A Szentatya spanyolországi látogatásának első állomása: Santiago de Compostela

A Spanyolország észak-nyugati csücskében található területet, Galíciát az ott lakók kétféleképpen jellemzik: az egyik egy színhez, míg a másik a zenéhez kapcsolódik. Galícia a félsziget legcsapadékosabb tartománya, ezért a terültet a zöld jelzővel illetik nemcsak a galíciaiak, hanem a Santiago de Compostelába érkező zarándokok is. A másik jelző a dallamosságra utal, amely a beszélt nyelvet, a galíciait jellemzi. A gallego nyelv az újlatin nyelvcsaládba tartozik, amely a középkori portugál nyelvből alakult ki, és az egyszerű, földműveléssel foglalkozó nép által maradt fenn. Nagy és régi irodalmi hagyománya van. A gallego dallamos nyelv, amelyet terület jellegzetes hangszere, a duda is jelképez.

Az Ibériai-félsziget, így Európa legnyugatibb része Galícia. A rómaiak „Finis terrae”-nek is nevezték, vagyis az ismert világ végső határának, amelyen túl már csak az óceán van. Galícia neve az ott élő lakosok nevéből ered, ugyanis a területet a rómaiak Gallaecia provinciának nevezték el, amely azonban magába foglalta a mai Asztúriát is. A középkorban Galícia nevét a kehely szóhoz hasonlították, ezért címerében hamarosan feltűnt e szent szimbólum, vagyis a szent kupa. Idővel a kehely és a szent ostya köré hét kereszt társult, amely Galícia hét területi egységét jelképezi. Ehhez egy máig őrzött hagyomány is kapcsolódik, miszerint Krisztus Király ünnepét követően a nyolcadik napon Galícia öt püspöke és a hét területi egység polgármesterei összejönnek, hogy megünnepeljék a galíciai Lugo város dómjának közös felépítését.

Ez az ünnepi hagyomány is rávilágít Galícia keresztény mivoltára, amely egészen az V. századig, a szvévek által alapított Galíciai Királyság idejére nyúlik vissza. A korszak egyik kiemelkedő személyisége, a hagyomány szerint Pannóniából érkezett Brágai Szent Márton püspök volt, aki a keresztény kultúra egyik nagy tanúságtevője e területen. A monasztikus hagyomány örökségei még mai is fellelhetők az ún. Ribera Sacra vagy Ripa Sacra területén.

A keresztény kultúra másik jelentős eseménye Jézus tanítványának, Szent Jakab apostol jelenléte. Sírjára a IX. században leltek rá csodálatos látomásokat követve: egy éjszaka folyamán csillagok jelezték Szent Jakab feledésbe merült sírját. Innen ered a Compostela elnevezés, amely annyit jelent: csillagok mezeje. Ezt követően a keresztény kultúra egyik legjelentősebb zarándokhelyévé vált Santiago de Compostela.

Galícia ma Spanyolország azon három történelmi tartományai közé tartozik, amely saját nyelvvel, kultúrával és történelemmel rendelkezik, úgy mint Katalónia és Baszkföld. Jelenleg Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike.Galícia autonóm kormányának székhelye a 93 ezer lakosú város. Kolumbusz Kristóf első útjáig ezt a tartományt tartották a föld legnyugatibb szélének. A város kelta eredetű és nevét az idősebb Szent Jakab apostolról kapta. „Campus stellae” (Compostela) arra a csillagra utal, amely Szent Jakab földi maradványainak helyét jelölte, aki Jeruzsálemben szenvedett vértanú halált és ott temették el, de csodás módon Spanyolországba került. 813-ban II. Alfonz, Asztúria és Galícia királya talált rá a sírra és templomot építtetett azon a helyen, a bencés szerzetesekre bízva fenntartását.

Santiagót 997-ben muzulmán hadsereg lerombolta. II. Bermudo király építtette újjá és változtatta kultuszhellyé, így Jeruzsálem és Róma után a zarándoklatok harmadik célpontjává lett. A XVI. században egyetemet hoztak létre a városban, amely a mai napig létezik. A várost és a Santiagóba vezető zarándokutat 1985-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. 1993-ban ünnepelte utoljára a város a Szent Jakab-évet.

Santiago de Compostela főegyházmegyében a lakosok 92%-a katolikus. Több mint ezer plébánián és 2 missziós állomáson közel 800 pap, 300 szerzetes, ezer szerzetesnő végez szolgálatot. A helyi egyház gondozásában 850 nevelési, 17 jótékonysági intézmény van. A főegyházmegye élén Julián Barrio Barrio érsek áll. 1946-ban született, 1971-ben szentelték pappá, 1993-ban püspökké. 1996 óta vezeti a főegyházmegyét.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír