Székely János az Egyház cigánypasztorációs programjáról

Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a KPSZTI intézményvezetője köszöntő szavai után Székely János, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke vezette be az előadássorozatot.

Röviden és szemléletesen felvázolta a cigányság európai és magyarországi történetét, ismertette a vándorlási hullámokat, a különböző cigány csoportokat. Hangsúlyozta, hogy Mária Terézia koráig Magyarországon a cigányság konfliktusmentesen illeszkedett be a magyar társadalomba, bizonyos csoportjaik még privilégiumokat is élveztek, például Mátyás korában. Nyugat-Európában korábban megkezdődött a cigányok elleni intézkedések bevezetése. Hazánkban Mária Terézia korában születtek meg az első olyan törvények, amelyek szankciókkal sújtották a cigányságot. Külön beszélt a II. világháború idejéről, a cigányokat is sújtó szisztematikus népirtásról. Idézte az emberség szép példáit, amelyek ezekben az években is tanúsították, hogy különböző népek fiai képesek segíteni, védeni egymást.

Az Egyház cigánypasztorációs programjának három pilléreként nevezte meg az oktatást, a munkahelyteremtést és az emberi szívet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a közösségeken belül az egymáshoz való hozzáállást igyekeznek javítani. Elmondta, hogy a mintegy 800 ezres cigányság több mint 80 százaléka legfeljebb 8 osztályt végzett, az Európai Unióban viszont Magyarország az elsők között található az egyetemre, főiskolára járó roma hallgatók arányát tekintve. Mindenképpen támaszkodni kell a felzárkóztatás terén a lassan kialakuló fiatal roma értelmiségi rétegre. Beszámolt arról, hogy baromfi- és vetőmagprogramjukkal a munkahelyteremtésben is segítenek, a roma embereknek adott javak felhasználását pedig folyamatosan figyelemmel kísérik. Ezenkívül részt vesznek a cigánytelepek felújításában, továbbá kórházi felvilágosító programokban is.

Hangsúlyozta, hogy meg kell ismerni a cigányságot, ezért  ma a papnövendékek már tanulnak romológiát, roma pasztorációt. Evangelizációs csoportjaikat igyekeznek úgy kialakítani, hogy a romák és a többségi társadalom tagjai egyaránt részt vegyenek benne. Nagyon fontos, hogy maguk a romák is részt vegyenek az evangelizációban, legyenek olyan vezetőik, akik vállalják identitásukat.

Székely János különösen fontosnak tartja, hogy az iskolákban meg kell ismertetni a diákokkal a romák történetét, kultúráját. Arra buzdította a jelen lévő pedagógusokat, hogy a cigány kultúrát vigyék be az oktatási intézményeinkbe. Boldog Ceferino cigány vértanú példája értékként mutatható fel mindenki előtt; ugyanúgy versekkel, zenével, tánccal is megismertethetjük világukat. A Cigány népismeret című, általa írott könyv kiegészítő tananyag lehet az iskolák számára. Emlékeztetett arra is, hogy a világon először Magyarországon adtak ki cigány (lovári) nyelvű Bibliát néhány éve.

A hétfői konferenciát kedden és szerdán elméleti–gyakorlati képzés követi, amelyen egyebek között a roma gyermekekkel való foglalkozás pedagógiai módszereit, a művészetek szerepét a roma kisebbség nevelésében, valamint a roma gyermekek tanórán kívüli nevelésének kérdését tekintik át.

Magyar Kurír

(tzs)

Kép: Bors Katalin