Sako káld pátriárka Magyarországon: A béke és a biztonság a legfontosabb az iraki keresztényeknek

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az iraki keresztény közösségeknek nagy szükségük van a szolidaritásra, és meg kell találniuk azokat, akik segíteni tudnak nekik az Iszlám Állam által lerombolt települések újjáépítésében – fogalmazott a pátriárka.

Mielőtt a sajtó munkatársaival találkozott volna, Louis Raphael Sako Orbán Viktor miniszterelnökkel írt alá megállapodást 580 millió forint értékű támogatásról, amellyel a magyar kormány az iraki Tell-Aszkuf település lakóházainak helyreállításához járul hozzá. Egy nappal korábban, május 29-én – a háttérbeszélgetésen szintén részt vevő – Basár Varda erbíli érsek írt alá hasonló támogatási szerződést Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével. A 145 millió forintról szóló okirat szerint a magyar kormány finanszírozza az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó erbíli Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét.

Sako pátriárka elmondta: az iraki keresztények pacifistáknak tartják magukat, a béke és a biztonság a legfontosabb számukra. Nem céljuk erőszakkal válaszolni a terrorszervezet erőszakos cselekményeire, nem is akarnak önálló keresztény államot, ellentétben az Iszlám Állammal, amely tisztán muszlim állam létrehozására törekszik.

Az egyházi vezető hangsúlyozta: a káldok már a kereszténység felvétele előtt is a mai területükön, akkori nevén Mezopotámiában éltek. Itt prédikált az első században Szent Tamás, útban India felé. A középkorban 80 millió fővel büszkélkedő keleti egyház ereje mára maroknyira zsugorodott. Egyrészt sokan áttértek az erőszak hatására muszlim hitre, másrészt sokan elhagyták a régiót.

Az első világháború után az európai hadak elfoglalták Irakot, Jordániát, Szíriát és Egyiptomot, de egységes államot nem voltak képesek létrehozni, a régió pedig azóta is – mint egy vulkán – forrong – mutatott rá Sako pátriárka. A káld katolikus egyházfő leszögezte: Szaddám Husszein rezsimje idején sokkal nagyobb biztonságban voltak, mint miután az Amerikai Egyesült Államok átvette a terület felügyeletét. Az USA demokráciát, szabadságot, gazdasági fellendülést ígért, azt hitték, hogy Irak maga lesz a paradicsom, ehelyett káosz, halottak tömege, menekültáradat és az infrastruktúra szétrombolása következett be. Az ottani keresztények számára ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy éjszaka leforgása alatt 120 ezer embert kergettek el Moszulból, a bibliai Ninive városából.

Az irakiaknak van olajuk, aminek áldást kellene jelentenie, de éppen hogy átoknak bizonyul – mutatott rá Louis Raphael Sako. A nyugati hatalmak számára a fegyverüzlet és a saját pénzügyi érdekeik sokkal fontosabbak, mint a helyi közösségek léte. Sako pátriárka ugyanakkor hozzátette: a múlt héten Washingtonban azt az ígéretet kapta, hogy az USA részt vállal a szétrombolt területek infrastruktúrájának újjáépítésében.

Sako pátriárka a Magyar Kurír kérdésére elmondta: a Katolikus Egyház nemzetközi segélyszervezete, a Caritas Internationalis jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a lerombolt települések újjáépülhessenek és a menekültek visszatérhessenek lakóhelyükre. A Caritas ráadásul nemcsak az üldözött keresztényeket segíti, hanem a muszlimokat is, amit a többséghez tartozók nagyra értékelnek.

A káld egyház vezetője – szintén portálunk kérdésére – kifejtette: egyetért Ferenc pápával abban, hogy nincs alternatívája a vallásközi párbeszédnek. Ebben azonban nehézséget jelent az, hogy ameddig a keresztények számára vallásuk maga a párbeszéd, addig a muszlimok neveltetésüknél fogva csak a saját vallásukat tartják elfogadhatónak, vagyis nincsenek felkészítve a vallásközi párbeszédre.

Basár Varda erbíli érsek a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy bár sokan igyekeznek segítséget nyújtani az iraki keresztényeknek, de kevesen teszik ezt úgy, mint a magyarok, akik előzetes felmérést készítve, az ott élő embereket megkérdezve adnak támogatást arra, amire valóban szükségük van.

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, aki az Európai Néppárt Vallási Munkacsoportjának társelnökeként az utóbbi időben többször is felkereste a térséget, úgy látja, záros határidőn belül újjá kell építeni a lerombolt településeket ahhoz, hogy megmaradjon a remény a visszatérésre. Azok hazatérésére még van esély, akik a térségben élnek menekültként; távolabbi helyekről, Amerikából vagy Új-Zélandról azonban már aligha fognak visszatérni. A szeptemberi iskolakezdés lehet az igazi fordulópont, hiszen a családok tanév közben már nem fognak hazatérni, ha a gyerekeik máshol kezdték el az iskolaévet. A magyar kormány által vállalt újjáépítés ezért is valósul meg még a nyár folyamán – mondta el Szalar Kajo lelkipásztor, az erbíli egyházmegye újjáépítési megbízottja.

Moszultól északra 14 ezer ház szorul újjáépítésre, Tell-Aszkuf településen pedig körülbelül háromszáz – közölte Hölvényi György. A magyar kormány támogatása előreláthatólag több mint 200 ház felújítására lesz elegendő, vagyis a falu gyakorlatilag újjáépülhet magyar segítséggel.

A káld településen már a támogatási szerződés aláírása előtt felmérték és három csoportba sorolták a megrongálódott épületeket. Az elsőbe a néhány száz dollárból felújítható házak, a másodikba a súlyosan megrongálódott, a harmadikba pedig a teljesen megsemmisült épületek kerültek, amelyek helyett újat kell építeni.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír