Szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilikában Magyarok Nagyasszonya ünnepén – FRISSÍTVE

A szertartáson Máriapócsról, Kolozsvárról és Csíksomlyóról érkezett magyar zarándokok, valamint a római magyar közösség tagjai vettek részt. Október 8-a a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolna búcsúnapja is egyben.

Angelo Comastri, a Szent Péter-bazilika főpapja olasz nyelvű homíliájában felidézte, hogy a székesegyház magyar kápolnájában látható szoborcsoport az államalapító Szent Istvánt ábrázolja, amint éppen felajánlja koronáját Szűz Máriának, akinek oltalmába „bizalommal, alázattal és meggyőződéssel” bízta a szeretett magyar nemzetet.

A bíboros emlékeztetett, hogy Magyarországon több mint százharminc Mária-kegyhely található. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tizenkét csillagos zászlaja is Szűz Mária koronáját idézi. „Európa egyedül akkor volt igazán egységes, amikor keresztény volt” – fogalmazott a bíboros, hozzátéve, hogy egyedül a kereszténység képes biztos békét és őszinte testvériséget teremteni a mai Európában is.

A Szent Péter-bazilika főoltára mögötti úgynevezett Katedra oltárnál bemutatott szentmisén Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök és Tóth Tamás pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora mellett huszonkét pap is koncelebrált, és a kolozsvári Szent Cecília kórus énekelt.

A résztvevőket, köztük több nemzet nagykövetét és a Mária-kegyhelyek jubileumára érkezett zarándokokat Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar nagykövet köszöntötte.

A szertartás után Angelo Comastri bíboros vezetésével a magyar zarándokok levonultak a Magyarok Nagyasszonya-kápolnába. A magyar zarándokcsoportok szintén részt vettek a Mária-kegyhelyek Ferenc pápa által meghirdetett jubileumán a Vatikánban.

* * *

Az alábbiakban Comastri bíboros szentbeszédét olvashatják.

A magyar kápolnába lépve, mely a vatikáni grották igazi gyöngyszeme, tekintetünket rögtön Szent István király, a magyar államalapító nagyméretű bronzszobra vonzza magához. A szobor a szent király nagyjelentőségű gesztusát jeleníti meg, mely összefoglalja egész hívő életét: kezében tartva királyi koronáját, mely a magyar nemzet jelképe, felajánlja azt Máriának, hogy Mária védelmezze, őrizze, óvja. István király tekintetében felsejlik a bizakodás, az alázat, de a bizonyosság is, hogy Mária elfogadja odaadó fiúi gesztusát. István király eme tette mély nyomot hagyott a kedves magyar nép történelmén, s azt Mária révén Krisztus felé irányította. Bizton kijelenthetjük, hogy Magyarország dicsőséges és gyakran megszenvedett történelmében felismerhetjük Mária pontos és hűséges válaszát a szent királynak a keresztény millennium hajnalán tett eme gesztusára. Ezért hívják Magyarországot „Mária Országá”-nak. S ez a máriás kötődés 1848-ig még a nemzeti himnuszban is kifejeződött, mely valójában egy Mária-himnusz volt, ami igazán megindító és példanélküli.

Tegyük fel a kérdést: miért tisztelte Szent István a Szűzanyát, követve mindazon szentek példáját, akik Máriára bízták magukat, egészen Szent II. János Pállal és Kalkuttai Szent Terézzel bezárólag? Miért? Az evangéliumban találjuk meg a választ, Isten egyértelmű és visszavonhatatlan döntését.

Az emberiség eltávolodott Istentől, de Isten nem távolodott el az emberiségtől; az emberiség nem bízott Istenben, de Isten továbbra is bízik az emberiségben; az emberiség elárulta Istent, de Isten nem árulja el az emberiséget. Ezért jutott Isten egy olyan döntésre, amitől mi bizonyára eltanácsoltuk volna. Isten elküldte Fiát a mi gonosszá és lázadóvá lett történelmünkbe, hogy egy új történelemnek adjon kezdetet: az üdvtörténetnek, a bűntől megszabadított emberiség történelmének, ami mindmáig folyamatban van (ezért is gyűltünk itt imádságra össze).

Ám – jól figyeljünk! – amikor Isten Fia belépett a mi történelmünkbe, a mi családunkba, Mária szabadságának kapuján kopogtatott: befogadást kért tőle, s Mária szűzi méhében Isten Fia emberré lett. Attól a perctől fogva Mária részese az emberiség megmentése történetének, s jelenlétét könnyű felfedezni számos közbeavatkozásban, melyek az ő anyai gondoskodásának jelei. Szent István megnyitotta szívét az evangélium előtt, tiszta tekintetével meglátta az Isten mutatta irányt: ezért fogadta el engedelmesen és bizalommal Mária jelenlétét, s kívánta rábízni a születő magyar nemzetet. A magyar nép pedig hű maradt Szent István gesztusához: magyar földön a nép Mária-tiszteletét mintegy 130 Mária-kegyhely hirdeti s zarándoklatai buzgó és őszinte jámborságáról tanúskodnak.

Vizsgáljuk is meg jobban! Keressük meg a Mária-tisztelet gyökerét, hogy még jobban kidomborodjék Szent István gesztusának bölcsessége és összhangja a szent evangéliummal. János evangélista elbeszéli, hogy Jézus a galileai Kánában vitte végbe első csodáját, mellyel kinyilvánította tanítványai előtt isteni mivoltát. Nos, ezen első csodája Mária alázatos és bizakodó kérésére történt. Ő vette észre az ifjú pár szükségét, ő hívta fel rá Jézus figyelmét, ő biztatta a szolgákat: „Tegyétek azt, amit Jézus mond!”.

Szent István, mint az evangélium figyelmes hallgatója, jól ismerte Máriának ezt a csodálatos közbeavatkozását és levonta a logikus következtetést: az egész magyar nemzet felajánlását Máriának. Jézus, miközben hagyta, hogy a kereszten rátámadjon az emberi gonoszság, s arra a szeretet és a megbocsátás isteni hatalmával válaszolt, abban a pillanatban jelentőségteljes szavakat intézett Máriához. Jánosra mutatva, aki az egyházat és egész emberiséget képviselte, azt mondta Máriának: „Asszony, íme a fiad!” Ami annyit tesz: „Mária, gondoskodj róla; segíts neki, hogy bízzon bennem; segítsd, hogy higgye, a gonoszságot a jósággal lehet legyőzni; segítsd, hogy félelem nélkül tegye magáévá a szeretet parancsát, amellyel tompítható, sőt legyőzhető az embereket Isten útjáról letérítő gyűlölet”. Jézus szavaiban Szent István bizonyára Mária-tiszteletének hathatós és vitathatatlan támaszára lelt: s ezt a tiszteletet a magyar népnek is mint értékes örökséget adta tovább.

Egy jókívánsággal fejezném be. Európa csakis akkor volt valóban egységes, amikor mélységesen keresztény volt. Keringjen ismét a keresztény hit Európa ereiben, az elválaszthatatlan Mária-tisztelettel együtt, s akkor jön el a biztos béke és az őszinte barátság új időszaka. Csakis az Anyának van ugyanis hatalma, hogy egyesítse és megbékítse gyermekeinek szívét. Szívesen gondolok arra, hogy az európai zászló kék színe, a tizenkét csillaggal világos Mária-utalás: maga Arsène Heitz, a zászló tervezője is bevallotta. Miközben Európa minden országában az európai zászlót lengeti a szél, Mária, akit Szent István király úgy szeretett, érintse meg az európaiak szívét és újítsa meg bennük a kereszténységgel történt első találkozás buzgóságát.

Mária közbenjárására, így legyen!

(Fordította: Érszegi Márk Aurél)

Forrás: MTI; Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír