Sajtótájékoztatót tartottak a konklávék történetéről

Ambrogio Piazzonénak 2005-ben könyve jelent meg a pápaválasztások történetéről. A sajtótájékoztató célja az volt, hogy rövid történelmi hátterett adjon a Sede Vacante, a péteri szék megüresedésének és a konklávé időszakának jobb megértéséhez.

1059-ben II. Miklós pápa adta ki a választói testületre vonatkozó első dokumentumot, amely pontosan meghatározza, hogy „csak a bíborosok rendelkeznek azzal a joggal és kötelezettséggel, hogy új pápát válasszanak.” 1079-ben határozták meg a kétharmados többség szükségességét. 1271-ben jött létre a konklávé. A mostani lesz a 75. Titkos szavazás 1621-től van a pápaválasztás során.

A sajtótájékoztatón felidézték a legutóbbi konklávék időpontjait és a megválasztott új pápá neveit: 1903 – X. Piusz, 1914 – XV. Benedek, 1922 – XI. Piusz, 1939 – XII. Piusz (mind a 62 bíboros jelen volt), 1958 – XXIII. János, 1963 – VI. Pál (megerősíti a bíborosokat, mint a római egyház képviselőit, bárhol is legyenek), 1978. augusztus – I. János Pál, 1978. október – II. János Pál (meghatározásra kerül a konklávé helye: Sixtus-kápolna), 2005 – XVI. Benedek.

Az újságírók kérdéseire válaszolva, a Vatikáni Apostoli Könyvtár prefektushelyettese elmondta, hogy a 15 nap a dokumentum szerint arra szolgál, hogy a bíborosok 15 vagy maximum 20 napot várnak társaik Rómába érkezésére. A konklávé archívumai különböznek a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzöttektől. A konklávén betegség miatt nem jelen levő bíborosok távolmaradását a Bíborosi Kollégiumnak jóvá kell hagynia. A konklávé előrehozásával kapcsolatban a pápa február 28-án este 8-ig változtatásokat eszközölhet. Ezt a dátumot követően csak a Bíborosi Kollégium dönthet. A konklávén a szavazások után felszálló füsttel kapcsolatban technikai magyarázatokat csak a következő sajtótájékoztatók alkalmával tesznek közzé.

Felsorolta az eddig lemondott pápákat is: Pontiánusz Kr. u. 235-ben, Silverius 537-ben, I. Márton a VII. században (653), XVIII. János 1009-ben, IX. Benedek 1044-ben lemondott, majd visszatért, V. Celesztin 1294-ben, XII. Gergely 1415-ben.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!