Székesfehérváron is bemutatták a Szent Koronáról szóló ismeretterjesztő filmet

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film székesfehérvári bemutatójára az egyházmegye, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet szervezésében került sor a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A filmvetítés előtt Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató köszöntötte a jelenlévőket.

A film megtekintése után Bárány Krisztián rendezővel és Pálffy Géza történésszel, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, a film szakértőjével Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója beszélgetett.

Az egyórás ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetében (MTA BTK TTI) 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és eredményeit a nagyközönség számára is bemutatni – mondta Pálffy Géza.

Bárány Krisztián írta a forgatókönyvet és rendezte a filmet, és testvére, Bárány Dániel fényképezte. A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplomba vagy helyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire – összesen közel húsz helyszínre – kísérték el a szakértőket. Bárány Krisztián a bemutatón elmondta: a tudományos ismeretterjesztő filmben számos, eddig szinte ismeretlen koronázásokhoz kötődő kincsünket először mutatják be alaposabban – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája, vagy éppen az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt, elveszettnek hitt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, a koronán lévő kereszt elferdülésének legvalószínűbb magyarázatával, a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez „fűződő viszonyával”, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.

A FilmLab műhelyében készült ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített történelmi jelenetek gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismerté válhassanak. Reményeik szerint a filmet a történelemórákon általános és középiskolásoknak is vetítik majd. Bíznak abban is, hogy munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír