Szárnyas oltárt áldott meg a felvidéki Bodollón Erdő Péter bíboros

Külhoni – 2016. május 14., szombat | 14:03

A húsz éve felépült bodollói Sarlós Boldogasszony-templomban május 13-án hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, és ünnepélyesen megáldotta a jubileumra készült szárnyas oltárt, Király Tamás és Kiss Virág Glória alkotását – tájékoztatott Gábor Bertalan szepsi esperes.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A középkori szárnyas oltárok stílusában készült alkotás központi festett domborműve Szűz Mária és rokona, Erzsébet találkozását ábrázolja.

Bodolló község polgárai az idén emlékeznek településük első írásos említésének 700. évfordulójára. Közösségi életük jelentős helye a templom volt, amely a II. világháborúban annyira megsérült, hogy kénytelenek voltak azt lebontani. Újat építeniük csak a rendszerváltozás után volt lehetőségük, amelyet húsz évvel ezelőtt szentelt fel Alojz Tkáč kassai érsek-metropolita, aki tíz éve vette át ebben a templomban Erdő Péter bíborostól a makranci templom új oltárába elhelyezendő Szent István király-ereklyét.

A szentmise kezdetén Slavomír Borovský, Szepsi város polgármestere és Bernard Bober kassai érsek-metropolita köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket, többek között Czimbalmosné Molnár Évát, pozsonyi magyar nagykövetet, Szesztay Ádám kassai főkonzult, Zachariás István megyei alelnököt, valamint a határ mindkét oldaláról érkezett papokat és híveket. 

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes egészében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvéreim!

A feltámadás titka és az egyház titka elválaszthatatlan egymástól. Ezt bontja ki a mai evangélium.

1. Tibériás tavánál a találkozás Jézussal visszaidézi a tanítványok meghívásának idejét. Akkor is ott találkoznak, akkor is a háló körül foglalatoskodnak, onnan szólítja el Jézus, hogy kövessék őt. Mint egy nagy rondó tér vissza a halászok elhívása az evangéliumi történet elején és végén. A csodálatos halfogás már azt érzékelteti, hogy Krisztus emberhalászokká teszi tanítványait és missziós munkájukat áldásával kíséri.

2. Hogyan válaszolnak erre a küldetésre, hogyan indul meg az apostolok közössége, hogy elkezdje ezt a világtörténelem végéig szóló munkáját? Elindul egy ünnepélyes cselekménnyel, nem hiába hirdeti mindmáig templom az emlékét ott a Tibériás tó partján. Ez pedig a háromszoros kérdés és háromszoros válasz.

Ez nem pusztán a Péter háromszori tagadására való szomorú utalás, van ennek egy másfajta ünnepélyessége is: Krisztus korában így kötötték a szerződéseket. Háromszor kellett megismételni, kérdés-válasz formájában, hogy mit vállal az egyik fél, mit vállal a másik. Ha harmadszor is megismételték, fölbonthatatlan volt az a szerződés.

3. Mit vállal Péter? Vállalja – dehogy vállalja, csak megvallja –, hogy szereti Jézust. Jobban-e, mint a többiek? Nem tudja! Jézus tudja! Szereti, ahogy csak bírja. Mindegy, hogy mit tett az előző napokban és hetekben, tudja magáról nagyon jól, hogy a saját erejéből könnyen hűtlennek bizonyulna, de mégis ő volt az, aki felismerte Jézusban a Messiást, aki nem a saját erejéből, hanem a Mennyei Atya akaratából lett Jézus leghűségesebb tanítványa.

És mi a másik oldal? Ha tetszik, a szerződés másik fele? A „legeltesd juhaimat”. Háromszor egymás után. Nem emberi okosságra, műveltségre, erőfeszítésekre hivatkozik Jézus, hanem egyedül a szeretet alapján bízza rá Péterre az egész egyház pásztorának a küldetését. És ez az, ami ott a tó partján véglegessé válik, ezzel a megbízatással és küldetéssel indul el az egyház, hogy az összes népeket Krisztus tanítványául hívja. És csodálatos erejével a Szentlélek fogja kísérni az egyház útját, kíséri tovább a világtörténelem végéig.

4. Az evangélium örömhíre minden népnek szól. Mindenki arra kapott hivatást, hogy megtérjen, hogy hittel fogadja Krisztust és örök boldogságra szóló meghívását. Isten szeretete és az üdvösség szempontjából nincs különbség a népek között. Viszont ahogyan a pünkösd csodája mutatja, Szent Péter beszédét megértették a különböző nyelvű hallgatók, de nem azért, mert elfelejtették a saját nyelvüket, hanem mert mindannyian a saját nyelvükön hallották ugyanazt az örömhírt (vö. ApCsel 2,8-11). Krisztus evangéliuma tehát kapcsolatba hoz minket Istennel, és testvéri közösségbe foglal egymással is.

5. A mai szentmisében új iskola alapkövét áldjuk meg. A katolikus iskola küldetése a színvonalas oktatás és nevelés, de egyben a keresztény világnézet és életstílus átadása is. Ez pedig a legteljesebb módon segíti elő az emberi személy kibontakozását, hiszen az ember szerves egységet alkot: hitet, tudást, világnézetet nem lehet a szívünkben mereven elválasztani egymástól. Nem szakadhat el egymástól az elmélet és a gyakorlat sem. Hitünk szerint az igazság és a jóság, az igazságosság és az irgalom megbonthatatlan egységet alkot. Ez az egység Istenben tökéletes, Jézus Krisztusban pedig, a megtestesült Igében Isten kinyilatkoztatta, hogy ezek a tulajdonságok az ember életében is egyesülni tudnak. Szűz Mária egyszerre imádta szent fiát és kísérte gondoskodó szeretetével, ugyanakkor nevelője is volt és segítette emberi kibontakozását. Kérjük a Fatimai Szűzanyát, akit az egyház a mai napon ünnepel, hogy kísérje gondoskodó szeretetével az új iskolát, iskoláink és közösségeink együttműködését, Egyházunkat és népeinket itt, Közép-Európában és szerte az egész világon.

Boldogságos Szűz Mária, Szent István király, könyörögjetek érettünk! Ámen.

A szentmise végén került sor a Budapest XVIII. kerülete egyházi iskoláinak és a szepsi Boldog Salkaházi Sára egyházi iskolaközpont testvériskolai egyezményének aláírására és a Szepsiben épülő egyházi iskolaközpont alapkövének a megáldására.

Fotó: Kuzma Róbert

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria