Tudományos konferenciát tartottak a Domonkos-rend magalakulásának 800. évfordulóján

A Domonkos szentek és szent helyek címmel rendezett konferenciát köszöntve Hodossy-Takács Előd, az MTA Területi Bizottsága főtitkára a Krisztusban való egységre buzdított Péter 1. levele alapján. Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke köszöntő szavában arról is szólt, hogy a Domonkos-rendnek mai világunkban, a konkrét helyzetekben meg kell találnia helyét, mint ahogy alakulásakor is a kor konkrét szükségére adott válasz hozta létre a prédikáló rendet. Tudásunknak a teremtett világ megismerésére kell irányulnia, és a szentek esetében is azt kell vizsgálnunk, hogyan valósult meg életükben a krisztusi eszmény.

Górski Jacek OP plébános-házfőnök elmondta, rendjüknek az alapítás óta ugyanaz a küldetése: hirdetni az evangéliumot, védeni az igazságot, oktatni és prédikálni. Barna Máté OP generalis vicarius a rendi közösségüknek a kezdetekben kialakult sajátos vonásait emelte ki, ami nagyban különbözik például a bencés szerzetesi eszménytől: a domonkosok számára a kolostor a felkészülés, a pihenés és a gyógyulás helye, munkaterületük a kolostoron kívül van.

A rend kialakulásának történeti hátterét világította meg Bartha János, a Debreceni Egyetem emeritus professzora, majd Orosz István, a Debreceni Egyetem akadémikusa a rend nagy tudós szentjéről, Nagy Szent Albertről tartott előadást, kiemelten elemezve a fennmaradt művek alapján a szent kevéssé ismert természettudományos munkásságát. Maróth Miklós akadémikus Aquinói Szent Tamás fő műve, a Summa Theologiae görög és főleg arab nyelvű forrásaival, az arab filozófia és az arab filozófiai iskoláknak Aquinói Szent Tamás gondolkodására gyakorolt hatásáról értekezett.

Deák Hedvig OP egyetemi tanár az Árpád-házi Szent Margit korában szerveződött domonkos női kolostorok helyzetéről szólt, elemezve a veszprémi és a Nyulak szigetén lévő kolostor körülményeit, melyek Szent Margit és részben Boldog Ilona domonkos szerzetesnő tartózkodási helyei voltak. Az utolsó Árpád-házi hercegnő, Boldog Erzsébet domonkos szerzetesnő életét, aki a Svájcban található Tössi domonkos kolostorban élt, és akiről alig van ismeretünk, Földvári Katalin tudományos munkatárs mutatta be Puskely Mária Árpádházi Boldog Erzsébet című könyve alapján.

A középkori Erdély domonkos kolostorairól, a domonkosok ottani jelenlétéről Lupescuné Makó Mária, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Barna Gábor professzor Árpád-házi Szent Margit alakjának 20. századi különféle értelmezését és a szentté avatási folyamat alakulását mutatta be.

Slíz Marianna (ELTE) azt vizsgálta, hogy Szent Domonkos és Szent Margit hogyan szerepelt a magyarországi névadási szokásokban. Végül Nagy Ilona (Debreceni Egyetem) mutatta be a Szent Margit-legendának saját maga és Boda István Károly (Debreceni Egyetem) által készített honlapját, amelyen sokrétű, nyelvészeti szempontú összevetést találunk a magyar nyelvű legenda és latin forrásai között, gazdag kultúrtörténeti, filológiai apparátussal kiegészítve.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír