A pápát Santos Abril y Castelló bíboros, a bazilika fõpapja fogadta. Ferenc pápa a templom oldalajtaján, a sekrestyén áthaladva lépett be a bazilikába, és azonnal a Salus Populi Romani (A római nép üdvössége) Mária-kegyképet õrzõ kápolnába ment. Itt már várták a bazilika kanonokjai és a domonkos atyák közössége. A Mária-ikon elõtt a pápa több mint fél órán át csöndes imába mélyedt, majd virágkompozíciót helyezett el a kegykép elõtt és meggyújtott egy gyertyát, amelyet a riói találkozó logója díszített.
Mivel a Santa Maria Maggiore-bazilikában számos hívő tartózkodott szombaton délután, a pápa megállt a fõoltár elõtt, és meghallgatta a bíboros fõpap rövid köszöntését, majd néhány szót intézett a hívekhez. Arra kérte őket is, hogy imáikkal, bizalommal és bűnbánattal kísérjék brazíliai útját és a világ fiataljaival való találkozását. A látogatás valamivel több mint egy órán át tartott, 6 órakor a Szentatya visszatért a Vatikánba.
Itt emlékeztetünk rá, hogy péteri szolgálata kezdetén, március 14-én Ferenc pápa első útja meglepetésszerűen szintén a Santa Maria Maggiore-bazilikába vezetett. Akkor arra kérte a bazilika domonkos gyóntatóit, hogy legyenek irgalmasak a kiengesztelődés szentségéhez járuló hívekhez. A bazilika magyar gyóntatója Melo Lajos domonkos atya.
A Salus Popoli Romani kegyképet egy õsi hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette, Szent Ilona császárnő találta meg a Szent Kereszttel együtt. Történelmi tény, hogy amikor Nagy Szent Gergely pápa (590-604) idején egy pestis alkalmával a képet körmenetben hordozták körül a városban, a járvány megszűnt. XII. Piusz pápa 1954-ben ünnepélyesen megkoronázta a bizánci Mária-ikont.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír