Ferenc pápa 2013 júliusában írta alá a kettős szentté avatás dekrétumát, és pápai hatáskörénél fogva úgy határozott, hogy XXIII. János szentté avatásához nem szükséges még egy csoda.
II. János Pál 2005. április 8-ai temetésén a hívők Santo subito! (Azonnal avassák szentté!) feliratú táblákat tartották a magasba. Utóda, XVI. Benedek pápa már április végén engedélyezte II. János Pál kanonizációs eljárásának elindítását, amelyhez az egyházi előírások szerint a haláltól számított öt évet kellett volna várni.
A kanonizáció első lépcsőjének számító boldoggá avatás is gyorsan lezárult: a lengyel pápát 2011. május elsején XVI. Benedek pápa avatta boldoggá a római Szent Péter téren bemutatott misével. A szertartáson mintegy másfél millióan vettek részt, közöttük 90 állami és egyházi delegáció. A boldoggá avatáson II. János Pál koporsóját a Szent Péter-bazilika főoltáránál helyezték el, amelyhez a hívők két napig zarándokoltak. Ezt követően II. János Pál földi maradványait visszahelyezték a Szent Péter-bazilika altemplomába.
A boldoggá és szentté avatásnak szokás szerint több szakasza volt Lengyelországban és Rómában is, amelyeket az úgynevezett posztulátor felügyelt, vagyis az a teológiában, egyházjogban és történelemben jártas személy, aki mintegy ügyvédként az ügy előremeneteléért felelős. II. János Pál posztulátora a lengyel Sławomir Oder atya volt. A vatikáni Szentté Avatási Ügyek Kongregációja előtt zajlott eljárásban 130 tanút hallgattak meg, akik pro és kontra nyilatkoztak az egyházat 1978 és 2005 között vezető pápa kanonizációjáról. A titkosított jegyzőkönyv ellenére a tanúk között szereplő Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetőjének most kiadott könyve arról számol be, hogy Carlo Maria Martini milánói érsek túl gyorsnak tartotta II. János Pál kanonizációját. Az eljárás során két csodát tulajdonítottak II. János Pálnak: a hozzá intézett ima meggyógyította a Parkinson-kórban szenvedő Marie Simon-Pierre Normand francia szerzetesnőt, és hasonlóképpen gyógyult meg Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony is. Mindketten jelen lesznek II. János Pál vasárnapi szentté avatásán.
XXIII. János öt évig – 1958 és 1963 között – vezette az egyházat. Halálától számítva kanonizációja több mint ötven évig tartott. Az Olaszországban „jó pápaként” ismert XXIII. Jánost a jubileumi szent évben, 2000. szeptember 3-án II. János Pál avatta boldoggá. Az ügy posztulátora az olasz Giovangiuseppe Califano atya volt, aki szintén jelen lesz a szentté avatáson. XXIII. János csodájának Caterina Capitani nápolyi nővér 1966-os meggyógyulása számít. A szerzetesnő azóta már elhunyt; szerzetesrendjének tagjai vesznek részt a szentté avatáson.
A két pápa koporsóját most nem állítják ki, a hívők a szentté avatás után a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírjaikhoz járulhatnak.
Magyar Kurír