Szent Gellért-napi pedagóguskonferenciát tartottak Székesfehérváron

A szentmisével kezdődő ünnepségen a megyésfőpásztor elmondta: Székesfehérvár több szállal is kötődik Szent Gellérthez. A Szentföldre készülő Gellért az 1020-as években Fehérváron prédikált István király előtt. A szónoklat után egy látomásban megértette, hogy magyar földön kell maradnia, itt fogja elnyerni a vértanúság kegyelmét. Ereklyéjét ma is őrzi a fehérvári székesegyház oltára. István király Gellértet a palotába vitte, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Bölcsességgel, hittel nevelte Szent Imrét és az egész nemzetet. Tisztelték személyét, mint a kor egyik legképzettebb magyar főpásztorát és a bakonybéli remetét, aki mindenkiért imádkozott.

Alakja példaként szolgál a legmodernebb egyházi és világi kultúrát közvetítő papságnak, tanítóknak és tanároknak. Méltó, hogy ezen a napon köszöntsük a pedagógusokat, akik annyit fáradoznak a jövő nemzedékéért, meghatározzák gondolkodásmódjukat. A tanítóknak is Szent Gellért lelkületével kell helytállni, egy életre elfogadni hivatásukat. Ha kell, akár a média, a globalizáció, a társadalmi valóság rossz irányával szemben is példát adni és irányt mutatni – mondta a megyés főpásztor.

Hoffmann Rózsa a Gellért-napi konferencián a tavaly decemberben érvénybe lépett köznevelési törvény legfontosabb elemeit vázolta fel a székesfehérvári egyházmegye területén működő mintegy négyszáz pedagógusnak. Az államtitkár elmondta: az új magyar köznevelési törvény egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy emelje az elméleti és gyakorlati tudás színvonalát. Az újra bevezetett tartalmi szabályzókkal megszüntették a bizonytalanságot, bizonyos fokon egységesítették mind a tananyagot, mind az eredmények ellenőrzését. Hangsúlyozta, hogy bár nő az elvárás és a szakmai ellenőrzés a pedagógusoknál, egyúttal 2013-ban várható komolyabb anyagi megbecsülésük is.

Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az új törvény az értékelvűséget célozza meg szakítva az értéksemleges közneveléssel. Súlyos gondnak nevezte, hogy a családok a klasszikus nevelő funkciójukat nem tudják ellátni, a gyermekeknek személyes életvezetési problémákkal küzdenek. Az iskoláknak, a pedagógusoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tantárgyak oktatása során az erkölcsi és a családi életre nevelésre. A válság egyik legsúlyosabb következménye, hogy a családok eladták jövőjüket a bankoknak. Ezért fontos, hogy bevonják a pénzügyi ismereteket az oktatásba. Emellett visszakerülnek azok a műveltségtartalmak az alaptantervbe, amelyek 2003-ban kikerültek a szakmai dokumentumból – mondta az államtitkár.

Hoffmann Rózsa kiemelt feladatként jelölte meg a nemzeti középosztály megerősítését, amelynek egyik legfontosabb rétegét a tanító emberek képezik. Az oktatáspolitika egyik kiemelt célja ezért, hogy a pedagógusi életpályamodell bevezetésével támogassák ezt a társadalmi réteget. Az államtitkár végül elmondta: az egymástól elválaszthatatlan új köznevelési- és felsőoktatási törvény a hazai oktatás megújulását szolgálja, nincs más célja, mint hogy hozzásegítse az országot a felemelkedéshez, növelje a versenyképességet.

Az ünnepség zárásaként került sor a tanácsosi címek és a díjak átadására. Főmunkatársi címet kapott: Szilágyi István karbantartó, (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi), tanácsosit: Csuklyné Lovász Zsuzsanna, tanító-hitoktató (Szent Margit Általános Iskola, Tatabánya), valamint Pelyachné Pinczinger Klára, történelem-német tanár, (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi). Főtanácsosi címet kapott Csák Lajos igazgató (Szent Imre Általános Iskola és Óvoda, Székesfehérvár).

A Szent Gellért Díj ezüst fokozatát kapták: Koch Józsefné matematika-angol szakos tanárnő, (Szent Margit Általános Iskola Szent László tagiskolája, Bicske), valamint Szegletesné Márkus Judit műszaki tanár (Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola, Budaörs).

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

Kép: Gersztheimer Zsolt