Rerum novarum: az egyház nem késett el a munkáskérdésre való reagálással

Schanda Balázs, a kar dékánja a közjog és közjó szempontjait mérlegelte előadásában, leszögezve, hogy az állam feladata a közjó szolgálata. Az állam nem valamiféle társadalmi szerződés lévén jött létre, amit még senki nem talált meg a levéltárban, hanem az emberi természetből fakad. Imigyen természetes közösség, habár az ember megelőzi az államot, és az állam nem minden jogok forrása (ezért nevezik a kart JÁK-nak, nem pedig más jogi karokhoz hasonlóan ÁJK-nak). A közjó nehezen megfogható fogalom, ám nem tölthető meg akármilyen tartalommal. Leginkább egymásra utaltságunkat, az ember közösségi mivoltát fejezi ki, miszerint felelősek vagyunk egymásért. Schanda Balázs végül az új alkotmány szövegét vizsgálta a közjó szempontjából.

Miért avatkozik bele az egyház a társadalom, a gazdaság dolgaiba? – tette fel a kérdést Kránitz Mihály, a PPKE HTK tanszékvezető tanára. Jézus azt a megbízást adta az egyháznak, hogy menjetek és hirdessétek az evangéliumot minden népnek, az egyháznak tehát itt és most, az emberi közösségben működve kell elősegítenie az emberek boldogulását. Az előadó megemlítette a Rerum novarum előzményeit, Kettelert, a német „munkáspüspököt” és Kolpingot is, majd összefoglalta az encliklika tanítását, többek közt a szocializmus elvetését, a magántulajdon és a munkások önszerveződési joga melletti kiállást, illetve az állam felelősségét a társadalom értékeinek biztosításában. Végül leszögezte, hogy az enciklika elsősorban nem technikai megoldásokat ajánl, hanem erkölcsi elveket fogalmaz meg, máig érvényes hatállyal.

Beran Ferenc. A PPKE HTK erkölcsteológiai tanára kifejtette: kétfajta hozzáállás nincs összehangban az egyház tanításával, az egyik individualista és utilitarista módon tekint a munkára, mint ami az egyén hasznát szolgálja; a másik kizárólag a társadalom hasznának szempontjából vizsgálja a munkát, az embert pedig fogaskeréknek tartja. Az egyház nem haszonról, hanem az egyén és a társadalom javáról beszél, így többek közt a közjóról, a munkát pedig az emberi kreativitás és kibontakozás terepének tekinti. A teremtéstörténet kapcsán az előadó megemlítette, hogy munka a bűnbeesés nélkül is lenne, a bűnbeesés inkább abban „hozott újat”, hogy megjelent a fáradság és a verejtékes munka. Végső soron azonban Isten munkatársai vagyunk, a munka „a teremtés tökéletesítése”.
 
Gyulavári Tamás, a PPKE JÁK egyetemi docense a munkajogról beszélt, a munkavállalói és munkáltatói, a gazdasági és szociális érdekek összeegyeztethetőségének kérdését feszegette. Olyan kérdések kerültek szóba előadásában, mint hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, vagy hogy a túl sok szociális jog gazdasági visszaesést eredményezhet. Rámutatott a munkajog fejlődésére az előző kétszáz évben: a 19. században még a felek szabad megállapodásának tekintették azt, ma már azonban az állam által szabályozható szociális jogként tekintünk rá. Ma már nem a minimálbér, a munkaidő a kérdés, hanem a munka beosztása, például a szabad vasárnap. A 19. század végén csak a társadalom egytizede volt alkalmazott, ez az arány ezután nőtt meg nagyon magasra, ma azonban újra egyre több az önfoglalkoztató ember (részben kényszerből). Újra átalakulnak tehát a munkaviszonyok. A fő kérdés a rugalmasság és biztonság.

Botos Máté történész, a PPKE bölcsészkarának dékánja rámutatott: hamis az a vád, miszerint az egyház túl későn reagált volna a munkáskérdésre, hiszen számos tagja már a 19. század közepén foglalkozott a munkásokkal (mint az említett Ketteler vagy Kolping). A témával kapcsolatos kérdések szerepeltek az I. Vatikáni Zsinat napirendjének tervében is, csak mire ezek megtárgyalására sor került volna, az olasz csapatok bevonultak Rómába, a zsinat megszakadt, pontosabban elnapolták a folytatását. Az 1891-ben megjelent Rerum novarum előkészítése is 15 évet vett igénybe. Ráadásul épp akkor jelent meg, amikor elkezdték kiépíteni a német szociális rendszert, illetve amikor a nemzetközi munkásmozgalmak épp cselekvési programjukat fogalmazták meg. Az egyház tehát nem késett el a munkáskérdésre való reagálással. Botos Máté ugyanakkor megjegyezte: ma Európában nincs munkáskérdés, mivel a munkásosztály megszűnt.

Bándi Gyula, a jogi kar professzora elsősorban a környezetvédelem kérdéskörére való reflexiót mutatta be a Rerum novarumtól XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate című enciklikájáig, azt vizsgálta, hogyan lesz egyre hangsúlyosabb ez a kérdéskör az egyházi megnyilatkozásokban.

Botos Katalin közgazdász, a kar tanára a gazdaságba való állami beavatkozás kérdéséről értekezett, rámutatva, hogy a huszadik század második felében egyre hangsúlyosabban avatkozott be az állam a gazdaságba a korábbi, viszonylagos passzivitásával szemben, majd az előző húsz évben az állam visszavonulása volt a trend, míg a mostani válsággal újra a fokozottabb állami beavatkozás jött divatba. Ugyanakkor példákkal érzékeltette, hogy nem mindegy, az állam milyen módon avatkozik be a gazdaságba.

Tóth Tihamér egyetemi docens „vatikáni versenypolitikai iskoláról” beszélt, aminek alapdokumentumai a Rerum novarum, az ennek negyvenedik évfordulójára megjelent encliklika, XI. Piusz Quadragesimo annója, a II. Vatikáni Zsinat dokumentuma, a Gaudium et Spes és II. János Pál 1991-es enciklikája, a Centesimus annus. Ez a tanítás piacpárti, tulajdonpárti, a vállalkozás és együttműködés fontosságát hangsúlyozza, ám monopóliumellenes, ahogy az állam túlzott beavatkozását is ellenzi, külön kitérve a túlzott adózás tiltására. Hangsúlyozza, hogy a tulajdon kötelez, ahogy a munkához kapcsolódóan sem csak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Végül megfogalmaz némi kritikát a jóléti állammal kapcsolatban is. Tóth Tihamér leszögezte, hogy az egyház küldetéséből fakadóan nem ad konkrét recepteket, sokkal inkább szempontokat, irányelveket fogalmaz meg társadalmi tanításában.

Végül Roska Tamás professzor mutatott rá, hogy a Centesimus annus már az információs társadalom kialakulására reagálva született, ekkortól kezdve egyre inkább az ismeret, az információ lesz releváns „tulajdonná”, „tőkévé”, a gazdaság egyik alakítójává.

A konferencia előadásait további tanulmányokkal kiegészülve kötetben fogják megjelentetni.

SzG/Magyar Kurír