Sugározd Istent! – Keresztény családok kézikönyve

A könyv három nagyobb fejezetből áll. A Találkozás önmagammal és Istennel című részben Szőnyi Lídia pszichológus, több gyermek édesanyja arra keresi a választ, mi lehet a megbocsátás és a bocsánatkérés útja? Kiemeli, hogy a megbocsátásnak nagyon sok pozitív hatása van az életünkre, a fizikai és pszichikai egészségünkre is. A haragról való lemondás mindenképpen része kell, hogy legyen a megbocsátás folyamatának. Ugyanakkor a kibékülés, illetve a bizalom helyreállása nem mindig jár együtt a megbocsátással. Ez hosszú folyamat lehet és a másik félen is múlik, hogy mennyire engedjük őt vissza az életünkbe. Sokat segíthet, ha végiggondoljuk, hogy amikor mi hibáztunk, nekünk is megbocsátottak. Hívőként érdemes szem előtt tartanunk azt is, hogy Isten mennyi mindent megbocsátott nekünk. „Hogyne engedhetnénk el a másiknak azt a hibát, amivel ő tartozik felénk, amikor az Isten mindent elengedett nekünk?”

Mátrai Vanda író a belső vágyainkhoz vezető utat mutatja be. Rendkívül fontos, hogy felismerjük a bennünk élő vágyakat, hiszen azok mozgatnak minket. Párhuzam vonható ebben Loyolai Szent Ignáccal, akinek a gondolataira épített lelkigyakorlatokban is központi szerepe van vágyaink felismerésének. James Martin Jezsuita spiritualitás című könyvében írja: „Isten mindannyiunkban elültet valamilyen hivatást, amely a vágyainkban és a vonzalmainkban nyilvánul meg.” Ez alapján akkor találjuk meg életünk értelmét, ha felismerjük ezeket a vágyakat, melyek mozgatni, hajtani kezdenek. Mátrai Vanda rámutat, hogy „Valahonnan jöttünk, és onnan kiszakadván egy bizonyos idő után újra keresni kezdünk, igyekszünk vissza az Egységbe, a Minden Rendben Van állapotába.” Önismereti utunk során valójában Istent keressük. Hatalmas belső utat járunk be, míg végül megtaláljuk az egység-élményt, a forrást, a középpontunkat – a bennünk élő Istent –, azt a lelki békét és harmóniát, amiben a „minden rendben van” állapotát érezzük, és az élethivatásunkat éljük. Ilyenkor minden reggel „mosollyal ébredünk fel, és belső biztonsággal, szeretet érzéssel, önelfogadással és önszeretettel működünk, amiből természetesen fakad, hogy így viszonyulunk a többi emberhez is”.

A szó, amit Isten mond neked című fejezetben Benyik György pap-teológus, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója és Sávai János katolikus lelkipásztor, nyugalmazott egyetemi tanár a Szentírás szereplőinek élete, küzdelmei, botrányai, vágyai, tanításai alapján hangsúlyozzák, hogy ők is a boldogságot keresték, tanulhatunk, erőt meríthetünk útkereséseikből, kudarcaikból és sikereikből. Benyik professzor Ábrahám és Sára életét bemutatva megállapítja: nem lehet tragédia, bűn nélkül élni, az ókori és a keresztény ember beléhelyezte az életét Isten jelenlétébe. Ábrahám úgy fogta fel az életét, hogy „az egy út, amelyen haladva ő az eseményekből folyamatosan tanul valamit az Istenről. A kríziseket csupán próbatételeknek értelmezték.” Benyik György hangsúlyozza, hogy a lelki fejlődés nem olyan, mint a fű növekedése vagy a gyermeknek a cseperedése, ha etetjük, akkor felnő. „A lelki élet mindig kríziseken keresztül fejlődik, az életünk folyamán mindig összeomlik egy kialakított világszemléletünk és jön egy új. Aztán az is összeomlik és ismét jön egy újabb. Aki az összeomlás után fel tudja építeni az újat, annak a legnagyobb erőt mindig Isten adja.”

Sávai János szerint a kedvenc tanítványtól, János apostoltól azt tanulhatjuk meg, hogy „Jézus hívása után, ha vele mély baráttá válunk, és mint János a »tizedik órától« hűségesen vele maradunk, akkor egyre inkább hasonlítunk rá.” A vámszedő Máté pedig nagyon jól tudta, hogy foglalkozásánál fogva közutálat tárgya, Jézus mégis vele, s a hozzá hasonlókkal érezte jól magát. „Jézus nem szépíti a valóságot: ezek betegek, bűnösök, akiknek orvosra van szükségük. Értük jött.”

Az Éltető kapcsolataink című fejezet a családi kapcsolatokról szóló vallomásokat, véleményeket tartalmaz. A hatgyermekes házaspár, Krúdy Tamás és Zsófia megtapasztalták, milyen sok fájdalom születhet abból, ha a másikat nem úgy szeretik, ahogy arra ő méltó lenne. Ahhoz, hogy megtalálják a harmóniát, rengeteg segítséget kaptak a katolikus egyháztól, és így átélhették és átélhetik „a házasság szentségének hihetetlen erejét és szépségét… Arra biztatnak, hogy merjünk magunkban hinni, mert Istennek egyedi és megismételhetetlen gyermekei, csodái vagyunk.”

A kötet szerkesztői, Máramarosi Mária és Vereb István kiemelik: „Mi más lenne szebb hivatásunk nekünk katolikus keresztényeknek, mint sugározni Isten szeretetét és békéjét. De ezt csak akkor tudjuk, ha bennünk is szeretet és béke van”.

(Laudetur Kiadó, 2015)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír