Szent László király ünnepe Szekszárdon

A csütörtöktől szombatig tartó Szent László-napokat Kustán Melinda textilművész és Borbély Károly festőművész Szent László emlékezete című kiállítása nyitja meg a Babits Mihály Kulturális Központban. A július 20-ig látható tárlat középpontjában a két művész közös alkotása áll, amelyen az ikonszerűen ábrázolt Szent Lászlót miseruhára emlékeztető palást öleli át. A kiállítás emellett a festőművész vázlatait és a textilművész szakrális palástsorozatát mutatja be.

Szent László király ünnepnapján, június 27-én a Szent János és Pál-kápolna mellett szabadtéri ünnepi misét tartanak, majd a Béla király téren emlékeznek a szekszárdiak a város „választott védőszentjére”. Szombaton ugyanitt rendezik a pörkölt és bor ünnepét, szombaton és vasárnap emellett három szekszárdi borászat várja nyitott pincékkel az érdeklődőket.

A Szent László-napokat 2001 óta rendezik meg a tolnai megyeszékhelyen. Halmai-Nagy Róbert, a kulturális központ igazgatója elmondta: újragondolják a rendezvényt, amely várhatóan a jövő évre kerül a helyére a szekszárdi programkínálatban.

A 2008-ban megjelent Szent László városa: Szekszárd című könyv megemlíti, hogy László király (1077–1095) egy alkalommal apja, a szekszárdi apátságban eltemetett I. Béla (1060–1063) sírját meglátogatva járt Szekszárdon. A Szent László-kultusz első említése egy 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely beszámol arról, hogy az 1794-ben leégett templom egyik mellékoltára Lászlót ábrázolja; a helyette emelt, ma is álló Béla király téri templomban szintén található egy őt ábrázoló mellékoltár.

Azt, hogy a város valaha is védőszentjévé választotta volna Szent Lászlót, egyetlen egyházi forrás sem említi, lakói mégis László népének vallják magukat évszázadok óta – írja a könyv bevezetője.

Szabó Géza, a kötet szerzője a szekszárdi Szent László-kultusz kialakulásáról elmondta: a XVIII. században, a török kiűzése után újfajta identitást kellett adni a közösségeknek. A magyarság számára legfontosabb két kultusz, Mária és László király tisztelete közül Szekszárdon – I. Béla király révén – Szent Lászlót részesítették előnyben.

Magyar Kurír