó: MTI, PPKE

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria