Tarjányi Zoltán: Nem csak a munka miatt tanulunk teológiát

Közösen ünnepelték az ELTE-vel az egyetem alapításának 375. évfordulóját.

Igen, mert az ELTE és a PPKE egyaránt jogelődjeként tartja számon a Pázmány alapította universitast. Pázmány Péter 1635-ben alapította az egyetemet egy teológiai és egy filozófiai (bölcsészeti) karral. Később az egyetem jogi, majd orvosi karral bővült,  majd 1921-ben felvette alapítójának nevét. A kommunista korszak kormánya 1950-ben keresztelte át Eötvös Loránd Tudományegyetemmé, és egyben leválasztotta róla karunkat (később az orvosi kart is), mely 1992-ig Római Katolikus Hittudományi Akadémia néven működött a Központi Papnevelő Intézetben. 1992-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar az Apostoli Szentszék előzetes hozzájárulásával megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet egy hittudományi és egy bölcsészkarral, melyekhez azóta más karok is társultak. 

Nos, a kereszténység az egyedüli vallás, amely Istenről nem csupán elmélkedésekben és spekulációkban beszél, hanem Isten kinyilatkoztatását, azaz a történelemben való megnyilatkozásait dolgozza fel tudományos módszerekkel. A teológia szó görögül Istenről való beszédet jelent. Aki keresztény teológiát tanul, az az emberi ész lehetőségei szerint teljesen és átfogóan megismeri Istent, valamint mintegy Isten szemével látja az egész teremtést, benne az emberrel és az emberiség különböző közösségeivel. Így megismeri az Isten akarata szerinti emberi életet is. Karunk célja az, hogy megfelelő felkészültségű papokat, teológusokat és hitoktatókat biztosítson a magyar egyház számára. De hallgatóink között sokan vannak, akik nem azért végzik tanulmányaikat, hogy hittant taníthassanak, hanem mert el akarják mélyíteni hitüket és hitbéli ismereteiket.

Mennyi hallgatója van a HTK-nak, és mit oktatnak?

Nappali tagozaton a hallgatók fele kispap, a másik fele pedig világi, köztük nagyjából egyforma a férfiak és nők aránya. Jelenleg az öt évfolyamon összesen mintegy száz ember tanul. Egyrészt osztatlan teológiai képzést nyújtunk, amelynek a végén bakkalaureátusi diplomát lehet szerezni, ami nem a bolognai hároméves alapdiplomának felel meg, hanem az ötéves egyetemi diplomának. Ha ennek megfelelő a minősítése, akkor a doktori iskolában lehet folytatni a tanulmányokat, és ott megszerezni a licencia fokozatot. Ha pedig ez is legalább jó minősítésű, akkor a hallgató megírhatja és megvédheti a teológiai doktori (PhD) dolgozatát. A HTK a Nevelési Kongregációhoz tartozik, így ha valaki bakkalaureátust szerez nálunk, külföldön is bármelyik másik pápai egyetemen folytathatja a tanulmányait a doktori iskolában. Sokan a licenciát külföldön szerzik meg, majd a doktori értekezést nálunk írják. A bakkalaureátusi diploma mellett kiadunk olyan teológus diplomát is, ami egyetemi oklevél, de nem jogosít fel a doktori iskolába beiratkozásra a görög, héber és latin nyelv megfelelő szintű ismeretének hiánya miatt. A teológus szakon természetesen hitoktatói specializációt is nyújtunk.

Nappali tagozaton a már említett kétféle osztatlan teológus képzés mellett egy éve indítottuk a katolikus közösségszervező szakot. Ezen a képzésen olyan teológiai és más korszerű ismereteket (jogi, számítástechnikai, kommunikációs, pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, vezetéselméleti) nyújtunk, melyek által a mai igények szerint tudnak majd hallgatóink részt venni az egyház különféle közösségeinek életében. Ezt a szakot a HTK koordinálja, de a képzésben részt vesz a BTK, a JÁK, valamint az ITK is. Ezért az órák egy részét videókonferencia segítségével bármelyik karunkról nyomon lehet követni. A tanulmányok végén bolognai BA diplomát lehet szerezni.

Levelező tagozaton is lehet osztatlan képzésben teológus diplomát szerezni, de mivel itt biblikus nyelveket nem oktatunk, nincs lehetőség a teológiai bakkalaureátus megszerzésére, így innen nem lehet továbblépni a doktori iskolába. Emellett bolognai rendszerű kétciklusú képzést is folytatunk: a katekéta-lelkipásztori munkatárs BA és az erre épülő hittanár-nevelő MA képzést, ahol olyan egyetemi szintű hittanár-nevelő diplomához lehet jutni, amelyet az állam immár nem csak hittanár, hanem pedagógus diplomának is elismer. Az ehhez szükséges pedagógiai és pszichológiai tanegységeket a BTK biztosítja. Megfigyelésünk szerint a levelező tagozatra nem elsősorban azok iratkoznak be, akik hittant szeretnének tanítani, hanem inkább olyan másoddiplomások (például orvosok, mérnökök, tanárok, jogászok), akiket érdekel a hittan, akik kíváncsiak a hit világára. Akik elmélyíteni szeretnék hittani ismereteiket, hogy felvértezetten folytassák a keresztény tanúságtételt a világban.  

Melyik mostanában a legnépszerűbb szak?

Mind a nappali, mind a levelező tagozaton az elmúlt években a hallgatói létszám csökkenése tapasztalható, de ez más hitéleti felsőoktatási intézményekre is érvényes, hiszen eléggé telített a hitoktató pálya hazánkban. Mindemellett a nappali teológus szakunkra ezután is szükség lesz, mert mindig lesznek papságra készülő ifjak és a teológia iránt alaposabban érdeklődő világiak. Hangsúlyozom, hogy katolikus teológiai doktori oklevelet Magyarországon egyedül a Hittudományi Kar adhat ki, tehát doktori iskolánk létjogosultsága sem kérdőjelezhető meg: ebben jelenleg harmincan haladnak a PhD felé. 

A levelező tagozaton mi öt szombat-vasárnapos hétvégén tartjuk félévente a konzultációkat, szemben a többi intézménnyel, ahol szemeszterenként tíz szombatot jelent a képzés. Reméljük, hogy sokakat fog érdekelni volt hallgatóink közül az egyetemi hittanár-nevelő MA diploma megszerzésének a lehetősége. Újra és nyomatékkal mondom: ezt az állam pedagógus diplomaként fogadja el. Akik tehát bármilyen diplomát már szereztek a HTK-n, jelentkezhetnek a hittanár-nevelő képzésünkre, mely MA diplomát ad. Megjegyzem, hogy mind nappali, mind levelező formában megszerzett diploma után folytatható a tanulás a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetben is, ahol kánonjogi bakkalaurea, licencia és doktori (PhD) oklevél szerezhető.

Milyen a kar itthoni beágyazottsága?

Más hittudományi főiskolákon van néhány kiváló tanár, de ott csak néhányukat tudják függetleníteni a lelkipásztori szolgálattól, így a plébánosi vagy kápláni teendők mellett oktatnak. Nálunk minden professzor (amellett, hogy a misézésből és gyóntatásból alkalmilag kiveszi a részét) kizárólag a teológiai kutatással és tanítással foglalkozhat. Ennek sok eredménye van. Például karunk rendezi minden évben a teológiai tanárok továbbképző konferenciáját, és sok professzor tart továbbképzőt az egyházmegyékben a papoknak és a hitoktatóknak. 

A nemzetközi kapcsolataik milyenek?

Rendszeres kapcsolatunk és együttműködésünk a passaui, a bonni és a leuveni teológiai karokkal van, ezt Puskás Attila dékán-helyettes koordinálja. Emellett karunk tanárai rendszeresen részt vesznek külföldi és hazai konferenciákon.  

A Sapientiával milyen a viszonyuk?

A Sapientia egyfelől a szerzetesek képzésének a főiskolája, másfelől infrastrukturális és szakindítási szempontból olyan előnyökkel rendelkezik, amelyekkel a HTK nem tud versenyezni. Mindemellett az egyes tanszékek között gyümölcsöző az együttműködés.  

Mely tudományterületek a HTK specialitásai?

Mind a 12 tanszékünk meghatározó a maga területén, mindegyikre szükség van ahhoz, hogy szilárd alapokon nyugvó teljes áttekintéssel rendelkezzen valaki a hittudomány területén. A filozófia, az alapvető hittan, a bibliai és a latin nyelvek, az ó- és újszövetségi biblikum, valamint a patrisztika és az egyháztörténelem tanulása történik az első években. Erre a biztos alapra épülnek rá a teológia tudományának speciális tantárgyai, általában a képzés 4-5. évében: ó- és újszövetségi exegézis, erkölcsteológia, kánonjog, dogmatika, liturgika és a pasztorálteológia. 

A HTK tanárainak jegyzeteit sok hittudományi főiskolán tankönyvként használják. Végső soron a teológia tudományának színvonalas művelését hazánkban elsősorban karunktól várhatjuk. Ide tartozik, hogy a Teológia szakfolyóiratot mi adjuk ki, de az is, hogy könyvsorozataink vannak: a Folia Theologica sorozatban idegen nyelvű tanulmányokat jelentetünk meg, a Varia Theologica sorozatban pedig a már említett teológiai tanárok továbbképző konferencia előadásai látnak napvilágot. Ezek mellett az egyes tanszékeknek (pl. biblikum, kánonjog, erkölcsteológia) is vannak külön könyvsorozatai. Még meg kell említenem a HTK büszkeségét, a kari könyvtárat. Ez kétség kívül hazánkban a legszínvonalasabb teológiai folyóiratokat és könyveket tartalmazó könyvtár, mégpedig a legszélesebb spektrumban. Kijelenthető, hogy aki Magyarországon a teológia tudományában kutatómunkát végez, vagy minőségi szakdolgozatot ír, annak kikerülhetetlen a könyvtárunkba való beiratkozás. Néhány személyt is érdemes külön kiemelni. Megboldogult Gál Ferenc és Vanyó László professzorok karunkról lettek a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjai. Az elmúlt években karunk volt tanára, Erdő Péter bíboros, majd Szuromi Szabolcs Anzelm rektorhelyettes (mindketten kánonjogászok) elnyerte az MTA doktori címét, Bolberitz Pál, Kránitz Mihály és Rózsa Huba pedig magas állami kitüntetésben részesültek.

Hogy látja, a teológia tudományában melyek az aktuális, teológusokat foglalkoztató kérdések?

Az elmúlt évtizedekben, a II. Vatikáni Zsinat után először az ó- és újszövetségi szentírástudomány kapott új lendületet, majd új látásmódok és új módszerek jelentek meg a patrológiában, a szisztematikus teológiában, az erkölcsteológiában egyaránt. Tehát minden teológiai diszciplínáról elmondható, hogy aktuális kérdésekkel néz szembe. 

II. János Pál pápa az etika egyetemi tanárából lett püspök, majd pápa.

Igen, a lublini katolikus egyetemen tanított. Később pápaként saját szakterületemet, az erkölcsteológiát sajátosan érintette munkássága. Ugyanis minden pápai enciklikában volt régebben is erkölcstani vonatkozás, de hogy valaki kizárólag az erkölcstan kérdéseiről külön dokumentumot tegyen közzé, ezt ő tette meg először a történelemben, amikor 1993-ban közzé tette a Veritatis splendor (Az igazság ragyogása) című enciklikát.

A jelenlegi pápa is tematizálja a teológiát?

Joseph Ratzinger bíboros dogmatika professzor volt, majd sokáig vezette a Hittani Kongregációt, ezért széles spektrumban kellett foglalkoznia a teológia különböző kérdéseivel. Mióta XVI. Benedek pápaként az egyházat vezeti, azóta enciklikákat is közzétett, de több kötetes könyvet is írt A názáreti Jézus címmel. Enciklikái a remény és a szeretet erényével foglalkoznak, tehát azokkal a teológiai erényekkel, amelyekkel az ember nem csak Isten felé fordul, hanem életközösségre is lép Istennel. A nemrég kiadott apostoli buzdítása (Verbum Domini, Az Úr Szava), valamint a Jézusról szóló kötetei pedig lényegében a Szentírás értelmezésével foglalkoznak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a pápa megnyilatkozásaival a keresztény élet alapjait akarja újra megszilárdítani, így a keresztény hit leglényegesebb szavaihoz rendezi a teológiai gondolkodást.

Beszélgetéssorozatunk korábbi részei:
PPKE ITK
PPKE JÁK
Sapientia 

Szilvay Gergely/Magyar Kurír