Huszonöt gyermek keresztelője Székesfehérváron – KÉPGALÉRIÁVAL

                                           Képgaléria – klikk a képre!

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány két magyarországi napközi otthona még nagyon fiatal: a polgárdi Don Bosco Iskolaház 3 és fél, a székesfehérvári Szent Imre Iskolaház 2 éves. Mindkettőbe 20-20 gyermek jár délutánonként, ebéd utántól egészen estig.

Spányi Antal megyéspüspök eddig is szívén viselte a gyermekek sorsát: Polgárdin tavaly ő gyújtotta meg az első adventi gyertyát, és bármikor arra volt szükség, kiállt az iskolaházakért, a gyerekekért és a munkatársakért.

A keresztelőn a megyéspüspök mellett jelen volt Depaula Flavio szalézi szerzetes és Tóth Tamás esperes, a Prohászka-templom plébánosa is. Flavio atya az egyik polgárdi gyermek keresztapja lett, míg Tóth Tamás a liturgikus hagyományokat tette közérthetővé, és a gyerekek számára egyfajta moderátorként színesítette tovább az amúgy is gazdag liturgiát. Németh Ádám elmondta, a szertartás egyik rendhagyó eseménye az volt, „amikor a gyerekek gyertyafényben, a templom sötétjében az ároni áldással köszönték meg Püspök atya jóságát és szeretetét”.

Németh Ádámot, a Szent Imre Iskolaház vezetőjét az iskolaház mindennapjairól és céljaikról kérdeztük. „A gyerekek az iskolaházban uzsonnáznak, ott fürdenek, öltöznek szép ruhába, megtanulunk, együtt készítjük a vacsorát, együtt takarítunk, játszunk, focizunk, meszelünk, kertészkedünk, s ápoljuk környezetünket. Nagy családként vagyunk együtt... A nagyoknak nem kell mondani, hogy segítsenek a kisebbnek. Olykor ügyesen nevelik is őket” – mesélt a közösség életéről Németh Ádám.

„A gyerekeket az élet több területén igyekszünk megerősíteni. Fontos, hogy megtöltsük a hasukat, hogy tiszták legyenek, s a napról napra történő házifeladat-írás, a felhalmozódott hiányok pótlása és a gyakorlás is hangsúlyos. Azonban mégsem az iskolát akarjuk átvinni délutánra is, hanem a cél, hogy megtanítsuk a gyerekeket mindarra, amit a családban megtanulna. Lényegében arról van szó, hogy a gyerek megtanul egy almafát, egy veteményes ágyást gondozni, lekvárt eltenni, finom vacsorát főzni, egyszóval önmagáról gondoskodni. Szeretnénk olyan gyerekeket nevelni, akik saját erejükből megélnek akkor is, ha elengedjük a kezüket. Célunk, hogy tudjanak munkát vállalni, illetve boldog családot alapítani” – fogalmazta meg az iskolaház szellemiségét, céljait Németh Ádám.

Sok önkéntes segítő jár mind a két házba, van, aki a tanulásban segít, más a főzésben, takarításban. A szülőkkel is szoros kapcsolatot ápolnak az iskolaházak, bármilyen probléma merül is föl, arra csak velük és az iskolával közösen lehet valóban hatékony megoldást találni.

Amint Böjte Csaba nyári látogatása alkalmával kérte is: fontos szempont, hogy segítsenek a gyermekeknek az Istennel való személyes kapcsolatot megtalálni és kiépíteni, „s ezt rakjuk be mindenekelőtt a kis batyujukba – nevelésünkkel. S a nevelés sem csak a földi életre vonatkozó nevelés, sőt, nevelő partnerként, jóságos kollégaként leigazolható maga a Jóisten is” – mondta Németh Ádám.

A nagyobb gyerekek máris érdeklődnek, hogy lehetnek-e elsőáldozók is. „Ha Püspök atya is úgy gondolja, akkor mi örömmel belevágunk, hiszen ha öröm velük focizni, vagy tejbedarát készíteni, akkor velük kivonulni áldozni milyen csodálatos lehet...” – fogalmazott Németh Ádám.


Fotó: Berta Gábor

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír