A pápaválasztás helyszíne valószínűleg 1559 óta a világörökséghez tartozó Sixtus-kápolna, amely máskor nyitva áll a látogatók előtt. IV. Sixtus pápa építtette a XV. században: 1482-ben megbízta korának legjobb művészeit – Botticellit, Peruginót, Rossellit és Ghirlandaiót –, hogy hét hónap alatt készítsék el a Mózes életét ábrázoló falfreskót a bal oldalon; jobb oldalon Jézus életének képei láthatók. Michelangelo 1508 és 1512 között festette a mennyezeti freskókat a teremtéstörténetről és oltárfalán az Utolsó Ítéletről. Bár a képek más-más pápák pontifikátusa alatt születtek, egységesen ábrázolják az üdvtörténetet.
Persze nem mindig volt a Sixtus-kápolna a konklávék helyszíne, a 19. első felében ugyanis pár évtizeden keresztül a Quirinális palotában tartották a pápaválasztást: 1823-ban itt választották meg XII. Leót; 1829-ben VIII. Piuszt, 1831-ben XVI. Gergelyt és végül IX. Piuszt 1846-ban. Korábban is megesett, hogy valamiért nem a Sixtus-kápolna adott otthont a konklávénak.
A Sixtus-kápolnát XVI. Benedek távozásáig, február 28-ig látogathatják a turisták, ezt követően megkezdik a kápolna előkészítését a konklávéra. A Vatikáni Múzeum többi része nyitva tart – nyilatkozta az olasz sajtónak Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója.
A pápaválasztó bíborosok hamarosan már a Sixtus-kápolnában tanácskozhatnak és szavazhatnak XVI. Benedek utódjának személyéről. A Vatikánban megkezdődött az eseményre való készülés: a Sixtus-kápolna biztonságáért a vatikáni csendőrség felel. Mire a konklávé résztvevői elfoglalják helyüket, a kápolnát teljesen elszigetelik a külvilágtól. A kápolna területét még a mobilhálózatról is lekapcsolják. A bíborosok nem tudnak majd mobilkapcsolatot létesíteni a vatikáni szálláshelyükként szolgáló Szent Márta-házból sem.
XVI. Benedek lemondásának és az új pápa megválasztásának napján a Szent Péter teret és a Vatikán környékét a legmagasabb biztonsági készültséget jelentő, úgynevezett vörös zónává nyilvánítják, ahogyan II. János Pál 2005-ös temetésekor is történt.
Magyar Kurír