Timothy Dolan, az „amerikai pápa”

Amikor Timothy Dolant az Egyesült Államok Püspöki Konferenciájának élére választották, a média elkezdte őt amerikai pápaként emlegetni. A február 18-i konzisztóriumot megelőző napon az új evangelizációról beszélt a bíborosi kollégium tagjai előtt. Andrea Tornielli szerint ekkor sokakban megfogalmazódott, hogy esélyes is lehet a pápaságra – ha nem lenne amerikai, hiszen Amerika már így is egy szuperhatalom.

A Missouri államban található St. Luisból származó, 62 éves bíboros hét évig Rómában élt mint az Észak-Amerikai Kollégium vezetője. 2002 és 2009 között Milwaukee érseke volt, 2009-ben New York érsekévé nevezték ki.

Sok vita zajlott akkoriban arról, vajon ő a konzervatív vonalat képviseli-e, vagy épp ellenkezőleg, nem mutatkozik hajlíthatatlannak bizonyos elvek tekintetében az amerikai püspöki kar konzervatív vonalával ellentétben. Ami bizonyos: szilárdan kiáll az egyházi tanítás mellett, ugyanakkor nyitott a társadalmi kérdések és a modern világ felé. Az „amerikai pápa” oroszlánként védelmezte XVI. Benedek pápát a pedofil botrányok kitörése idején, keményen bírálta a New York Times állásfoglalását az ügyben.

Mostanában pedig erőteljesen emeli fel hangát az Obama-kormány biztosítási törvénye ellen, amely a tervek szerint minden munkaadót arra kötelez, hogy járuljon hozzá alkalmazottai egészségügyi biztosításához, amely kötelezően magában foglalja a sterilizáció, a fogamzásgátlás és az abortuszhatású tabletták elérhetőségét is. „Az elnök azt mondja nekünk, egy évünk van arra, hogy erőszakot tegyünk lelkiismeretünkön… javaslata nem más, mint egy meggondolatlan döntés” – fogalmazott Dolan.

Az újonnnan kinevezett bíboros meglepte bíborostársait beszédével: „az új evangelizációt mosolyogva kell végeznünk, nem pedig szigorú arccal.” Véleménye szerint nem tekinthetünk úgy a világra, mint egy szakadékra, amelybe beleveszhetünk, hanem mint egy kaszálóra, amely az aratásra vár. Állítja, hogy a transzcendens felé való nyitottság még olyan helyeken is vitathatatlanul jelen van, amelyek a materialista kultúra fellegvárainak számítanak: a médiában, az előadóművészetben, a pénzvilágban, a politikában, a művészetben.

Arra hívta a bíborosokat, hogy úgy beszéljenek hitükről, mint egy gyermek: Jézus és az egyház szépségét, egyszerűségét hangsúlyozva. A keresztényeknek mindig magabiztosnak kell lenniük, de nem győzedelmesnek – az egyháznak mindig szüksége van arra, hogy önmagát újra evangelizálja.

New York érsekének szavait lelkesedéssel fogadták a bíborosok. Mindemellett viselkedése is meglepő: távol áll a szokásos klerikusi magatartástól. A szokásos udvariassági látogatásokon természetes vidámsággal, nagy nevetésekkel van jelen, nemcsak honfitársai, de kúriabeli társai vállát is előszeretettel veregeti meg. John Allen amerikai vatikánszakértő nemrégiben megjelentetett egy vele készült interjúkötetet A people of hope címmel, amelyben a konzisztórium rocksztárjának nevezi az amerikai érseket. Dolan nem is hazudtolta meg magát: az audienciára magával vitte 84 éves édesanyját, és arra kérte a pápát, nevezzi ki őt „a bíborosi kollégium first ladyjének”. Mire Benedek pápa megjegyezte: „Ön még túl fiatal ahhoz, hogy egy bíboros édesanyja legyen!” Erre az édesanya is készen volt a csattanós válasszal: „Ez egy tévedhetetlen kijelentés?” – kérdezte a Szentatyától.

Dolan valóban fiatalos lendülettel evangelizál: pubokban beszélget fiatalokkal, blogot ír ( The Gospel in the Digital Age-et – Az evangélium a digitális korban), amelyben komoly és kevésbé komoly dolgokról is szó esik – írja róla Andrea Tornielli a Vatican Insideren.

Magyar Kurír

(tzs)