Szegénység iránti szerelme és a hiányok csodálatos betöltése – Varga Kapisztrán OFM Szent Ferencről

Megszentelt élet – 2024. április 19., péntek | 12:28

A ferences jubileumokhoz kapcsolódóan Szent Ferenc lelki életének iskolája címmel elmélkedéssorozatot tartanak február 8-tól pünkösdig, kéthetente csütörtök esténként az esztergomi ferences templomban. Az előadók a kilenc alkalmon Szent Bonaventura Assisi Szent Ferencről írott életrajzán keresztül igyekeznek a hallgatósághoz közelebb vinni a „Poverello” lelkiségét.

A negyedik elmélkedést Varga Kapisztrán OFM tartotta március 21-én Szent Ferenc szegénység iránti szerelme és a hiányok csodálatos betöltése címmel, mely során a lelki megtisztulás útját és a szegénység ferenci, teológiai és hétköznapi értelmét mutatta be. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ragadtunk ki néhány részletet az elhangzottakból.

Varga Kapisztrán OFM előadása középpontjában a lelki megtisztulás útja és a teológiai értelemben vett szegénység mint a Ferencre leginkább jellemző erény állt, valamint annak vizsgálata, hogy mi magunk hogyan értelmezhetjük a szegénységet a saját életünkben. Rámutatott: fontos feladatunk az életben, hogy az anyagi dolgokhoz való viszonyulásunkat kialakítsuk, ez ugyanis befolyásolja viszonyulásunkat minden máshoz is. Úgy vélekedett, a megtisztulás útjára egy istenélmény után bekövetkező erkölcsi változás vezet, amely megváltoztatja magatartásunk irányát, és Isten felé fordítja azt.

Bonaventura művének a korábbi előadások során taglalt három fejezete éppen arról szól, hogy ez hogyan történt Ferenc életében. A teológiai értelemben vett megtisztulásra a bűnbeesés utáni tökéletlen állapot kialakulása miatt van szükség, ugyanis azelőtt az ember képes volt arra, hogy teljes lényével Isten felé forduljon, amiben megtalálta a békéjét és örömét, így képes volt önmagával és embertársaival is békében élni.

A bűnbeesés azonban megváltoztatta az ember kapcsolatrendszerét. Az ember Isten helyett önmaga felé fordult. Önmaga lett a mércéje, és saját akaratára, saját terveire, kívánságaira kezdett figyelni, ami megmérgezte az emberekhez és a természethez fűződő harmóniáját is.

Érezzük, hogy ez az állapot nem jó, ezért menekülünk. Mindez teljes ellentétben van azzal, amire teremtettünk; az egyetemes szeretettel. A megváltás abban áll, hogy Krisztus visszavezet minket oda, ahol Isten áll a középpontban” – magyarázta.

Varga Kapisztrán ismertette, hogy a teológia három alapvető csoportra osztja az énközpontúságot: bír-, hatalom- és becsvágyra. A bírvágy kérdése a „mit tudsz nekem adni?”; a hatalomvágyé a „mit vagy hajlandó megtenni nekem?”; a becsvágyé pedig a „hogyan ismersz el engem?” És valóban: az ember sokszor azzal a kérdéssel közeledik a másik felé, hogy az mit tud neki adni, a hatalomvágy arra kényszerít, hogy akaratunkat másokra ráerőltetve mi kerüljünk a középpontba, a becsvágy pedig a büszkeség, a dölyf, ami az elismerés, a presztízs ígéretével kecsegtet. Szent Ferenc gondolkodásmódjában ez a hozzáállás a test szerint élő ember jellemzője. „Ennek a három nagy alapvágynak a rendezetlen megélése okozza a legtöbb konfliktust az életben. Valamiképpen az emberi önzés ezekben ölt testet – nyomatékosította az előadó. – 

A szemléletmód akkor változtatható meg, ha az ember a körülötte élőkre nem tárgyként, hanem személyként, tisztelettel tekint.”

Példaként a vendég érkezését hozta fel, amikor nem azt kérdezzük, hogy „ő mit hozott nekünk, hanem hogy mi mivel lehetünk az ő szolgálatára. Ha így tekintünk Istenre is, akkor hatalomvágyunkból szolgálatkészség és szolgálat, becsvágyunkból tisztelet és imádás, illetve Isten dicsérete lesz. Ez az első lépés, ez áll a lelki megtisztulás útjának legelején” – mutatott rá Kapisztrán atya.

A Legenda maiorban a szerzetesi fogadalmak a lelki út részeként szerepelnek. Nem mindenki szerzetes, de ahhoz, hogy e fogadalmak rendezőelvvé váljanak életünkben, nem is kell azzá válni – fogalmazott Varga Kapisztrán OFM. A fogadalmakat megközelíthetjük a tisztaság és az engedelmesség felől is. Bonaventura azt mondja, hogy a szerzetesi fogadalmak az énközpontúságra adott pozitív válaszokként is értékelhetők. „Az evangéliumi tanácsok – például a tisztaság – annak a tudatosítását jelenti, hogy a legmélyebben Isten után sóvárog a lelkünk. Minden vágyunk – a kiegészülés utáni vágyunk is – alapvetően rá irányul, mert Ő tudja a szívünket maradéktalanul betölteni. Az engedelmesség is: odafigyelés arra, hogy mit akar Isten, mit tudunk megtenni neki.”

A teljes előadás ezen a linken érhető el.

*

A Szent Ferenc lelki életének iskolája című elmélkedéssorozat alkalmait kéthetente csütörtökönként tartják Esztergomban. Ezek lazán kapcsolódnak egymáshoz, de külön-külön is önálló egységet alkotnak. Minden alkalom közös vesperással kezdődik az esztergomi rendház szerzeteseivel 18.30-kor, amit 19 órától szentmise követ. Ezután következik a tanítás és az elmélkedés.

Az első, bevezető alkalmat Bevezetés Szent Ferenc lelki életének iskolájába. Ferenc a lelki élet mestere – az életszentség útját végigjárt ember címmel Varga Kapisztrán OFM tartotta, amit Balázs Jeromos OFM Tiszta szívvel a világban című elmélkedése követett. A soron következő alkalomra március 7-én került sor, Mészáros Levente OFM Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik címmel tartott előadást, az ötödik alkalom pedig április 4-én volt Komáromi Előd OFM Jámbor lelkülete, és hogy miként vonzódtak hozzá az értelem híján lévő teremtmények című elmélkedésével.

Az ezt követő előadás, amelyet április 18-án tartottak Zarándy Kleofás OFM Még a világban, de már Krisztussal címmel, hamarosan felkerül a Ferences Világi Rend YouTube-csatornájára.

Az eseményeken a részvétel ingyenes, további információk a ferenc800.hu oldalon olvashatók.

Szöveg: Gellért Sára Mária

Forrás és fotó: Ferences Média

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria