Szent Imre-nap a budai cisztercieknél

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az idei Szent Imre-nap központi motívumaként a „peremvidék” témát választották a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárai. Az indíttatást Ferenc pápa augusztusi evangelizációs imaszándéka adta: „Hogy önmagunkból kilépve tanuljunk odaállni azok mellé, akik az emberi élet és a társadalom peremén élnek.”

„Saját magunk centrumából kilépni a perem felé egyszerre nyithatja meg bennünk azt a belső és külső utat, ahol szembesülhetünk egy olyan világgal, amelyben nem mi vagyunk az élen, ahol szegények és tehetetlenek vagyunk” – fogalmazták  meg a téma felvezetéseként.

A perem motívum bevezetéseként, a témát elmélyítő ismertetőben Mihályi Anikó, a Szent Imre Gimnázium tanára a bibliai József történetét idézte: A peremlét kifejezője lehet József kútélménye, „az addig az álomfejtést saját képességének tulajdonító József legbensőbb peremvidékére, a halál közelébe kerülve érti meg szívében a szövegben állandóan visszatérő formulának – »És az Úr Józseffel volt« – a jelentését”.

Ez a belső tapasztalat vezethet bennünket a társadalom peremén élők felé, akikkel találkozva megnyílhat a szívünk az együttérzésre, az irgalomra. Nem leereszkedés ez, hanem a közöttünk testté lett Isten szeretetének megélése, ahogyan arról Mustó Péter jezsuita is beszél:

„Ülj le közéjük a járdára. Húzd le a sarut a lábadról, vess ki magadból minden keménységet, előítéletet. Szent hely ez. Isten képmását keresd a taszító külső mögött. Tiszteletteljes távolsággal, mint Mózes az égő csipkebokor előtt.

Kik érthetik meg igazán a megtestesülés titkát?

Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik éheznek, fáznak, életükre törnek. Ők, akiknek hiányzik a család és szeretet, akiket megítélnek, elítélnek és súlyos bűn tudata terhel, csak ők tudhatják igazán, mit jelent a megváltásban reménykedni.” (Mustó Péter: Remény és kétség között Bogotá utcáin)

Ebből a gondolati háttérből kiindulva, a párbeszéd lehetőségének keresésével hívott meg a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium az immár hagyományos, minden évben megrendezett Szent Imre-napra olyan előadókat, akik a saját tudományterületükön, munkájukban és hivatásukban a társadalom számára kevésbé látható vagy elutasított területen tevékenykednek. A peremvidékhez azonban hozzátartoznak távoli, számunkra ismeretlen kultúrák is, mint például Szíria vagy Indonézia és a Fülöp-szigetek, amelyekről szintén hallhattak előadást a gimnázium diákjai.

A tematikus nap meghívott vendégei között szerepelt többek között Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkára; Forrai Tamás SJ, a Jézus Társasága Magyar Rendtartományának tartományfőnöke, a Jezsuita Menekültszolgálat elindítója; Szűcs Balázs, a Budapest-Széphalmi Jézus Szíve-templom plébánosa, az EMMI Budapesti Javítóintézetének munkatársa; Dr. Kuslits Béla orvos, közgazdász; Kozma Imre OH, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke; Bokorovics Balázs, a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. vezérigazgatója és munkatársa, Pelczéder Ágnes; Révész Máriusz országgyűlési képviselő; Borbásné Kozma Zsuzsanna és Keglevich Kriszta, a Magyar Rákellenes Liga munkatársai; Sayfo Omar politikai újságíró, Közel-Kelet szakértő, illetve a Szent Egyed közösség több tagja és a bicskei menekülttábor lakói.

A tematikus nap kiemelt programja volt a reggel 9.30 és 10.30 között szervezett, Menekültek és bevándorlók Európában és Magyarországon – Kerekasztal-beszélgetés a keresztény ember kérdéseiről és feladatairól a menekültválság idején címmel megrendezett pódiumbeszélgetés Prőhle Gergely, Forrai Tamás SJ és Matyasovszky-Németh Márton egyetemi hallgató, a Szent Egyed közösség és a Migration Aid aktivistája, a Bibó István Szakkollégium tagjának részvételével. A kerekasztal-beszélgetést Mihályi Anikó és Posta István, a Szent Imre Gimnázium tanárai vezették.

A beszélgetés első kérdése a szóhasználatra vonatkozott: a migráns, menekült, gazdasági bevándorló, betörő vagy honfoglaló kifejezések mind egyfajta gondolkodásmódra engednek rálátást. A meghívott vendégek egyöntetűen a menekült megszólítást tartották a legmegfelelőbbnek, ellentétben a migránssal, amely sok esetben eltávolító és semleges. Matyasovszky-Németh Márton azonban felhívta a figyelmet Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség alapítójának szóhasználatára, aki „új európai”-ként beszél a menekültekről. 

Prőhle Gergely a beszélgetés második kérdésében Lutherre hivatkozva beszélt a világi törvény és a lelki törvény, a szeretet parancsának összeegyeztethetőségéről. Elmondása szerint e kettő nem áll ellentétben egymással: miközben az ország védelméről is gondoskodni kell, személyes szinteken fontos és elengedhetetlen a segítségnyújtás. Az egészen konkrét jelenlétről, a menekültekkel való kapcsolatról Matyasovszky-Németh Márton beszélt, aki a Migration Aiddel a nyáron kialakult menekültválság idején mindennap ott volt a pályaudvaroknál. Személyes élményeiről beszélve kiemelte, mennyire fontos a szeretet nyelvén közelíteni azokhoz, akik elveszítették otthonukat. Ez a másikhoz való közeledés abban a reményben nyeri el értelmét, hogy ezáltal nem ellenséget látnak bennünk, hanem olyan embereket, akik szeretettel fogadjuk a hozzánk érkezőket.

A beszélgetés menetében előkerült a tények és a valóság kapcsolatának problémája: vajon látjuk-e a valóságot, a személyes emberi történéseket a tények mögött akkor, amikor falat emelünk magunk köré? Ezzel összefüggésben került szóba a hosszú távú programok kidolgozásának lehetősége, amely kapcsán Forrai Tamás SJ beszélt a Jezsuita Menekültszolgálatról. A kormány „tanácstalanságával” szemben a jezsuiták konkrét programot indítottak annak érdekében, hogy segítsék a menekültek integrációját. Prőhle Gergely arra világított rá, hogy valójában nincs egységesen kidolgozott, a menekültekkel foglalkozó kormányterv, amely kapcsán Forrai Tamás hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen lenne egy megelőző program kidolgozása. Mindketten hangsúlyozták, hogy fel kell készülnünk arra, hogy az általunk eddig ismert Európa át fog alakulni.

A délelőtt folyamán, párhuzamosan a pódiumbeszélgetéssel Dr. Németh Géza egyetemi docens Kalandozások a moldvai magyarok között Ceausescu korában címmel tartott előadást; Folly Áron öregdiák és Schaffler Andrea önkéntesek a Szeretet Misszionáriusainál végzett munkájukról, illetve Borbola Tamás, a Szent Egyed közösség tagja a Malawiban szerzett tapasztalatairól tartottak beszámolót.

A délelőtt második felében tartott előadások sorában szerepelt Almay Réka öregdiák Japánról tartott úti beszámolója, Dr. Párdányi Miklós, a Szent Imre Gimnázium volt igazgatójának előadása Magyar jezsuiták Provincia Paraquariában és a guarani háború az 1750-es években – a Misszió című Oscar díjas film igaz története címmel, Kiss Kálmán és Czigány Ildikó pilóták előadása (A látóhatár peremén – egy pilóta élete), Dr. Ribarics Pál fizikus előadása Tudásunk pereme – Az atomok működése alapján megérthetjük a világ keletkezését? címmel. 

A választható, színes programok közül kiemelkedett a Bicskén élő menekültekkel szervezett találkozás, amelyet a Szent Egyed közösség tagjai koordináltak. A beszélgetésről Székely Kinga, a közösség tagja tájékoztatott, aki elmondta, hogy a találkozón részt vett egy Nigériából érkezett, huszonkét éves fiú, aki mikrobiológiát tanult az ottani egyetem alapképzésén.

Családja keresztényként él egy olyan környezetben, ahol a kereszténység felvállalása az életükbe kerülhet. Elmondása szerint Törökország, Görögország és Szerbia érintésével érkezett Magyarországra egyedül, és az út során több barátját is elveszítette. Először a debreceni táborba került, ahol hat hónapot töltött. Jelenleg Bicskén él. Magyarországra érkezését követően beadta menedékjogi kérelmét, ma már menekültstátusszal rendelkezik. Terveiről kérdezve arról számolt be, hogy folytatni szeretné tanulmányait. Jövő ősztől az ELTE mesterképzésén vesz részt. A fiatalok elé Szent István királyt állította példának, aki a kereszténységet behozta és oltalmazta országunkban. Felhívta figyelmüket a tanulás és tudás erejére, és arra kérte őket, hogy ennek birtokában legyenek bátor és aktív alakítói a jövőnek.

A Szent Imre-nap folytatásaként november 6-án, pénteken bált rendeznek az iskola diákjai számára.

Fotó: Merényi Zita

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír