A szülők képviselői, pedagógusok, az orsolyita nővérek, az intézmény vezetősége imádságos jelenlétükkel erősítették a közösség távol lévő tagjait. Megható valóság, hogy lassan szárnyukra bocsátjuk azokat a felnőtt korba lépő diákjainkat, akik közül többen az óvodától az érettségiig 15 éve intézményünk falai közt nevelkednek. Első óvónénijük és első tanítójuk gondolatban most is vigyázó tekintettel kíséri őket.
A napi evangélium (Jn 6,16–21) krisztusi bátorítása – „Én vagyok, ne féljetek!” – a bárkában a háborgó vízen hányódó tanítványokat nyugtatta meg. Hányszor bátorította a szülő, az óvónéni, a tanító „Ne féljetek!” biztatása gyermekeinket! Közös imánk mindannyiunkat megerősített abban, hogy ha befogadjuk Krisztust a szívünkbe, akkor a jelen háborgó vizein is jó irányba fog haladni életünk.
Hétfő reggel, április 19-én újra a plébániatemplomban gyűltünk össze, Bákonyi János atya vezetésével. A nővérek és pedagógusok abba az imaszándékba kapcsolódtak be, amely az óvoda és iskola nyitása megáldásáért fohászkodott. Bákonyi atya a pedagógusok, óvodások és diákok nehéz helyzetére utalva így fogalmazott: „két tanév alatt harmadszor kezdjük újra a tanévet”.
A napi evangéliumban a nép bárkába száll, hogy Jézusra találjon Kafarnaumban. A Jézussal való találkozáskor pedig a következő tanítással gazdagodnak: „Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre.” A közösség megtartó erejében bízva fohászkodtunk Istenhez, hogy figyelmünket az örök élet kenyere felé irányítsa. A könyörgésekben a hit bátorságát, a Jóisten áldását kértük közösségünkre, bölcsességet, testi-lelki egészséget kérve a családoknak, hogy továbbra is jó példát tudjanak adni a hit szerint való életre.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum, Két tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda – Kisvárda
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria