A jezsuita rend Budapesten, a görög katolikus egyház Miskolcon, a református egyház Debrecenben, az evangélikus egyház pedig Nyíregyházán tervezi megnyitni a maga szakkollégiumát. Az ezen alkalomból tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán romaügyi államtitkár elmondta: a hálózatba tömörült roma-szakkollégiumok (Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat) részére a szándéknyilatkozat szerint kormány a megalakuláshoz nyújt támogatást, valamint ösztöndíjat biztosít majd a hallgatói számára.
A szándéknyilatkozat úgy fogalmaz: az államtitkárság vállalja, hogy „támogatást és európai uniós pályázati lehetőséget biztosít a szakkollégiumok létesítéséhez oly módon, hogy azok a 2011/12-es tanévben, szeptember 1-től megkezdhessék működésüket. Az Államtitkárság egyidejűleg megteremti a hallgatók ösztöndíjban részesítésének feltételeit is. Az Államtitkárság és az Egyházak egyetértenek abban, hogy a költségvetésben e célra meghatározott, normatív finanszírozásra van szükség. Az Államtitkárság a folyamatos működés biztosítása céljából szakkollégiumi normatíva kidolgozását tervezi.”
„A szakkollégiumok célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a magyar–roma identitás megerősítése, a szakkollégiumok roma diákjai tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösségi felelősségvállalás iránt elkötelezett, keresztény szellemiségű roma értelmiség megerősítésének elősegítése.” Bölcskei Gusztáv református püspök megjegyezte: a cél az együttműködés elősegítése, hogy senki ne egymás ellenében tevékenykedjen.
Amint azt Balog Zoltán elmondta: Magyarországon jelenleg az emberek 20–25 százalékának van felsőfokú végzettsége, ez az arány a roma társadalomban azonban egy százalék alatt van, csupán pár tized százalék. Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök, akit a hálózat elnökének választottak, hozzátette: összesen 1300 roma diák tanul ma Magyarországon felsőoktatási intézményben, ami több, mint Nyugat-Európa országaiban együttvéve.
Balog Zoltán és Kocsis Fülöp görög katolikus püspök is, valamint a sajtótájékoztató többi résztvevője, így Fabinyi Tamás evangélikus püspök is hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok egyik célja, hogy segítsék a roma–magyar kettős identitás megélését, hogy ezek ne kizárják, hanem kiegészítsék egymást. Kocsis Fülöp elmondta: olyanokat szeretnének képezni, akik értik a cigány gyökereket, de tudják, mi a társadalomba való beilleszkedés, és a magyaroknak is tudnak segíteni a cigányok megértésében.
Forrai Tamás elmondta: nehéz úgy kompetens cigány értelmiségieket megszólaltatni, hogy kevés van belőlük. Szükség lenne például rengeteg cigány pedagógusra. A fő feladat az, hogy a neuralgikus pontokon segítsék a cigányok tanulmányait, így a középiskolába való továbblépést, a középiskola befejezését, valamint az egyetemi tanulmányokat. A szakkollégium intézménytípusa csak Magyarországon létezik. A roma-szakkollégiumok hálózata együttműködésre épülő szakmai, módszertani hátteret tud nyújtani az intézményeknek, ahova az azok keresztény értékrendjét elfogadó hallgatókat várnak. A szakkollégiumi nevelés ökumenikus szellemű lesz. A képzés kulturális, spirituális és közismereti tárgyakból épül majd fel. A kollégiumok többsége 20–25 fővel tervezi az indulást, de körülbelül negyven fővel kíván majd hosszú távon működni. A hálózat nyitva áll a bővülés előtt, a sajtótájékoztatón Pécset és Szegedet emlegették, mint ahol úgyszintén fontos lenne hasonló szakkollégiumok elindítása.
Balog Zoltán a Magyar Kurírnak elmondta: fontos lépés ez a romaintegráció területén való együttműködésben. Ugyanakkor a közmunkaprogramokba eddig is pályázhattak az egyházak. Szeretne emellett állami keretet adni az egyházak régóta végzett szociális munkájának is. Mindazonáltal igen fontosnak nevezte az egyházi iskolákban folyó cigánypasztorációt az alsó szintű oktatástól kezdve. Céljuk egy cigány középosztály megteremtése.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír