Székely János: Cigány népismeret

„Kedves cigány testvérem! Ez a könyv neked szól, a cigányság múltjáról, értékeiről, hibáiról, szenvedéseiről. Neked üzen ez a könyv Jézus örömhíréről, a hitről! Fogadd azzal a szeretettel és nyitottsággal, amellyel leírni próbáltam.

Kedves nem cigány olvasó! Neked is szól ez a kis írás... Csak azt tudjuk szeretni, akit ismerünk. Én úgy szerettem meg cigány testvéreinket, hogy ellátogattam az otthonaikba, megismertem a gyerekeket, az öregeket, együtt énekeltünk. Ez a kis könyv egy ilyen látogatásra hív. Isten hozott!”

A kötet fontos célja, hogy megismerjük a cigány kultúrát, illetve a cigányok megismerjék saját kultúrájukat. A szerző szándéka szerint a könyvet tankönyvként lehet használni katolikus és más iskolákban. Iskolás gyerekeknek és felnőtteknek is szól, ennek megfelelően olvasmányos, színes képekkel teli, áttekinthető szerkezetű mű, amelyet akár egy lendülettel is elolvashatunk. Borítóján és minden oldalon feltűnnek a cigány zászló színei és jelképük, a cigány kerék.

Az első fejezet be is mutatja ezeket a jelképeket, a cigány himnuszt, majd magát a cigány nyelvet. A következő részekben a nép eredetével, vándorlásaival ismerkedhetünk meg. Amikor Európába való megérkezésükről beszél, hangsúlyozza a szíves fogadtatást, a nyugodt együttélést. Felvázolja, milyen mesterségeket űztek a Magyarországra érkező cigányok, milyen volt a társadalmi berendezkedésük, hogyan kerültek élükre a vajdák. Külön fejezetet szentel a cigányellenes intézkedéseknek Európában és hazánkban, egészen pharrajmosig, nácik által végbevitt a cigány népirtásig.

A cigányság mai helyzetéről szólva elérkezik napjaink problémájának gyökeréhez: míg a rendszerváltás előtt a cigányság túlnyomó többsége dolgozott, a rendszerváltás után három évvel már csak a munkaképes lakosság 28,6 százaléka volt aktív kereső. Hangsúlyozza, hogy óriási szükség van munkalehetőség teremtésére, az iskolázottság növelésére és mindenekelőtt arra, hogy a vak indulatok helyett az emberiesség, a segítőkészség erősödjön meg cigány és nem cigány emberek szívében. Ehhez nyújt segítséget azzal is, hogy megismerteti az olvasót híres cigány emberekkel, történelmi alakokkal, művészekkel, sportolókkal.

Az olvasó elé tárja a cigányság szokásait, életvitelét, és külön fejezetben beszél vallásosságukról, az egyházzal való kapcsolatukról. Hangsúlyozza, hogy a cigányoknak is van szentjük, boldog Ceferino vértanú.

Székely János püspök nagyon fontosnak tartja, hogy a cigányság megismerje saját kultúráját, és büszke lehessen rá. Nagy problémának tartja, hogy sok cigány ember szakítani akar múltjával, származásával, mert szégyelli.  Fontos objektíven látni a múltat és kialakítani egy helyes identitástudatot. A nem cigányok részéről pedig fontos, hogy ezzel az identitásukkal együtt fogadják el a cigányságot. És mindez csak úgy lehetséges, ha egymás kölcsönös megismerése során átalakul a szívünk, és képesek leszünk elfogadni a másikat.

A kötet végén szemelvényeket olvashatunk magyar írók cigányokról szóló műveiből, cigány népmesékben és népköltészeti alkotásokban, népi imádságokban gyönyörködhetünk, végül pedig cigány írók, költők műveit ismerhetjük meg.

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír