A régészek megállapították, hogy a templom a Földközi-tenger egész térségében a legrégebbi fa tartószerkezettel rendelkezik. A gerendák legrégibb csoportja minden kétséget kizáróan a VI. századból származik, és sürgető szükség van restaurálására. Egy esetleges földrengés helyrehozhatatlan károkat okozna a kereszténység egyik legfontosabb bazilikájában, amelyet a ferences szerzetesek a görög és örmény ortodox egyházakkal közösen gondoznak.
A Terrasanta.net honlapon olvasható, december 18-án megjelent közlemény szerint a modern technológiákkal végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a bazilika tetőzetét borító fagerendák koruk szerint öt csoportra oszthatók. A legrégebbi cédrusgerendák a VI-VII. századból származnak. Valószínűleg arról a fa tartószerkezetről van szó, amely a bizánci korban helyettesítette a Nagy Konstantin által épített eredeti bazilikát. Ez ugyanis 529-ben, a szamaritánusok lázadása idején leégett. Ami a gerendák anyagát illeti, három fafajtát különböztettek meg: cédrust, vörösfenyőt és tölgyfát.
A cédrus és a tölgyfa honos a Közel-Keleten, míg vörösfenyő nem nő azon a földrajzi térségen. Így első megközelítésben megmagyarázhatatlannak tűnt jelenlétük a betlehemi Születés-bazilika struktúrájában. A famaradványok kormeghatározását végző dendrokronológia, a régészet egyik sajátos segédtudománya segítségével azonban a szakértők megállapították, hogy a vörösfenyő az 1400-as évek elején az itáliai Keleti-Alpokból érkezett a Szentföldre. De vajon a XV. században ki gondolt volna arra, hogy olyan messziről, éppen Itáliából hozasson fát egy palesztinai bazilika újjáépítéséhez? – tették fel a kérdést a régészek.
Mauro Bernabei professzor, a dendrokronológia egyik legnevesebb nemzetközi hírű szakértője elmondta: „Az archívumokban megtaláltuk a tudományos adatok bizonyítékát: a dokumentumok szerint az 1400-as években a vörösfenyőt a Velencei Köztársaság adományozta a bazilika restaurálásához. (A Keleti-Alpok térsége akkor a 'Serenissima' velencei városállam fennhatósága alá tartozott). 1479-ben a keresztények és muzulmánok között folyó évtizedes diplomáciai tárgyalások eredményeként végre felújították a bazilika tetőzetét”.
A vállalkozást Fülöp burgundi herceg finanszírozta, IV. Edward angol király pedig a tetőzetet borító ólmot biztosította a Születés-bazilika számára. Mindez Giovanni Tomacelli ferences, akkori szentföldi kusztosz vezetésével történt, természetesen a Szentszék és Qayt Bay szultán jóváhagyásával.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír