II. János Pál boldoggáavatása nagy ajándék, amelyet nehéz szavakba önteni – mondta Wojtyła pápa egykori titkára. Hangsúlyozta, hogy ez a mostani hálaadó szentmise – amelynek liturgiája szerint emlékeznek majd Boldog II. János Pálra minden évben október 22-én – egyben a pápa nyilvános tiszteletének első megnyilvánulását jelenti. A krakkói bíboros érsek köszönetét fejezte ki Olaszországnak, hogy második hazája lett a lengyel pápának, valamint hálájáról biztosította XVI. Benedeket, aki mindig életben tartotta elődje emlékezetét.
„Hálásak vagyunk a Szentatyának azért a döntéséért, hogy elindította Isten szolgája boldoggá- és szenttéavatásának eljárását, hogy jóváhagyta a hősies erényeiről és az általa kieszközölt csodáról szóló dekrétumokat, valamint hogy az Isteni Irgalmasság vasárnapját választotta a boldoggáavatás napjául. Meggyőződésünk, hogy ez a választás még jobban megerősíti a Krisztus-tanítványok hitét az irgalmakban gazdag Istenben. Boldog II. János Pál Szent Fausztinával együtt ennek a nagy igazságnak az apostolává vált” – mondta Stanisław Dziwisz bíboros a hálaadó szentmise elején.
Tarcisio Bertone bíboros államtitkár homíliájában ismét felragyogtatta az új boldog érdemeinek és erényeinek drágakövét. Boldog II. János Pál olyan ember volt, akit teljesen eltöltött Isten, az evangélium iránytűjét követve vezette be az egyházat a harmadik évezredbe. Az evangélium könyve, amelyet hat évvel ezelőtt egy lágy fuvallat gyengéden bezárt koporsóján, mintegy előrevetítette a boldoggáavatás eseményét, az élet utáni új élet kezdetét. Olyan volt, mintha a Szentlélek fuvallata jelezni kívánta volna: véget ért Karol Wojtyła földi léte, amelyet teljes egészében Krisztus evangéliuma világított meg. Ebből a könyvből fedezte fel Isten terveit, amelyek az emberiségre és saját személyére vonatkoztak. Mindenekelőtt megtanulta Krisztust, megismerte arcát és szeretetét, amely számára mindig felhívás volt kötelessége teljesítésére.
Apostol és egyben a buzgó ima embere volt. II. János Pál szüntelenül imádkozott. Nem egyfajta politikai vagy társadalmi ideológiáért küzdött, hanem minden ember méltóságát védelmezte, hangoztatva, hogy mindnyájan Isten gyermekei – mondta Bertone bíboros. Arra buzdított, hogy adjunk hálát az Úrnak, amiért olyan hiteles tanúságtevőt adott nekünk, mint II. János Pál, aki megtanított bennünket arra, hogyan kell megélni hitünket és hogyan kell megvédeni keresztény értékeket, kezdve az élettől: félelem nélkül, bátran és következetesen, a mindennapi életben megvalósítva az evangéliumi nyolc boldogságot.
Pápaként Karol Wojtyła az egyháznak egyetemes kisugárzást, azelőtt ismeretlen, világméretű erkölcsi tekintélyt szerzett. Amikor már nem állt módjában, hogy járja a világot egészen legvégső határáig, mielőtt eltávozott volna, még utoljára kimagasló példát adott mindnyájunknak emberségből, megmutatva, hogyan kell teljes egészében Istenre hagyatkoznunk.
Adjunk hálát az Úrnak, hogy II. János Pál személyében olyan szenttel ajándékozott meg bennünket, aki igaz ember volt, mert elválaszthatatlanul kapcsolódott Krisztushoz, aki maga az Igazság. Követte Őt, aki az Út. Mindig úton volt, mindig a nagyobb jót kereste minden személy, az egyház és a világ számára, mindig az Atya dicsősége felé fordult, amely minden hívő végcélja. Olyan ember volt, akit Krisztus élete töltött el, aki mindig nyitott volt kegyelmére és a Szentlélek minden ajándékára – mondta homíliájában Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a boldoggáavatásért hálát adó vatikáni szentmisén.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír