Sajtótájékoztatót tartottak Ferenc pápa új enciklikájáról Budapesten

Hazai – 2015. június 18., csütörtök | 17:22

Lépjünk ki az önpusztítás spiráljából – fogalmazta meg Ferenc pápa új, ökológiai témájú enciklikájának üzenetét Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate bizottságának elnöke a június 18-án, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Az MKPK székházában tartott sajtótájékoztatót a szentszéki javaslatnak megfelelően azon a napon tartották, amelyen a Laudato si’ enciklikát bemutatták a Vatikánban.

A teremtett világ védelme iránti érdeklődés éppúgy újabb keletű a teológiában, az egyházi gondolkodásban, mint ahogy a környezetvédelem iránt viszonylag új keletű a világi tudományok figyelme – mondta el Veres András, és utalt arra is, hogy Ferenc pápa nagy hangsúlyt fektet rá, hogy a környezetet ne önmagában, hanem a velünk való relációjában vizsgáljuk és óvjuk.

„Ökológiai megtérésre van szükség” – vallja II. János Pál pápa szavaival a mostani Szentatya is. Ferenc pápa emellett azt is fontosnak tartja, hogy a katolikusok ne elkülönülten, hanem a többi kereszténnyel, istenhívővel és a nem hívőkkel együttműködve gondolkodjanak az ökológia kérdésében.

Veres András röviden ismertette a hat fejezetre tagolódó enciklika tartalmát, amely két imádsággal végződik: az egyik minden istenhívő számára íródott, a másik kifejezetten a keresztényeknek.

Az 1. fejezet a mai tudományos problémák (kiemelten a víz, a biodiverzitás, az éghajlatváltozás és az ökológiai adósság témájának) összefoglalását tartalmazza, amelyet a pápa szerint mindenkinek személyes problémájává kell alakítania.

A 2. fejezet a hagyományos szentírás-értelmezéstől eltérően, de nagyon is érthetően tartalmaz bizonyos bibliai szövegrészeket, amelyekből a teremtésvédelem felelőssége származik.

A 3. fejezetben a Szentatya megnevezi a problémák okait. Ferenc pápa szerint ma a technokrata uralom logikája vezeti a világot, amelynek értelmében az ember mindent le akar igázni. Ezt azonban meg kell változtatni, és önmérsékletet kell tanúsítani.

Ferenc pápa a 4. fejezetben megfogalmazza, hogy az ember nem tekinthet a természetre mint tőle független valóságra. Egy újfajta szolidaritás szükségességét veti fel, nemcsak a nemzedékek között, hanem a nemzedékeken belül is.

Azzal, mit lehet és mit kell tennünk, az enciklika 5. fejezete foglalkozik. A pápa válasza: lépjünk ki az önpusztítás spiráljából, és legyünk felelősséggel teli emberek. A pápa felveti a politikusok és más felelős emberek szerepét, hangsúlyozva, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk.

A 6. fejezetben egyfajta ökológiai spiritualitás váza rajzolódik ki Veres András szerint. Ferenc pápa hangsúlyozza: művelésre és nevelésre van szükség a változáshoz.


Veres András püspök beszámolt arról is, hogy a világszerte nagy érdeklődéssel várt, tartalmilag is nagy horderejű enciklikának már készül a magyar fordítása. A sajtótájékoztatón az is elhangzott továbbá, hogy ez az első pápai dokumentum, amely teljes egészében a teremtés védelmének lett szentelve, és abban is első, hogy a világ püspökei két nappal a megjelenése előtt e-mailben megkapták a teljes szöveget Ferenc pápa személyes üzenetének kíséretében.

Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense rámutatott: VI. Pál pápa óta a pápai dokumentumokban egyre növekvő módon van jelen a teremtésvédelem témája, és ugyanez igaz a magyar egyház megnyilatkozásaira is. Hazánk azon kevés országok egyike, amelynek katolikus püspöki konferenciája már külön dokumentumot szentelt e kérdéskörnek. 2008-ban jelent meg a Felelősségünk a teremtett világért című körlevél, amely szakemberek bevonásával készült, és alaposan elemzi az egyház tanítását az ember teremtett világgal kapcsolatos felelősségének kérdéséről.

Nobilis Márió kiemelte, hogy az ökológia területén már nem a megelőzés a feladatunk, hanem a mitigáció, a már meglévő ártalom csökkentése. A docens említett néhányat a számos apró, magyarországi plébániai kezdeményezés közül, kiemelte a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű ifjúsági környezetvédelmi akciót és a 2011-ben több szegedi plébánia szervezésében megrendezett családi teremtésvédelmi napot. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az Assisi Szent Ferenc ünnepéhez (október 4.) közel eső napokban évente megrendezésre kerül a keresztény egyházak által közösen szervezett teremtés hete.

A 2011-ben megalakult egyházi civil szervezet, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület képviseletében megszólaló Rohály Gábor a kisközösségek fontosságára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint nem új közösségeket kell létrehozni a teremtésvédelem céljára, hanem a meglévőknek kell, hogy kialakuljon ilyen irányú tevékenységük.

Ferenc pápa is gyakran beszél az élelmiszer-ellátással kapcsolatos érzékenység jelentőségéről. A Katolikus Karitászon belül sok helyen igyekeznek megmenteni az élelmiszereket a kidobás elől, hogy azok a rászorulókhoz kerülhessenek – hívta fel a figyelmet Rohály Gábor, és hozzátette, a Caritas in Veritate Bizottsággal együttműködve november 25-ére konferenciát terveznek szakértők bevonásával a teremtés iránti keresztény felelősség témájáról.

Fotó: Thaler Tamás

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria