Szent Lőrinc tüzes könnyei

Az augusztusi csillaghullást óangol hagyomány alapján Lőrinc tüzes könnyeinek nevezik. Amikor a Föld Nap körüli útján a Swift-Tuttle üstökös pályáját keresztezi, a kométa számtalan apró darabja kerül a Föld légkörébe, felizzik, majd elég. Az év során ez a leggazdagabb csillaghullás. Ezért Szent Lőrinc könnyeinek nevezik a hullócsillagokat, melyeket a népszerű szent emléknapja, augusztus 10. körül lehet megfigyelni. E napokban – idén várhatóan augusztus 12-ről 13-ára virradó éjjel – számtalan pici fény felvillanását figyelhetjük meg; de a megelőző napokban is igen magas lesz a hullócsillagok száma.

Minthogy a földről nézve a Perszeusz csillagkép körül tűnnek fel az égi jelenségek, e meteorrajt Perszeidáknak hívják. A meteorok száma évenként változik, mivel a Swift-Tuttle csak minden 134. évben közelíti meg a Földet (legutoljára 1992-ben). Amikor az üstökös napközelbe ér, veszít anyagából, és a porszemnyi törmelékek szétszóródnak a pályáján. A meteorok mintegy 60 km/h sebességgel érkeznek a föld légkörébe, s 80–300 kilométeres magasságban a levegővel való súrlódás következtében elégnek. A meteorok mérete a néhány tized milimétertől 1 centiméterig terjed. Egy 1 mm átmérőjű meteor fényes jelenséget idéz elő, a több centiméter átmérőjű pedig már olyan fényes is lehet, mint a telihold

*

Legendája szerint Szent Lőrinc Valeriánus császár keresztényüldözése idején II. Szixtusz pápa tanítványa és – kiváló tulajdonságai miatt – fiatal kora ellenére fődiakónus volt; a szent áldozat bemutatásánál segédkezett. Nagy gondot viselt a szegényekre és a betegekre; alaimzsnát osztott közöttük. A hagyomány szerint sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.

A pápát 258. augusztus 6-án elfogták; Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között. Mihelyt megtudták, hogy ő a vagyon őrzője, elfogták, s követelték az egyház vagyonát. Ekkor Lőrinc elővezette a betegeket és a szegényeket, mondván, hogy ők az egyház kincsei. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Kínzói először megostorozták, majd kínpadra vonták. A legrettenetesebb gyötrelmek közepette is Istent magasztalta: „Áldott légy Uram, Istenem, hogy ennyire könyörületes vagy méltatlan szolgád iránt. Add kegyelmedet, hogy a jelenlevők lássák: nem hagyod el szolgáidat, megvigasztalod őket a veszedelem idején”. Ekkor – a hagyomány szerint – megjelent az Úr angyala, és letörülte a verítéket homlokáról, a vért sebeiről. Amikor megfenyegették, hogy egész éjjel a kínpadon sanyargatják, így kiáltott: „Az én éjszakám sötétséget nem ismer; ott minden nappali fényárban úszik”.

258. augusztus 10-én tüzes rostélyra fektették, lángra lobbanni nem engedték, hogy tovább tartson a kínzás. A legenda szerint amikor már egy darabig mozdulatlanul feküdt a parázs fölött, vidáman szólt a prefektusnak: „most már megfordíthatnál; ez az oldalam eléggé megsült”. A legenda arról is beszámol, hogy kínzása közben könnyeket ontott embertársai bűnei miatt. Az égre emelve szemét, imádkozott; könnyei végigfolytak az arcán. Nem magát siratta: Róma megtérését kérte az Úrtól. Haláláig szüntelenül imádkozott.

Vértanúságának feltételezett helyén, a Via Tiburtina mellett 330-ban Nagy Konstantin császár bazilikát építtetett (San Lorenzo fuori le mura), mely egyike Róma hét fő templomának. A kripta egy antik szarkofágában együtt nyugszik István vértanúval. A sírbolt keresett zarándokhellyé vált.

Szent Lőrinc a legnépszerűbb szentek sorába tartozik. Róma egyik kerülete is róla kapta nevét; Spanyolország nemzeti, Olaszország és Dél-Amerika népszerű szentje. Szent Lőrinc nevét viseli Kanada legnagyobb tengeri öble és egyik folyója; Dél-Amerikában hegyet neveztek el róla. Európában számos település, ősi és modernebb templomok, a spanyol király rezidenciája Madrid mellett, csodálatos művészeti emlékek köthetőek nevéhez, tiszteletéhez, legendájához. Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett, Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért Németországban is népszerű szent. Magyarországon is több település viseli nevét. Esztergom ősi városi címerében is szerepel a Szent Lőrinc-kapu.

Lőrinc vértanú a tisztítótűzben szenvedő lelkek, a tanulók, diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, az égési sérüléseket szenvedettek s mindazok védőszentje, akik tűzzel dolgoznak – így a serfőzőké, üvegfúvóké, szakácsoké, cukrászoké, fogadósoké.

Magyar Kurír

(gj)